1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1844 / 64. szám
7 A’ 3—mas könyv 3—ik részének 10-ik czime azt mondja, hogy némelly városoknak polgármestereik, másoknak pedig biráik, hitespolgáraik, és tanácsnokaik lóvén, azon városok minden lakosai (inter incolas et inhabitatores) között fenforgó peres tárgyak, sőt más idegen emberek által netalán némell\ikük ellen indított perek is, ezeknek bíráskodása által itélendök, intézendök, és elvégzendők. —Ezen általános rendelés alól semmi kivétel nem volt, még a' nemesekre sem, a’ mi annális világosabb, mivel ugyan a’ 3-ik résznek 20—ik czime a’ nemeseket még l'enyilö ügyekben is a’ városi hatóság alá veti, csak azt kötvén ki, hogy a’ nemeseket a’ bűn helyén kívül befogni, vagy gyanúból a’kinfaggatásra (tortúra) húzni nem szabad, azon esetre pedig, ha a’ város valamelly ns. emberi igazságos ok nélkül halálra adna, büntetést szabván: — kitetszik ezekből, hogy a’ territoriális hatóság eszméje, mellyet az országos RR a’ jelen országgyűlésén a’városi rendezésben elfogadlak, nem uj, hanem már Verböczy idejében gyakorlatilag és teltleg divatban volt; — igaz, hogy későbben, jelesen: 1635-iki 20 és 1647: 78 t. czikkekben a’ nemesek kivétettek a’ városihalóság alól, de egyedül személyük, és ingóikra nézve, ’s egyedül a’ valóságos kétségtelen és birtokos nemesek; a’ birtoktalan nemesek, vagy ollyanok is, kiknek nemességük kétes, az 1649: 15 t. czikk által mindenben a’ városi hatóság alatt hagyatnak, melly törvényezikk az 1659: 127 t. ez. állal akkép értelmeztetik, hogy a’ birtoktalan és kétes nemességet elválva (disjunctive) kell venni. Minthogy pedig a’ territorialis hatóság eszméjéből csak a’ kétségtelen birtokos nemesekre nézve tétetett kivétel, a’ honoialiorokra nézve kivétel annálkevésbbé követeltethetik, ’s ezeknek az általános szabály alatt annális inkább meg kell maradniok, mert a’kivétel a’ szabályt a’ ki nem vétetett esetekben nemcsak neragyengiti, de megerösiti; ’s valóban a’ sz. k. városok a’ tisztesbekre nézve a’ megyei hatóságok ellenében kivételt nemcsak nem ismertek, hanem azoknak vagyona ’s személyei felett mindenkor ítéltek, miről számtalan eseteket fellehetne hozni: azon kir. rendeletek, mellyek a’ kir. tisztviselőket a’ kir. városok hatósága alá tartozóknak nyilványitják, meg sem említve. A’ mi nevezetesen a’ városokban lakó lisztesbeknek az országos ajánlatok és segedelmek fejében! megrovatását illeti: ezt törvényeink egyenesen a’városi hatóságra bízzák: igy az 1741: 63: 17 §. igy szól: „a’ megyékben és városokban lakó külföldiek, harminczadosok, vámosok, postamesterek (Postarum magistri et verredarii) sóbánya, ’s más urodalmak tisztjei, szénégetők (Carbonarii) és mások, kik az 1781: 46 és 1662: 12 t. czikkekben megneveztetnek, a’ megyei’s illetőleg városi hatóság lelkiisméretes megróvása szerint fognak ezen szükséghez járulni“ hasonlóképen az 1805: t. ez. 10-ik §-a „mind azok, kik az 1741: 36: 17 §-ban, és az abban felidézett tönvényezikkekben emlittetnek, ezen felkeléshezi járúlás fejében a’ megyei, ’s illetőleg városi hatóságok által taxaitassanak“. És az 1791 országos utasításnak 7 pontja: ,,a’ tisztesbek, harminczadosok ’s a’ t. személyeiktől a’ megyék, városok és más hatóságok állal megrovandók“. Látni ezekből, hogy törvényeink, a’ terirtorialis hatóság eszméjét illetőleg, ha mindjárt azon általánosságot, melly Verböczy idejében uralkodott, a’ birtokos nemesekre nézve némikép megszorították is: azt ezen egy kivétel leszámolásával a’ többiben el nem törülték, hogy a’ honoratiorokat, nemcsak a’ nemesi Rend sorába sohasem helyhezték, hanem a’ territorialis hatóságok reájok nézve az által, hogy a’ városokban lakozó tisztesbek rovalását egyenesen a' városokra húzták, annál erősebben fen akarták tartani: fel sem tehetni tehát a’ mai törvényhozásról, melly a’haladást tűzte ki jelszavaúl, miszerint a’ helyett, hogy a’ régi általános eszmét a’kivétel elmellözésével tisztaságában felfogná, azt inkább újabb kivételekkel csorbítani kívánná. Ugyanis egy olly honoratior, ki városban él, ki ott keresi kenyerét, vagy legalább a’ városnak minden jótéteményeit, személye, vagyona bátorságát, a’ városi élet minden kényelmeit élvezi, a’ ki addig mig jótétemények, kényelmek élvezéséről van szó, egészen városi lakosnak tekintetik, sőt talán azon jótéteményeket polgártársainál nagyobb mértékben igényli is, mihelyest teherviselés jön szóba, nem azon hatóságnak, mellynek jótéteményeivel él, terheit segítse viselni, hanem egy más reá nézve egészen idegen hatóságét ? Hogyan volna ez megegyeztethelö az országos RR azon sokszor és ünnepélyesen kijelentett szándékával, hogy ama sok választó falak, mellyek honunk különbféle osztályait egymástól elszakítják, lerontassanak, midőn a’városban lakó honoratioroknak a‘ városi hatóság, a’ városi terhek alóli kivételével egy új osztály, ’s mintegy állomány az állományban egy uj választó fal állíttatnék fel; mert nem kellene e’kérdéses osztályban azon gondolatoknak ébresztetniök, hogy ő a’ nemesi hatóság alá követeltetvén, magát polgártársai fölébe mintegy emelkedettnek, ’s azok érdekeit a’ magáétól egészen elkülönözölteknek higye? holott őt a’ törvények a’ nemes nevezet alatt soha sem értették, Verböczy Populusához, melly a’ törvényhozásban résztvesz, vagy a’ magyar szent-korona tagjai közé soha sem számíttattak, a’ minek ugyan lennie kellene, hogy a’ törvények öt a’nemes nevezet alá foglalnák. Még egyszer ismételjük: a’ haladásnak indult törvényhozás ez illyen abnormitásokat, mellynek példáját széles e’ világon semmi más akár alkotmányos, akár alkotmánynélküli országban nem 2 * r
