1843-1844 Irományok • Röpívek az 1843-1844-ik évi országgyűléshez / [s.l.] / [s.n.] / [1843]
1844 / 64. szám
' Zf 4 úrbéri szolgálatok használhatóságának tekintetbe vételével a’ fentebbi osztályoknak egyikébe sorozandók. 14. §. Az 1-sö osztályba tartozó egy egész úrbéri teleknek jövedelme — — — — — 40 írt, — kr. a’ 2-dik — a’ 3-dik — a' 4-dik — — — — 35 » 77 — — — 30 7) ;; — — — 23 „ 20 )) fog az összeírásba bejegyeztetni. 15. §. A’fentebbi osztályzat úrbéri egész helyek haszonvételére lévén alapítva, az egynél nagyobb, vagy kisebb úrbéri telkeknek haszonvétele aránylag számítandó. 16. §. Az úri jövedelem az összeírásba egy úrbéri házas zsellér után 4 írttal, egy házatlan zsellér után 2 írttal felveendő, 's e’felett ott, hol a' zselléreknek úrbéri földjeik vannak, az ezekből származó földesúri jövedelem is külön kiszámítandó. 17. §. Ha az örökös szerződés, vagy kiváltság avagy állandó régi szokás által meghatározott évi lizetések az úrbéri tartozásoknál kisebbek. — a' földesúrnak csak azon jövedelme felveendő, mellyel az illető községtől vagy egyéntől valósággal bevesz, azon summától ellenben, mellyet az illetők, úrbéri összes tartozásaiknál földesuroknak kevesebbet szolgálnak, vagy fizetnek, — az országos ajánlat terhét maga az illető község vagy egyén viseli, 18. §. A’ községekre a’ 17. §. szerint esendő illetőség azoknak egyes tagjai között azon arányban felosztandó, a’ mellyben a* földes urnák járandó fizetést vagy szolgálatot évenkint teljesítik: ott pedig, hol az illyetén fizetések vagy szolgálatok , nem a’ község egyes tagjai által, hanem annak közértékéből teljesíttetnek, a’ községre esendő illetőségben, annak mindegyik tagja azon arányban részesül, mellyben a’ közadót viseli. 19. §. Azon községek, vagy egyes jobbágyok, kik földesúri tartozásoktól akár örökös megváltás, akár kiváltság mellett teljesen mentesek, mindazt ön magok tartozandanak fizetni, a’ mit az úri jövedelmektől a’ 12. 13. 14. 15. 16. §§. szerint a’ földesúr fizetni köteles lenne. 20. §. Az úrbéri legelőnek mennyiségét, urbérileg nem szabályzóit helyeken, azon illetőségeknek például és alapúi vétele mellett, mellyek a’ megyében eddig közbejött, ’s felsőbb vizsgálaton is keresztül ment szabályozásokban biróilag megállapittattak, külön részeiknek különböző körülményei szerint a’ megyék határozandják meg, e’ határozat mindazonáltal csak egyedül a’ közteher kivetésének könnyebbitése végett hozatván, abból semmi más tekintetben következés nem vonathatik. 21. §. A’ belső telkek és azokon lévő épületek akár a'helységben , akár azon kivül légyének, következő szabályok szerint írandók öszve. a) Olly épületek, mellyek a’ földbirtokosnak, tisztjeinek, vagy cselédjeinek lakásul szolgálnak, vagy a’ gazdaság folytatására fordulatnak, az összeírásból teljesen kihagyandók, magok a' telkek mindazonáltal, mcllyekct a’földbirtokosok magok használnak, akár legyenek azokon épületek, akár nem, minémüségükhöz és a’ helybeli körülményekhez képest, az illető határbeli földek arányában mindig a* három elsőbb osztályokba fognak soroztaim, s a’ 3-dik osztályon alól nem tétethetnek. b) Olly belső telkek, mellyeklől bér fizettetik, ha a’ ház a’ zselléré, azon földbér summájával felirandók, mclly a’ zsellér által a földcsúrnak fizettetik; ellenben, ha az épület is a' lelek földesuráé,
