1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 234. ülés
CCXXXIV. ülés naplója. October 1-én 18M. 219 30«. SZ. Elnök: Ezen izenctek részint ledictáltatni, részint kinyomatni fognak. — Most a' sz. kir. városok Sz. kir. v»fendezése iránti izenetet fogjuk tárgyalni. rend«Györ megye követe Balogh Kornél: Mielőtt e’ tárgyhoz fognánk, kijelentem: hogy küldőim miután az országgyűlés véghatárideje kihirdettetek, látván az idő rövidségét, — abban állapodtak meg : miszerint ők ezen tárgyat a’ jövő országgyűlésig elhalasztani kívánják. Ezt igazolásom végett a’ naplóba igtatni kérem. Bihar megye követe Beöthy Ödön: Miután ezen beadott munkálatban a főfelügyelői hivatal, mellytöl küldőim idegenek voltak, meg van állapítva, és a’ kerületi tanácskozásokból ítélve, itt is keresztül fog menni: neliogy a’ munka felolvasása folytában legyek kénytelen hozzászólani, előre kijelentem: miszerint inkább, hogysem törvény által létesittessék ezen hivatal, kívánják az egész városi ügyet letenni. Komárom megye követe Ghyczy Kálmán: Győr és Bihar megyék követei előadásaihoz csatolom véleményemet. Fos megye követe Tóth Lajos: Küldőim egyenes utasítása következtében nekem is kötelességemben áll kijelenteni: mikép ők a’kerületileg megállapított felügyelői hivatalban semmikép megegyezni nem fognak. Elnök: A’ tárgyalás folytában méltóztassanak a’ t. RR ebbeli kijelentéseiket megtenni. Országbírói itélömester Zarka János olvassa 7-ik izenetét a t. KKnak és RRnek a’ mélt. FRRhez ?-ik izenetá’ a' sz. kir. városok rendezése tárgyában,—melly az országgyűlési iratok közt 308. szám alatt találtatik. rosoiT'rende-A’ 89. <S-ra: zése tárgyé» r . . «311. Elnök: Közszcmpontból véve, ezek mind igen szépen vannak előadva, ’s egész általánosságban ál-Orsz. irat, lanak. Nem tudom, mellyik nemzet jus publicumának axiómája az: „domus mea castrum meum:“ „az én házam az én váram.“ És ez igaz; — de valljuk meg az igazat: kicsiny várnak esik ki némellyik ház Magyarországban. Tekintsük csak kisebb városainkat: azokban a’ házak mind igen is falusiak, különösen a’ külső városokban; ’s bár elismerem, hogy azok birtokosai is, a’ t. RR észrevétele szerint, azokban szintúgy élnek családi és más örömöket, és azon szegény kunyhóban is megelégedve lehetnek: mégis hogy azok garantiát nyújthassanak arra, hogy a’ választásra nézve szintolly polgárok legyenek, mint a’ miilyent a’ t. RR maguk is más egyéb categoriákban lenni kívánnak, bajosan lehet hinni. Erre nem szükség példákat előhozni; merta’ példák maguk magukat mutatják. Hány ház van Magyarország számtalan városaiban, melylyet meg lehet 80 ezüst forinton venni!? Ennek következtében, de azért is, mivel vége felé járunk az országgyűlésnek, könnyilsunk a’dolgon; és azt tartom, hogy azon categoriákat, mellyek a'inéit. FRR által a házakra nézve előadattak, bátran elfogadhatják a’ t. KK és RR,—főleg azon szempontból, hogy hamarabb menjen a’ dolog mind a’ két tábla között, mind pedig ő felsége elébe juthasson. í ng megye követe Horváth Simon: Legújabban érkezett utasításom következtében a’ mélt: FRR által előterjesztett polgári képességet elfogadom. Bártfa város követe Markovics Antal: Én a’ tárgy érdemére nem szólok; mert küldőim azt akarják : mielőtt tettleges törvényes szavazattal nem járulhatnak e’ tárgyhoz, bármelly jótékony törvény alkottassék is, azt soha részükről törvényes alapon alkotottnak el nem fogadhatják. Minthogy ezen tárgy ismét szőnyegre jött: kénytelen vagyok küldőim akaratát teljesíteni, ’s ezen lépéseknek ellenmondani. Lőcse város követe Wéher Károly: Miután minden városban vannak csekély értékű házak: küldőim azt látják, hogy azokra polgári képesség lehetőkép nem bizathatik: azért a’ hivatalokra nézve megállapított képességet kívánják a1 házakra is megállapítani. Árva megye követe Zmeskál Móricz: A’ mélt. FRRnek a’ házakra nézve tett qualificatiőját pártolom. Soprony város követe Marling Fridrik: Nekem ezen pontra azon észrevételem van, hogy ha valaki 70, vagy 80 forint házbért fizet, az által választópolgár lehessen; de kívánom azt, hogy a’ közszükségekhez adózással járuljon: e’ szerint ezen ponthoz azt kívánom hozzátétetni, hogy azok lehetnek polgárok, kik a' város pénztárába adót fizetnek. Elnök: Mire az érdemes követ ur kiterjeszkedett, arra már egyszer ért is megmondám észrevételemet: t. i. nem tartom helyesnek, hogy az iparűzök minden legkisebb jövedelem-kitétel nélkül polgárok lehessenek ; a’ mit pedig a’ követ ur a' szállásokra nézve előadott, tökéletesen helyeslem, és vélekedésemet, melly eleitől fogva mindig egy volt, kimondom : miszerint én legjobbnak találnám, ha itt az tétetnék ki, hogy a legtöbb adót fizető polgárok száma szerint állapíttassák meg a’ polgárok száma. Itt azt mondják a t. RR egy §-ban, hogy nehéz a’jövedelem megállapítása. Ez igaz; mert soha nagyobb arbitriumot nem adhatunk azoknak kezébe, kik a’ polgári mineműséget megítélni fogják, mint ha az a jövedelemtől fog feltételeztetni. En is azon elvből megyek ki, mellyet Soprony városa követe előadott, hogy t. i a’ képesség másból nem következik, hanem a’ polgári adóból,’s hogy egyedül oily jövedelmek után lehessen valaki polgár, mellyektől adót fizet; de ezt soha könnyebben ki nem mondhatom, mint az adó-listából; és igy az adó legbiztosabb mutatója a’ polgári képességnek. Székesfejérvár város követe Eischl Eduárd: Soprony városa követe azon kivonatát jelentem ki, miszerint az adózás mint kellék és feltétel a’ qualification betétessék; de ez viszhangra nem talált; nehogy azonban azon következést húzhassa ebből valaki, ha életbe lép ezen rendezés: hogy a ki nem adózik is, gyakorolhat polgári jogot, — figyelmeztetni kívánom a’ t. KKat és RRet a’ 102. §-ra, mellyben 55*
