1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 258. ülés
CCLVIII. ülés naplója. October 31-én 1844. 3G3 a’ canalisokról. Az igaz, 130,000 frt van a' hajózási utak , canalisok hálózati tervezésére kitűzve; de Tőrvényja még a’ tervezet nincs meg; a’ kivitelről pedig még igen sok vita fog lenni: azért most szükségtelen erről tornákról.0* szólani. („Helyes I*4) Fejér megye körete Sárközy Kázmér: En nem azt tekintem, hogy mikor fog ezen terv életbe léptetni, — hanem azt, hogy ezen terv milly körülményekkel van kapcsolatban? — ’S miután ezen Sió-csatorna terve a’ már fenálló sárvizi csatornával olly összefüggésbe jöhet, melly megyémet igen is közelről érdekli: kötelességemnek tartom itt e’ helyen, midőn a’ terv első fokozatán áll, küldőim részéről óvást tenni , hogy a’ Siónak a’ sárvizi csatornávali kapcsoltatása csak az illető feleknek meghallgatásával, tökéletes kisajátítás elve és a’ tett költségeknek, munkáknak megtérítése mellett eszközöltethessék; a’ mire itt eleve a’ t. KKat és RRet figyelmeztetem, azon hozzáadással, hogy e’ tárgyban királyi biztosság munkálódik , és a' támasztandó követelések és körülmények itt jelenleg tudva nem lévén , azok hiányában ezen terv elrendelésének még elegendő biztos alapja nincsen. Somogy megye követe Somssich Pál: Rövid megnyugtatásukra a’ veszprémi, fejéri ’s a’jász követ uraknak , azt válaszolom : hogy itt a’ lecsapolásról nincs szó; hanem van szó a’ Balatonnak a’ Sió és Rába folyók általi összeköttetéséről a’ Dunával. Annyiban azon törvény, mellyet Veszprém megye követe felolvasott, ide nem tartozik; mert az a’ kiszárításokról ’s vízkiöntésekről ’s lecsapolásokról szól. — Ez feleletem Fejér megye követének. — Egyébiránt a’jász-kun követ ur is legyen megnyugtatva; mert akkor, midőn a’ terv be fog adatni, protestatióját előadja, hogy Tolnát és Fejér vármegyét el ne borítsa a' viz. Elnök: Én is úgy tartom: itt most csak arról van szó 1-ör: hogy készíttessék egy terv; 2-or: hogy ezen tervre 150 ezer forint van adva; és3-or: kijelöltetnek azon vizi összeköttetések, mellyek szükségeseknek látszanak. Épen azon ingenieur, Beszédes ur, ki a’ sárréti canalist készité, csaknem azon csatornái hálózatot jeleli ki közrebocsátott munkájában , melly itt javasoltatik ; azonban hogy lesz még ez a’ kivitelnél? azt nem tudjuk. Hogy a’ Balatonnak összeköttetését a’ Dunával több megyék nagyon óhajtják, az bizonyos ; és igen természetes, hogy azon esetre, ha ez az itt kijelelt módon létesülne, — azon urak, kik a’ csatornakészitésre a’ pénzt költötték, kármentesítést méltán kívánhatnak, — az kérdést nem szenved. Azonban erről máskor igen sok szó lehet, — de most nem. Tolna megye követe Perczel Móricz: Mi a’ vízáradást illeti: attól Tolna vármegye részéről is kellene tartani; de engedjen meg a‘ jász követ ur! én nem csak hogy nem tartok, sőt igen czélszerűnek tartanám , ha egy hajókázható csatorna kötné össze a’ Balatont a’ Dunával. Hagyjunk fel már az illy jusok emlegetésével; mert ha még egy elöleges tervezetet sem lehet kimondani, és előleges lépést sem lehet tenni, — akkor lehetetlen , hogy az ország közlekedési tekintetben feiviruljon. Azért hagyjunk fel azon kifogásokkal, és maradjon meg a’ szerkezet. Jász-Kön kerület követe Szluha Imre: Jelen tanácskozás alatt levő §-ban, miután azt az elvet látom kimondva lenni, melly már két országgyűléseken, de ekkoráig minden siker nélkül, Somogy és Zala megyék részéről ollyannyira sürgettetik , — hogy t. i. a’ Balaton tava lecsapoltatása eszközöltessék: az igaz, ezen elvnek kimondása illy általánosságban véve, első tekintettel elfogadhatónak mutatkozik; de a’ ki előtt tudva vannak a’ környülállások , hogy a’ Balatonnak lecsapoltatása , melly már több királyi commissiók alkalmával sürgettetett, mellyek a’ Sár és Sió mocsárok kiszárításaiban működtek, és azt be is végezték, — máskép nem eszközölhető , hacsak 1-ör: annak vizei a’ sárvizi társaság által saját költségen megásott csatornába nem vezettetnek, — 2-or: ha szinte a’ Sió folyóján a’ királyi commissio által megállapított és nagy költséggel felépült nagyszerű malmok a’ tulajdonosok felszámithatatlan kárával el nem pusztittatnának; de mind ezeken felül a’ Sár és Sió vizeit levezető csatornák az illető földesuraságokből összeállóit, hazánkban első magánytársaság költségein , — és pedig tetemes költségein készültek, — mind a’ mellett, hogy mai napig is azok fentartására minden hold kiszárított földtől évenkint G ezüst krajezár fizettetik , — a’ kiszárított holdföld 30 forintba került, — ide nem számítván némellyek által elvesztett nagy hasznokat, és azon kiszárított mocsárokra, hogy haszonvehetővé tétethessenek , a’ birtokosok által még egyszer annyi summának, mint a’ mennyibe a’ kiszárítás került, — beruházását. Ezeken felül ezen száritó csatornába lefolyó víznek — pedig csak minden 100 ölre egy pár czoll esete vagyon , mellyet a’ Dunának, mellybe vezettetett, regulázási hiánya okoz — és igy gyakran megtörténik, — sőt minden áradásnak bizonyos következménye : hogy a’ csatorna vizének lefolyása a‘ Duna áradása miatt akadályoztatván , a’ csatornába visszanyomják a’ vizeket annyira, hogy egy pár mérföldekre, mind a’ mellett, hogy artificialis csatornák is állanak fen, — a’ visszatorlott vizek több száz hold földeket a’ nagy költséggel ’s áldozattal kiszárított földtérekből elborítva, haszonvehetetlenekké tesznek. — Hátha — mint Zala és Somogy követei kívánják — még a’ Balaton vize is ezen csatornába vezettetnék, — mennyire nevekednének ezen károk! és úgy hiszem, hogy az osztó igazság elvénél fogva azt kívánni nem fogják , hogy a’ Balatont lecsapolják megyéjükbe , és azt Tolna és Fejér megyékbe a’ nagy költséggel és áldozattal kiszárított földtérre tegyék át, — habár — mint felteszem — abból az igazságos szempontból indulnak is ki, hogy a’ sárvizi társaság által már elkészített csatorna költségei pótlásában aránylagosan részt venni akarnak : de mindaddig, mig a Duna folyójának regulázása oda nem terjed, hogy a’ Sár és Sió vizei a’ Duna áradása által vissza ne tolassanak , — addig a’ sárvizi társaságnak nem csak nagy kára, de az által a’ több milliókba ‘>1*
