1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1844 / 64. szám
a’ haszonbéri szerződésekből vagy ezeknek nem létében, más helybeli épületek hasonlatosságára meghatározandó 7 évi lakbéreknek közép summája kiszámítandó, és ezen summából 25% levonatván: a’ fenmaradó összeg az összeírásba bevezetendő. c) Olly belső telkek, mellyck bért hoznak ugyan, de épülettel nincsenek ellátva, szinte a’ fizetett bérnek hét évi közép summája szerint felveendők. d) A’ majorsági zsellérek által használt külső telkek a’ többi majorsági földekkel együtt és egyenlően Íratván össze — belső telkeik mint bért hozó belső telkek tekintetnek, ’s a’ fentebbi a) b) c) pontok értelmében összeirandók.' 22. §. Ha a’ papi dézma természetben szedetik, azon tiszta jövedelem szerint összeirandók, mellyel hét évi közép számítás szerint behoz. 23. §. Ha a’dézma azok által, kik azt adni kötelesek, megváltatik, az illető dézma tulajdonos csak a’ váltság summájától megrovandó. 2'r. §. Ha a’ dézma a’ földesur, vagy más által (magát azonban a’ dézma adással tartozót ide nem értve) örökös haszonbérbe biratik, az illető dézma tulajdonos csak a’haszonbéri summától, a’ haszonbérlő ellenben azon egész tiszta haszontól fizetend, mellyet a’ haszonbérből vesz. 25. §. Az ideiglenes haszonbéri szerződések eseteiben az illető dézma tulajdonosa úgy tekintetik, mintha a’ dézmát természetben szedné, — a’ haszonbérlő pedig, ha nem ugyan azon egy személy azzal, ki a’ dézmát adni köteles, más haszonbérlőkkel egyenlően megrovandó, ha pedig ugyan azon egy személy, akkor megrovás alá nem esik. 26. §. A’ 23. 25. 26. §§-ban említett tiszta jövedelem a’ dézma fejében éveukint adatni szokott termcsztm ényeknek mennyisége ’s piaozi ára szerint, minden szükséges költségeknek tekintetbe vétele és lerovása mellett számittatik ki. 27. §. a) A’ vadászat. b) Kőbánya. c) Mész-égetés. d) Kőszén-bánya. c) Bóit-bér — azon tiszta jövedelem után felveendők mellyel a’ költségeknek levonása után hét évi közép számítás szerint hoznak. 28. §. Ha a’ folyók, tavak és egyéb vizek halászat által külön jövedelmet nem hoznak, a’ földtér, mellyet elfoglalnak illető osztályzata szerint az összeírásba beírandó — ellenben, ha az említett vizek halászat által az utolsó osztályú földtérre számított jövedelemnél több hasznot hoznak, a’ halászat tiszta jövedelme a’ 28. §. értelmében kiszámítandó —■ a’földtér pedig, mellyet az említett vizek elfoglalnak, ha azok a’ halászaton kívül semmi egyéb jövedelmet a’ birtokosnak nem hoznak, az összeírásból kihagyandó. 29. §. Ha a’ halászaton kívül az Hlyeién vizeknek még más bár mincmü haszonvétele is van, a’ földtér, mellyet elfoglalnak, ezen haszonvétel minémüségéhez képest az illető osztályba sorozandó. 30. §. A’ királyi kisebb haszonvételek, jelesül: korcsma, mészárszék, vásár, ut, hid, ’s rév, vám, szinte azon tiszta jövedelem után felveendők, mellyet hét évi közép számítás szerint hoznak; azon megjegyzéssel mindazonáltal, hogy a’ mennyiben az említett jogok’ II mmm
