1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1844 / 64. szám
felveendők — lehető egyéb külön jövedelmeiktől pedig, következő osztály szerint megrovandók, jelesül: 1 —ső osztály 20 frt, 2-ik 99 16 99 3-ik 99 10 99 4-ik 99 8 99 5-ik 99 6 99 6-ik 99 4 99 7-ik 99 3 99 8-ik 99 2 99 d) Mesteremberek, a’ szerint, a’ mint egy, vagy több legénnyel vagy a’ nélkül dolgoznak, a' mesterség nemének, 's a’ helybeli körülményeknek figyelembe vételével, az itt kitett legnagyobb és legkisebb summa közt a’ törvényhatóságok által megállapítandó lépcsőzeftel, következő osztályok egyikébe sorozandók, u. m. Legény nélkül dolgozó mesteremberekre frt kr frt kr nézve . . legnagyobb 2 — legkisebb- 30 1. legénnyel dolgozókra nézve 99 2 30 99 1 — 2. „ 99 99 99 3 — 99 1 30 3. „ 99 99 99 3 30 79 2 — 4. „ 99 99 99 4 — 99 2 30 5. „ 99 99 99 4 30 99 3 — 6. „ 99 99 99 5 — 99 3 30 7- „ 99 99 99 5 30 99 4 — 8. „ 99 99 99 6 — 99 4 30 9. „ 99 99 99 6 30 99 5 — 10. „ 99 99 99 7 — 99 5 30 11. „ 99 99 99 7 30 99 6 — 12. „ 99 99 99 8 — 99 6 30 c) Házaló kereskedők, a’ legény’nélkül dolgozó mesteremberek sorozatába esnek, ha mindazáltal segédekkel űznék keresetüket — szinte úgy mint a' legénnyel dolgozó mesteremberek, segédeik számához képest azon arányban megrovandók. 0 Az ollyatén fuvarasok, kik szekerezéssel egész éven át rendesen foglalkoznak —egy négy lovas szekértől 8 és 2 frt közt,-— kik pedig csak bizonyos időben szoktak fuvarozni 4 és 1 forint közt megállapítandó lépcsőzeftel, a’körülmények szerint megrovandók. 35. §. A' 34-ik§. c} pontjában foglalt osztályzat, tekintettel az illető kereset módoknak az egész országbani állapotjára lévén meghatározva, önként következik: hogy azon megyékben, mellyekben nincsenek olly személyes kereset után élők, kik a’ [megye más lakosainak irányában szenvedendő sérelem nélkül az első osztályok alá lennének sorozhatok; ezen első osztályok, ’s a’ körülményekhez képest mások is üresen hagyhatók. 36. §. Ha társaságok vagy magánosok több iparüzletet folytatnak , vagy ugyan ezen egy ipar-üzletet több egymással mellőzhetlen összeköttetésben nem lévő ágait egymástól elkülönözve űzik; — mindegyik illyetén önálló üzlet a’ 34. §. a) ’s illetőleg b) pontja szerint külön merovandó. 37. §. A’ nemes haszonbérlőkre nézve a’ haszonbérbe fektetett sommáknak 5 pcentje tiszta jövedelemül vétetvén fel, ezen jövedelem után minden 100 frllól egy frtot fizetnek közpénztári járulék fejében. 38. §. Valamint a’ nemesek olly iparüzlettől, vagy kereset módtól, mellytől jelenleg is már közadót viselnek, az országos pénztári illetőségre nézve külön meg nem rovattathatnak, úgy viszont a’ nem-nemesek is azon kereset módjaik után, mellyek a’ közadó B*
