1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 258. ülés
CCLYIII. ülés naplója. October 31-én 1841. 3G1 országos utvonalt; de jelenleg is Szeged város készíttet utat, a’ mennyire lehet, a’ homokra földet Törvényjahordat, — melly szinte sokba kerül, — akkor azon ut elvesz , ha épülni fog a’ kőut; mert hogy ezzel isszájjos*uiakterheltessenek , és a’ köutra is '} rész költséget adjanak, az lehetetlen. Itt megkülönböztetem a’ közműn-TM1' kákát; mert a' közmunkák minden törvényhatóságban ki vannak vetve; a’ városokra nézve pedig meg van határozva , hogy megmaradnak az eddigi gyakorlatnál; most az országos útvonalakra az mondatik : hogy minden 50 holdat biró tartozik 1 napot szolgálni. Ha már a' t. KK és RK ezt a1 közmunkákon felül keveselik: akkor meg lehet róni; de hogy egész erejét kimerítse, és úgy megróni, hogy tönkre menjen , — az nem lehet. Ezen körülményeket felderítve , méltőztassanak a’ komáromi indítványtól elállani. Elnök: Ezen egy eset csak Szeged városára állana; és igy bajos egy városra törvényt csinálni; különben is, ha minden 6 jugerum után egy marhás, és minden háztól egy gyalog napszámot veszek , — a’ követ urak jobban fogják tudni, mi leend a' hasznosabb arány? De tessék megengedni más részről í hogy egy jó kőut, akármelly városban ' 3 résznyi költséggel elkészítve, nem épen megvetendő dolog. Én Szegedet nem ismerem annyira; de — a’ mint mondatik, hogy a’ szerkezet szerint 8,000 forintba kerülne egy évben az utakra fordítandó napszámoknak bére — nem tudom : ott is nem volna-e jobb az 'j3 résznyi általános arány ? Lőcse város követe Szőnyey Károly: En attól tartok, hogy ha a’komáromi indítvány elfogadtatik, az országos utak készítése fog akadályt szenvedni; mert ha egy városon, mint Szegeden, 6 mérföldön fog keresztülvitetni, — annak '|3 részét a’ város fogja készíteni; és ha egy mérföld 100,000 frtba kerül, honnan fog a1 város annyi pénzt fizetni? Elnök: Nehézséget lehet tenni mindenre; és ha akármilly nagy felelősség alatt volnék is, ezen tekintetben azt tenném , hogy kölcsön adnék azon városnak, mellyet lassan visszafizethetne; azonban tessék még egyszer Komárom megye követének általa javaslóit szerkezetét felolvasni. .a’ sz. k. városok határán részben maguk az illető Komárom megye követe Ghyczy Kálmán: Az én javaslatom ez volna : keresztül vezető országos utak készítésére megkivántató minden költségeket '|3 városok viselik“4; többi része a’ §-nak kimarad. („Helyes!“) A’ 7. §-ra nézve : Hont megye követe Szentkirályi László: Ezen §-ra nézve azon észrevételem van , hogy a'választmány helyett inkább alispány, szolgabiró és esküit küldessék ki. (Marad.) Trencsén megye követe Bachó Lajos: Méltőztassanak megengedni, hogy az előbbi §-ra visszamenjek. Én azt tartom: hogy a’ kir. városok az elébb elfogadott § módosításával szörnyen terheltetnének; mert az utcsináláshoz nem csak kézi- és fuvarmunka szükséges, — hanem hidak építésére kövek kiszerzése, puskapor és egyéb — roppant pénzmennyiségbe szokott kerülni; — például ha Trencsén városában a’ Vág vizén keresztül kénytelen volna az ország egy hidat építeni: oda adhatja egész határát, mégsem képes a’ költséget kiállítani. Ha tellát némi arányt a’ városok és megyék közt akarunk hozni , — miután a' vármegyék nem köteleztetnek készpénzbeli költség viselésére , hanem a' közmunkák egy részét kénytelenek oda fordítani: akkor a' komáromi indítványhoz még azt kellene hozzáadni , hogy: „a’ sz. k. városok határain keresztül vezető országos utak készítésére megkivántató nyers fuvar és kézi munkák ‘j3 részét maga a’ város kiszolgáltatni köteles.“ („Helyes!“) Soprony megye követe ltohonczy Ignácz: Nem is lehetett más szándékunk, mintáz; 's ez csak vigyáztalanság miatt maradhatott ki; mert valamint a’ vármegyék a’ közmunkáknak felét tartoznak oda adni , ’s a' többi költségek pedig az országos pénztárból mennek, — úgy a’ városoktól sem lehet többet kívánni; és igy az igazságnál fogva Trencsén vármegye követének indítványát pártolom. Elnök: Úgy hiszem, hogy bajosan is értettük másképen , mint van; t. i. marhás és gyalog napszámoknak '|3 részét. („Felét!“) Csongrátl megye követe Szeghö József: Ha felét teszszük: akkor tegyük ki, hogy: „azon évbeli tartozásnak felét.“ Trencsén megye követe Bachó Lajos: Lehetne elfogadni felét; hanem az önkényen alapul, akár felét, akár 13 részét veszszük. Ha felét veszszük: az ismét a’ vármegyék irányában némelly helyeken nagy teher a’ városokra nézve; de némelly helyen haszna is van ; mert a’ vármegye nem köteles kiszolgáltatni az eddig elfogadottaknál fogva az útra megkivántató munkának felét, melly reá évenkint háramlik. Annálfogva lehetne ollyan város, mellyben azon munka igen kevés, hanem az utcsináláshoz megkivántató munka sokat tenne ; ’s ha a’ város ennek felét szolgáltatná ki : akkor nagyon terheltetnék. Pozsony város követe ISeszter József: Ha a’ városokban egyedül egy országút volna: akkor megállana az, hogy felére lehetne tenni; de azt kellene felvenni, hogy egyáltalában minden városban G—7 országút is van , és azon országos utakat a’ városok kötelesek jó karban fentartani. Pozsony megye követe Jankó Mihály: Az a' különbség a’dologban, hogy Pozsonyból kimegy az ut öt felé; ’s a' város mindenütt vámot szed, és azon öt felé való vámon kívül a’ megye csináltatja az utat, — ha országos ut lesz , azon öt-hat felé menő utón nekünk vámunk nincs, — holott a városnak minden 2 öltől várna van. Békés megye követe Szombathelyi Antal: Én tisztán kimondom , hogy most olly törvény hozatott, mellyet végrehajtani lehetetlen; hanem a’ körülmény és idő meg fogja tanítani a’ t. RRet, hogy midőn Itíl. IS api. V. köt. 91
