1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1844 / 64. szám
//■ A. Különvélemény. Alulírottak valamint mindenben úgy fökép az országos választmány kiküldetése tárgyában legnehezebbnek tudván a’ kezdetet, ’s ennélfogva eleinte semmit sem akarván koczkáztatni miután kezdetet akarnak, ’s azzal összekötött bizonyos sikert — melly a’ további folytatásra vajmi erős inger, ’s meg vannak győződve, hogy a’ ki rögtön nagyot akar, az a’ lehető kicsit is megbuktatja: ezeknél fogva a’ nagyméltóságú országos választmány javaslata ellenében következő különvéleményüket terjesztik elő: I. A’ summa iránt. Tekintvén földmivelö hazánk jelen szomorú állását, nyers termesztményeink bizonytalan ’s változékony árát, ’s keletét, reális hitel hiányát, melly leginkább a’ honi földbirtokosokra nehezedik, ’s azoknak általános eladósodását: a’ 2,750,000 ftot, mellyhez még az országgyűlési költségek járulnak, mint első lépést az ajánlott 4 évre is olly nagynak véljük, miszerint annak felére, t. i. 1,375,000 ftra való leszállítását czélszerünek, ’s tanácsosnak hiszszük. Altallátjuk mi ugyan roppant honi szükségeinkhez ezen összeg aránylagos parányiságát, de a’ miből véleményünk szerint épen nem következik, hogy egy olly ajánlatot tegyünk, melly a’ még most olly könnyen kimeríthető tehetségeink és jóakaratunk csökkentését, vagy épen túlfeszitését vonhatná maga után; sőt inkább az ellenkező okoskodás látszik ajánlható, hogy t. i., miután e’ honnak roppantak szükségei, tehetsége és fizetési hajlama pedig csekély, az ajánlat összegét és beruházását úgy kell alkalmaztatni, mikép ennek hasznai után a’ tehetséggel a’hajlam is növekedjék. Az évenkinti rendes fizetés elnembirhatását a’ sokkal kisebb musaeum és színház ajánlatok, melly nehézségekkel járt, lerovása tanúsítja. Átlátjuk azt is, hogy a’ felebb érintett a’ nemességre értett fizetési tehetetlenség okai az adozónépet is terhelik; de tekintve azt, hogy a’ fizetést nem egyedül a’ tehetség de az akarat is szabályozza, hogy a’ nemesség az adómentesség eszméje alatt felnövekedve— minden házi és egyéb viszonyait ahhoz alkalmaztatta ’s hogy az adózásról még fogalma sincs, ’s ezt úgyszólván teremteni kell: különbözik a’ nemesség állása az adózóétól ’s amannak mentesség hiedelme és szokása annál nehezebben fog legyőzetletni, minél nagyobb a’ summa, minél bizonytalanabb az onnan várt siker. Időt kell tehát engedni nem csak a’ képesség szerzésre, de a’ megszokás, ’s a’ házi viszonyoknak a’ nagyobb fizeléshezi alkalmazására, melly utóbbiakat némellykor minden legjobb akarat ’s tehetség mellett is előkészület nélkül ’s rögtön megváltoztatni lehetetlen. Feladásnak nézzük tehát a’ bármilly summának intensiv minél hasznosb hova fordításáról, a’ mennyire lehet, hibátlan kezeléséről gondoskodni, ’s ha majd ezekből a’ nemzet tapasztalást ’s bizodalmát merített, remélhető, hogy a’ fizetési képességgel az ez iránti hajlam is növekedni fog, mert az adót csak a’ siker fogja megkedveltetni. A’ felosztás, a’ kinemprobált kulcs ’s arány alkalmazása, a’ beszedés és kezelés eleinte kétségkívül nehézséggel sőt veszteséggel fog járni, — minél nagyobb a’ summa, annál nagyobb a’ nehézség: ’s igy ezen nagy summát veszély teljes kísérletnek tartjuk, melly igen könnyen káros visszatolásra vezethet. II. A’ vukovár-fiumei vasút iránt. Az országos választmány által Duna, és tengerközt javaslót! szakadatlan olcsó és biztos öszszekötetés fontosságát ’s ezen kereskedési vonal által nyers termesztményeinknek remélhető czélbavelt könnyebb ’s biztosabb eladhatását teljes mértékben elismerjük; de a’ midőn egy Vukovárt és Fiúmét öszszekölő ló- és gőzerőre egyaránt használható a’ 18,000,000 ftra telt költségvetést könnyen felülhaladandó vasút terveztetik: ezen vonalt nem eléggé kimerítő előmunkálatokra, nem olly tökéletes adatokra véljük alapitollnak, hogy ezen tervezett kereskedési összekötetés olcsóságát és biztosságát egész megnyugvással reményleni lehelne ’s e’ tekintetben azt, mit jelenleg tenni lehet és kell, e’ következendökben terjesztjük elő: 1 ij.
