1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 224. ülés
CCXX1V» illés naplója. September 18-án I Síi. 1C“ lezőkre hárnmlandanak. Kn is tehát a’ sajátságot biztosítani, és a’ becsületes hitelezőket minden Csalárdság- Váltótörvény, tói és károsítástól óvni kívánván, — mindazokat, miket excellenliád és Pest városának érdemes kövese kiin'0v,beni előadtak, magamévá tevén, — szintén kívánom, hogy a’ kérdésben lévő szakasz a’ „tekintendő“ 'szoval"1 ^^ berekesztessék , és további részletei kihagyassanak. Fejcr megye követe Fiúth Ferencz: Szepes vármegye követének felelve, azt mondom: nem arról van itt szó, hogy itt uj eszméket állítsunk fel; hanem az feladatunk, hogy a’ váltótörvényekben előforduló hibákat igazítsuk meg: röviden nyilatkozom tehát, hogy a’váltó, midőn intabuláltatik, veszítse el a’„privilégium fori-“ját, és akkor azon bíróság előtt álljon, melly előtt állanak a’ rendes kötelezvények- és ezt mindenkinek, ki a’ váltóképességet megszorítani kívánta, pártolnia kell; többről itt szó nem lehet! — A’ szerint tehát, mint Pozsony megye követe előadta , kívánom ezen §-t módosítani. Dereg megye követe Cray Pál, ] Esztergom megye követe Andrássy Mihály, \ A’ 17. § első részének megtartására szavaznak. Toron megye követe Soltész János: \ Liptó megye követe Thuránszky Péter: INI int Pozsony megye követe előadta: úgy én is azt kivánőm, hogy a’ 17. §-nak első része ezen szavakig: „közönséges kötelezvénynek tekintendő“ — tartassák csak meg, a' többi pedig kihagyassék. Ycröcze megye követe Sza/lopek Lajos: Azon okoknál fogva, mellyeket Pest városa és Pozsony megye követei előadtak , ezen §-nak végét kihagyatni kívánom. Báics megye követe jSikolics Izidor: Minthogy tegnap a1 valtókepessegnek megszorítására szavaztam: annálfogva most Pozsony megye indítványát pártolom. Horvátország követe Üsscgovich Metell: A’ 17. § második részét kihagyatni kívánom« Szabolcs megye követe Bay Ferencz: Én is egy vagyok azok közül, kiknek lelkűk fáj, és elszomoradnak akkor, midőn a’ magyar nemesi birtok uzsorás kézbejut: annálfogva az uzsorának útját bevágni ’s a’jólelkű hitelezőket biztosítani kívánván, a’ 17. § utolját kihagyandónak vélem. Bars megye követe Ambró Antal: Én szinte a’ hitelezőket biztosítani akarván, Pozsony megye indítványát pártolom. Győr város követe Zánthó Mihály: Kn az egész §-t kihagyni kívánom. Jász-Kán kerület követe Vágó Ignácz: Elnök ő nagyméltóságának, de különösen Pest városa követének felvilágosításai meggyőztek arról, hogy a’ 17. § második részének e’ szerkezetből ki kell maradni} 's e1 szerint annak csak első része megtartására szavazok. Baranya megye követe Scitovszky Márton: A’ Pest városa és Pozsony megye követei által előadottakat pártolom. Elnök: A’ t. RRnek többsége a’ mellett van, hogy csak az eleje maradjon meg a’17. §-nak; vagy pedig, ha tetszik a’ t. Iliinek, tétessék ezen § egész általánosságban e’ szerint: „a’ betáblázott váltó váltói mineműségét elveszíti, ’s közönséges kötelezvénynek tekintendő,“ — a’ többi része mind elmaradván. („Helyes!“) tíömör megye követe Ragályi Miksa: Kívánnám azt is oda tétetni, hogy: „bármi okból betáblázott váltó“ ’stb. („Maradjon!“) Olvastatik a’ 18. §. Soprony város követe Marling Fridrih: Ezen § oily esetekről szólván midőn, ugyanazon javak köztörvényi és váltótörvényszéki végrehajtó által zár alá vétetnek, — a’ végén azon rendelést foglalja magában, hogy ez esetekben a’kielégítési elsőség azon követelőt illeti, kinek részére a’ bírói zár előbb tétetett. Ha itt csak ingó , vagy olly ingatlan javakról volna szó, mellyek betáblázott adóssággal terhelve nincsenek : nekem észrevételem nem volna; de minekutána a’ rendelés legnagyobb általánosságban tétetik, bátor vagyok figyelmeztetni a’ t. KKat és líllet: hogy ez által a’ betáblázott hitelezőknek elsőségi joga, mellyet nekik az 1840 : 21 törvényezikk és az 1840-iki csődtörvény tulajdonit, — felette veszélyeztetik.— Ugyanis a' betáblázásról szóló 1840 : 21 törvényezikk 14. §-a, különösen a' sZ. kir. városokra nézve, azt rendeli: hogy aztán a’ betáblázások ezentúl mindenkor különösen kijelelt vagyonra történjenek, és ezen bctáblázások ugyanezen törvénynek 17. §-a szerint olly erővel bírjanak, hogy illy vagyonnak eladása alkalmával addig, inig az eladott vagyonra betáblázott követelések kifizetve, vagy a’ hitelezők megegyezésével biztosítva nincsenek , — az eladónak kezéhez a’ vételbeli summából a’ vevő által semmi be ne fizettessék ; különben a’ hitelezőknek minden ebből eredhető káráért kezességgel tartozik; már pedig ha a tárgyalás alatt levő módosításnak általános értelme szerint a’ kielégítési elsőség mindig azon követelőt illetné, kinek részére a1 birói zár előbb tétetett, és igy a’váltóhitelező még a betáblázas által terhelt vagyonra nézve is elsőbbséggel bir, noha azt előbb, mint a’ reá betáblázott hitelező, birói zár alá véteti, akkor kérdem: hol lesz a" biztosság, mellyet az említett 1840 : 21 törvényezikk a betáblázott kitelezőnek tulajdonit? Akkor a’ roszlelkű adósnak elég alkalma leszen betáblázott hitelezőit kijátszani az által, bőgj koholt váltókra magát akkor, mikor a1 betáblázott hitelező, bízván a‘ törvényadta elsőségben, veszedelemről nem is álmodik, — exequáltatja; — de ezen módosításban foglalt általános rendelet az 1840. é\i tör\ény czikknek a’ nagyméltóságu kir. személynek ur által előbb felolvasott 80. §-ával is ellenkezik, melly %iláao san rendeli, hogy az ingatlan vagyonra nézve a’ betáblázott adósságok a’ váltóbeli adósságok előtt elsőbb
