1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 258. ülés

302 CCLYIII. ülés naplója. October 31-én 1841. ról Törvényja­vaslat a'fiumei Kikötőről. Törvényja-általában olly szabályt akarnak hozni, melly mindenütt egyaránt alkalmazható legyen, —az teljes lehetetlen} ««“Ede nem is lehet mást határozni, mint hogy minden városnak magát jövendőre a’ maga körülményeihez kell szabni; addig is azonban, minthogy itt általános törvényről van szó , és több városokat tudok, hol ha azt hiszszük , hogy '|3—át fogják leszolgálni azon munkának , melly az utak készítésére megkivántatik , — az minden erejét ki fogja venni a’ városnak: mégsem lesz képes azon utat elkészíteni! Illy állásban ne compromittáljuk a’ törvényhozást; ha kötelezővé akarjuk tenni a' törvényt, kisebb summába kell tenni. („Maradjon!“) Szeged város követe Szi/ber Antal: Ha azt, mit Békés követe mondott, figyelembe nem veszi a’ törvényhozás: azt lehet mondani, hogy hoztunk ugyan törvényt, de nincs köszönet benne! A’ fiumei kikötőről szóló törvényjavaslatra nézve: Horvátország követe Ossegovich Metéli: Midőn én a’ fiumei révparton épitendő kikötőről szóló (örvényjavaslatot olvastam : azon nagyszerű készség , mellyel az ország ezen révpartot ótalma alá veszi, olly meggyőződést gerjeszte bennem, hogy ezáltal a’ kereskedésnek hatályos előmozdítása csakugyan czélba vétetik. Nem szándékom most azon kérdést taglalni: valljon mennyiben meg-, vagy nem felelhet a’ fiumei kikötő illy nagyszerű reményeknek? És az említett kikötőnek természeti fekvésénél fogva nevezetes fogyatkozásait itten előszámlálni feleslegesnek tartom ; arra azonban bátor vagyok a’ t. RR figyelmét for­dítani , hogy ha a’ magyar kereskedésnek előmozditását — és általa hazánk gyarapodását szemeik előtt tartják, akkor nem csupán fiumei kikötőről, de más, természeti fekvésnél fogva és kereskedési tekintetből sokkal kedvezőbb kilátásokkal biztató , ennélfogva tehát sokkal fontosabb tengeri kikötőinkről is gondos­kodni kellene; — ezek pedig: Buccari, Buccaricza, Porto-Re és Zeng. Mind ezen kikötőknek kívánatos állapotra való emeltetése és fentartása tehát a' t. RR pártfogását ha nem nagyobb , mégis bizonyosan olly nagyjoggal igényli, mint a’ fiumei kikötő ; mert csak ezen kikötök segedelmével lehet alapos reményünk arra, hogy közlekedésünk valahára fel fog virágozni. Méltán lehet ekkép követelni, hogy a’ t. KK és RR az említett kikötőknek jó karba való juttatásáról és abbani fentartásáról meg ne felejtkezzenek; és ennél­fogva az a’ végre szükséges költségeknek az ország pénztárából való fizetését elrendelni méltóztassanak. Ugyanis ha a' fiumei kikötőnek felépítésére szánt annyi ercdménynélküli költségektől a' t. KK és RR vissza nem rettennek: illő és méltányos, hogy arra is fordítsák figyelmöket, melly nélkül mind ezen áldozatok hiába történnének. Mind ezek felett pedig bátor vagyok a’ t. KK és RR különös figyelmébe ajánlani azt, mit már az országos választmány tulajdon jelentésében is mulhatlanul szükségesnek elismert, és mit el nem fogadni lehetetlen, — hogy t. i. a' porto-rei kikötőben, mellynél jobb Európában alig létezik, mint­hogy ivóvizforrásai nincsenek, a’ közel levő vizforrásokból ivóvizet vezettetni és a’ végre szükséges költ­ségeket törvény által biztosíttatni kell; mivel ez azon kikötő, melly megbecsiilhetlen gyöngykint ragyogván tengermellékünkön , ha a' haza kellő figyelmet fordítand reá, — kereskedésünk felvirágzását leghatályo­sabban elősegítené, és hazánkra bő áldást hozna: azért is a" t. KK és RR pártfogásába, úgy a! fenemlítelt tengeri kikötőket általánosan, mind pedig kitünöleg a’ porto-rei kikötőt, az előadott tekintetből, újólag ajánlom. A’ csatornákróli törvényjavaslatra nézve: Veszprém megye követe Sebestyén Gábor: Nekem a'd) pontra van észrevételem, mellyben egy részről a' Sió, más részről a’ Rába általi összekötése czéloztatik a' Balatonnak a’ Dunával. Már hogy azt a’ Rábának lehet-e vinni, vagy nem? nem tudom; de azt tudom , hogy Zala megye volt főmérnöke • Bajoni István — egy tervet készített a’ Balatonnak a’ drávávali összeköttetéséről. Én ismervén a vidéket, mondhatom: hogy a’ Balatonnak akár a1 Rábával, akár a’ Dunával alig történhetik összeköttetése , ha a’ Sión levő három malom kisajátittatván , a’ Balaton vizének a’ Sión , mint különben is a’ Balatonnak termé­szetes kifolyásán, szabadabb menetel engedtetik; de már maga ez a’ kisajátítás, úgy szintén a' tervezet szerint való lecsapolás és kiszárítás sok költségbe és nagy summába fog kerülni, — melly midőn magányos birtokosok hasznát eszközli, véleményem szerint az országos pénztárból nem tétethetik. Annyival inkább bátor vagyok figyelmessé tenni a’ t. KKat és RRet arra, mit most mondottam , mert hogyan is lehetne az országos pénztár terhére róni azon vállalatot, miről a’ törvényben a’ magányosokra nézve rendelkezés már történt? — Az 1827 : 33 t. ez. 12. §-a ugyanis világosan azt rendeli: „Quoniam praesuscepta fluvio­rum Sió et Kapos, lacusqueBalaton regulatio cum regulatione fluvii Sárvíz jam terminata arctum nexum ha­beret: ut parte ab una effluxus Balatonis facilitetur, et liberiori aquarum defluxu procurato inundationibus retro jacentium plagarum medela adferatur, —• parte vero ab altera per derivatorios canales paludum et stagnorum exsiccatio obtineatur, — commissio regia pro regulandis nunc dictis fluviis: Sió et Kapos ac lacu Balaton altissime ordinata, opus suum continuabit, et ad mentem legum in effectum deducet.“ így tehát ez érdemben a’ törvény már voltaképen rendelkezett; és azon commissio, mellyre e’ törvény által magányos költségekkel teendő lecsapolás és kiszárítás bízatott, a’ maga munkálatát annyi­ban , hogy többszöri összejöveteleket tartatott, és felméretéseket is tétetett, — már meg is kezdette. Es igy az volna észrevételem, hogy a’ mi magányosok hasznára és költségére tétetni megkezdetett, azt no tegyük az országos pénztár terhére. Elnök: Engedőimet kérek! ezen vitatás csaknem ollyan forma, mint midőn egy férj és egy feleség arról disputáltak , hogy a' születendő fiúból mi legyen? s utoljára is leány lett belőle. Hisz még nincs szó Törvényja­vaslat a’ csa­tornákról. t

Next

/
Thumbnails
Contents