1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1844 / 64. szám
// gyakorlására épületek ’s egyéb beruházások tétettek — ezen beruházások fentartására szükséges költségeknek fejében, a’ kiszámítandó tiszta jövedelemnek egy része levonattassék, melly 10 pctnél kevesebb ’s 20 pcentnél több nem lehel; önként értetvén, hogy azon esetben a’ levonásnak helye nincs, midőn a’ tiszta jövedelem az illető kisebb királyi jog gyakorlatára nézve kötött ollyatén haszonbér szerződések szerint számitlatik ki, mellyekben az épületek jó karbani tartását a’ haszonbérlő egészen magára vállalta. 31. §. A’ malmok akár vízi, akár száraz, akár szél-malmok legyenek , hét esztendei tiszta közép jövedelmük szerint ;felveendők, az épületeknek, zuggoknak, csatornáknak, és egyéb szükséges eszközöknek fentartására mindazonáltal a’ kiszámítandó évi tiszta jövedelemnek egy része, melly azonban annak harmadát semmi esetben felül nem haladja, a' helybeli körülményeknek különbsége szerint levonandó. — Jla a’ jobbágyok az általuk ,birt malmoktól a’ földesurnak bért fizetnek, ez a’ fizetett bér mennyisége szerint lesz megrovandó. — Olly malmok pedig, mellyck egyedül csak a’ gazdának tulajdon házi szükségére őrlenek, nem terhelhetők. 32. §. A' gyárak és egyéb iparüzletek, mellyeket a’ földbirtokos mezei gazdaságávali közvetlen összeköttetésben annak gyarapítására és élénkítésére maga folytat, jelesül: ser-, eczet-és szesz-főzés, czúkorgyártás, selyemtenyésztés, fiirészmalom és hamuzsírégetés, mint a’ mezei gazdaság folytatására megkivántató beruházásoknak egy neme teher alá nem vétetnek: ellenben minden egyéb gyáraktól és iparüzletektől, sőt a’ felébb említettektől is, iha nem föld adót fizető földbirtokos mint tulajdonos által, vagy az által ugyan, de nem mezei gazdaságávali közvetlen összeköttetésben folytaltatnak, az illető ipar űző a’ 35. §. értelmében meghatározandó járulékot fizctendi. 33. §. Ha maga a’ földesűr gyáros is, egyszersmind a’ gyártól a’ rendes ipar-adót, azon földtértől pedig, mellyen a’gyár fekszik, az első osztályú földadót fogja fizetni; — ellenben, ha a’ gyáros a’ gyárnak, 's ezzel együtt akár magának a’ teleknek, akár mind a’ teleknek, mind az épületeknek bérlője — a’földesúr a’ gyártól, 's a’ telek, és illetőleg épületek haszonvételétől a’ gyáros által fizetett bérre nézve ([mellytői azonban a’ netalán szinte haszonbérbe adott gyári eszközökre eső haszonbér, mint összeírás alá nem tartozó mindig elkülönözendő) a’ 23. §. értelmében felszámítandó azon tiszta jövedelem után fog rovatni, mellyet az említett tárgyakból bevesz ; a’ gyáros maga pedig az illető osztályú ipar üzleti járulékot fizeti. 3§. Azok, kik ipar-üzlet vagy más kereset után élnek, minden megyében következő szabály szerint megrovandók — jelesül: a) Gyáraknál — épületekbe 's a’ gyártás folytatására üzleti alaptőke gyanánt befektetett summáknak 5 pcentjét tiszta jövedelemül véve fel— ezen jövedelem után minden 100 frttól 1 frtot fizetendő. b) Nagy- és kis kereskedőknek ’s gyógyszerészeknek — akár külön ipar-üzletbe, akár kereskedésük rendes folytatásába befektetett summáik, szinte tőke gyanánt, ennek 5 pcentje pedig tiszta jövedelemnek vétetvén fel — minden 100 frt jövedelem után, ezen teher viseléshez 1 fi tál járulandanak. c) Ügyvédek, orvosok, mérnökök, sebészek, magány tanító vagy nevelő-intézetek vállalkozói'; művészek, művészetek tanítói, gyógyszeráros segédek és kereskedő legények állandó és határozott fizetéseiktől, ’s fizetéseik mennyisége szerint lesznek az összeírásba 6
