1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 236. ülés
CCXXXYI. ülés naplója. October 3-án 1844. dűli jövedelmét teszi, — azok ezen csekély és semmi alapon nem nyugvó megváltás mellett megfősz- Törvényjatatnának minden jövedelmeiktől. Küldőim tehát a’ tizedet teljes kárpótlással kívánják megváltatni;háznized*1" mitis úgy vélnek eszközlendőnek, hogy minden egyes községre nézve egy-egy hold után tiz évi középirántár szerint számíttassák ki a’ tized eddigi jövedelme; ebből pedig levonassék a1 dézmások bére a’ vontató marhákra, behordásra, cséplőkre, majorsági épületekre és gabnatárakra szükséges költségek, melylyek a’ tizedet szedő egyházi egyént terhelik. Az igy kiszámított megváltási summa a’ törvényhatóság közbejöttével megállapittatván, szabadságában álljon minden egyes községnek Szent György napján a’ megváltási summát egyszerre és kész pénzben letenni; mit ha elmulasztana, tartozzék továbbá is a’ dézmát természetben kiszolgáltatni. Esztergom megye követe Andrássy Mihály: Küldőim az egyházi javakat és azoknak jövedelmeit csonkitatlanul akarják megtartani; pedig a’ ki ezen törvényczikket olvassa, azt fogja látni, hogy abban elvileg a’ tulajdonjog van megsértve, és nincs azon igazságos arány benne kitűzve, mellyben az úrbéri telkeknek lenni kell; mert egyik úrbéri telek sokkal nagyobb , mint a’ másik; és igy a’ gyakorlatban is igazságtalanság van; azonban nem akarok a’ többi okok feszegetésébe beereszkedni, mivel azt már a’ kalocsai káptalan tisztelt követe előadta; azonban magam igazolása és meggyőződése tekintetéből kívánom a’ tized megváltását a’ szabad szerződés útjára bízni; és igy ezen szerkezetet el nem fogadhatom. Veszprém megye követe Sebestyén Gábor: Küldőim is a’ papi tizednek megváltását illő kárpótlás mellett szabad egyezkedés utján és az 1830: 34 t. czikk szerint megyei befolyással kívánják eszközöltetni, és az egyházi jószágok biztosítása végett azt is úgy kívánják, hogy mindenkor előre Szent-György-napkor tétessék le az egyességi summa; ’s ha ez nem történik, akkor szabadságában álljon az egyházi rendnek természetben venni meg a’ dézmát. Annálfogva ezen két forintot nem fogadhatom el; mert az semmiben nem alapszik, minthogy az néhol sok, máshol pedig kevés. Liptó megye követe Thuránszky Péter: Küldőim a’ tizednek természetbeni kiszolgáltatását szinte megszüntetni óhajtják, — úgy azonban, hogy az illető tizedtulajdonosnak igazságos kárpótlás mellett azon árt kívánják megállapítani, mint a’ becsűből kitűnik; ’s ha ez nem sikerülne, akkor az illető törvényhatóság által az illető ár szabatnék meg. E’ szerint az 1. §-t nem pártolom, ’s annak megváltoztatására szavazok. Mosony megye követe Kroner Lajos: Milly joggal illeti a' kérdésben lévő tized a’ venerabilis derűst, azt az előttem szólott kalocsai káptalan érdemes követe törvényekből merítve, bőven és igen helyesen kimutatá: ennek tehát további fejtegetése szükségtelen lévén, nehogy a’t. KKat és RRet hoszas előadásommal untassam , csak röviden kimondom küldőimnek e’ részbeni nézeteit. Küldőim t. i. a’ tulajdonnak sérthetlensége elvéből kiindulva , abban, hogy a’ törvényekben gyökerezett és törvénynyel biztosított tizedszedési jogtól kármentesítés nélkül a’ clerus megfosztassék, — soha sem egyeznek meg, és azért Bihar megye e’ tárgybani indítványának pártolásától minket el is tiltottak. — Ebből kiindulva, midőn itt a’ tizednek megváltásáról van szó, ahhoz csak úgy járulhatok, hogyha az teljes és tökéletes kárpótlás mellett elrendeltetik; miután azonban a’felolvasott izenet 1. §-ában, melly egy egész jobbágytelek után járandó tizedet 2 forintjával rendel megváltatni, — egy egészen ellenkező eszme pártoltatik, mert ez nem megváltás, nem kármentesítés, hanem igazán önkényen alapuló rendelkezés, károsítás és a’ tulajdon szentségének önkényes sértése: azért én ez izenetet és abban rejlő megváltási eszmét nem pártolom; hanem a’ megváltáshoz csak úgy és akkor fogok járulni, ha — a’ mint mondám — a’ venerabilis clerus tökéletesen kármentesittetik; mi legkönnyebben és legigazságosabban úgy eszközöltethetik, ha ezen hites becsüsök által felveendő tizednek 10, vagy 12 esztendei becse és ára számba vétetvén, annak közepe fog szolgálni megváltásul és tökéletes, teljes és törvényes kárpótlásul. Zólyom megye követe Rultkay Menyhért: Nem akarok azon kérdésbe bocsátkozni, hogy a’tized igazságos-e, vagy nem? mert már ezen kérdés a’ múlt országgyűlésen is annyira kimerittetett, hogy ellene ’s mellette alig lehetne több okokat felhozni; — azonban azt el nem fogadhatom, mit elnök ö nagyméltósága előadott, — t. i. hogy más országban, mint Angliában, a’ rabszolgák eltörlése olly sokba került. En azt tartom, hogy a’ tized sokkal roszabb a’ rabszolgaságnál; mert a’ rabszolga azt adja urának, mit termeszt; a’tized által pedig többet ád urának, mint termeszt; mert például ha itt a’jobbágy szőlőjének beruházása 100 frtba kerül, és termése azon szőlőnek nem megy többre 10 frtnál, — ekkor elveszt 90 frtot, és még ezen 10 frtból is egyet tartozik az egyháznak adni. Egyébiránt küldőim nem abban találják az igazságtalanságot, hogy a’ tized természetben szolgáltaik ki, — hanem abban, hogy miután e' tekintetben valamint a’ tized, úgy a‘ kilenczed is mindegy, a’ kilenczednek természetbeni kiszolgáltatását is szinte megszüntetni kívánják ; minthogy pedig ez nincs kitéve a’ szerkezetben, arra kérem a’ t. RBet, hogy arra is kiterjeszkedni méltóztassanak, — t. i. a’ kilenczed is váltassák meg. Trencsén megye követe llachó Lajos: Küldőim a’ tized terhének megszüntetését olly czélszerűnek és szükségesnek tartják, hogy nekem szinte kötelességemmé tették, miszerint a’ tizednek megváltását kieszközölni iparkodjam ; de épen azon elvnél fogva, hogy a’ tized megváltását kötelességemül hagyták, nem járulhatok sem ezen törvény fejezetéhez, sem az 1. §-hoz ; mert itt az mondatik: „addig is, mig az egyházi tized kérdése egész kiterjedésében tanácskozás alá vétetik“ ’stb. Ezen kivételt feleslegesnek tartom ; mert 62* 247
