1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 236. ülés

CCXXXYI. ülés naplója. Oclober 3-án 1814.

219

iránt

Törvényja-homályt áraszt az egész törvényre; minthogy küldőim a’ tizedet most kívánják szabályozni, — nem pedig há/uize/^' jövendőre is még valami rendelkezéseket e’tekintetben fenhagyni. Mi a’megváltást illeti]: annak természetes fogalmából az következik, hogy a’ megváltás teljes mértékben történjék; és igy hogy midőn a’ kilenczed megváltására a’ t. RR 4 frtot tettek, akkor a’ tized megváltására hogy lehetett 2 irtot tenni? azt meg nem foghatom ; mert ezen arány szerint, ha felveszsziik azt, hogy a’ kilenczedet előbb kell kivenni, azután a1 tizedet, mégis egy tizedre 3 frt egynéhány kr esik. Más részről azt hallottam: hogy ezen 2 forint az előbbeni országgyűlésen is azon adatokon állapíttatott meg, a’ mint annak eddig természetben kiszolgáltatott mennyiségéről minden megyéből érkeztek. Ha ez áll, meg nem foghatom, mikép lehet Trencsén megyére nézve igazságos az, mi Torontál megyére nézve igazságos lehet? mert ha igazságos a’ tizednek 2 forinttali megváltása Torontóiban, — akkor Trencsén megyében százszorosán felülmúlja, ’s ekkor Torontál megye századrészét sem fizetné annak, mit Trencsén megye. Annálfogva én e’ tényeknek előrebocsátott közlése után kívánom megváltani a’ tizedet.

Pozsony megye követe Olgyay Titus: Küldőim az igazság es statusgazdaság tekintetéből indultak ki a’ tized megváltására nézve, ’s azt mondják, hogy tökéletes kárpótlás mellett mindenütt kész pénzzel váltassák meg, — azon szerződések, mellyekkel most némelly földesurak bírják a’ tizedet, Hibáztassanak át az adózókra. Ezen utasitásom elvéből indulva ki, nekem ezen törvényczikkre nézve igen sok észrevételem van; ’s röviden elmondom azért, hogy ne kelljen minden §-ra elmondani nézeteimet. Először nem fogadhatom el a’ két forintot; mert azt önkényesnek tartom. Nem tudom: sok-e, vagy kevés? — de azt mondják e’ részben küldőim, hogy 10 évi diametralis calculus határoztassék meg bérül : következésképen igazság szempontjából indulnak ki; ’s igy a' 2 írthoz nem járulhatok; — de nem járulhatok még ezen törvényczikkhez azért sem, mert igen messze terjed, t. i. a’ szerződések kiterjesztése- és megerősítésére nézve. Azt mondja ugyanis a'szerkezet, hogy: „az 1037 előtti szerződések a’ maguk épségében maradjanak meg, ha voltak; de később bárinelly okból ha a’ mostani tractatus terhesebbé lett, akkor azon régi szerződések állíttassanak helyre; ha az 1637 év utáni szerződések kedvezőbbek, akkor állíttassanak meg azon szerződések ; ha pedig terhesebbek, állapittassék meg a’ 2 forint; ha végre ideigleniek azon szerződések, örökittessenek.“ Azt tartom tehát, miután küldőim szivükből óhajtják, hogy a’ tizednek természetbeni kiszolgáltatása megszüntessék, ha ezen törvényczikkre szavaznék, melly előttünk áll: akkor oda járulnék, hogy ebből ne legyen semmi; mert igy lehetetlen, hogy keresztülmenjen.

Győr megye követe Balogh Kornél: Küldőim annyira kiterjeszkedni nem kívánnak, mint ezen törvényczikk kiterjeszkedik. — En e’ kérdésre általánosan jelentem ki magamat az iránt, hogy én ezen elvhez nem járulok; ha azonban többséget nem nyerhetnék, a’ 2 frtra szorítom észrevételemet; ’s hogyha a’ t. RR törvényjavaslat által kívánják a’tizednek természetbeni kiadatását megszüntetni: úgy, mint több követ urak bőven kifejtették, hogy az csak tökéletes kármentesítés mellett történhetnék, — ennek kiterjesztésére legkönnyebb mód volna kimondani azt, hogy 8, vagy 10 évi diametralis calculus készíttessék, ’s e’ szerint tökéletes kármentesítéssel váltassék meg a’ tized.

Krassó megye k'ivete Kiss András: Krassó megye részéről szinte kívánom az egyházi tized megszüntetését; azonban a’2 frt váltsághért, mint nem mindenütt alkalmazhatót bizonytalanságból, el nem fogadom; ’s e’ részben módosítást tétetni kívánok.

Torna megye követe Soltész János: A'tulajdon biztosságát a' birtoklási czímnek törvényessége határozza meg: az tehát főleg a’ kérdés: valljon az egyházi tized birtoklási czíme törvényes-e? Nézetem szerint igen! mert azonkívül, hogy a’ tized egyik faja a’ királyi haszonvételeknek, az egyháziak vagy törvény által kapták , — mint ennek Sz. István II. decretuina 52. §-ábau nyoma van , — vagy elidősülés által szerzették, vagy magányalku utján vették, vagy magányosok alapítványai által nyerték; ezen czímek ugyanazonosok a’ polgári szerzés módjaival, ’s épen úgy gyökereznek a’ törvényben, mint a’ polgári egyének szerzésczímei; ’s ezen czímek bármellyike elegendő a' tulajdon megtartására. Elismerték ezt a’ t. RR September 25-én tartatott kerületi ülésben, midőn 36 szavazattal 13 ellen kimondák: hogy a’ tizedet kárpótlás nélkül elvenni nem lehet; ’s ez által kimondák a’ tizedszedés törvényességét. És minthogy nézetem szerint az egyházi tized épen úgy törvény által biztosított tulajdon , mint bárinelly más , a' tulajdonnak törvény által biztosított használatában pedig senkit korlátozni nem lehet: azért a' tized megváltását a" felek szabad egyezkedésére kívánnám hagyatni; — azonban ettől a’ kerületi többség végzése által elüttetvén, a’ kényszerítő megváltás állapíttatott meg, — mellyet e’ törvényjavaslatban kifejtett korlátok között el nem fogadok; nem 1-ör azért: mert az 1. §-ban váltságbérül egy egész telektől fizetendő 2 pforint a’termesztmények árának vidék szerinti különbözését szülő körülmények tekintetbe-vétele nélkül állapíttatott meg: azért lehet , hogy néhol ugyanaz lesz a’ termesztmények árával, de néhol kevesebb s káros a' tized birtokosára, — máshol káros a’ tizedet kiszolgáltatóra ; a’ tulajdon megváltása eszméjével pedig csak úgy hozathatik öszhangzásba , ha azért, mi egytől másnak könnyebbségéért elvétetik , teljes kárpótlás adatik. — A" tized megváltásába tehát csak tökéletes aequivaleus mellett egyezem , melly az egyházi tizedek 10 évi lajstromaiból közép jövedelem szerint volna megállapítandó. Nem egyezem 2-or azért: mert a 2. § egyoldalú, kényszeritöleg szól a’ tizedbirtokosra ; más részről a' tizedet kiszolgáltatónak szabad akaratára hagyja továbbá is természetben szolgáltatni ki, vagy megváltani. Nem 3-or azért: mert a' 3. § az 1647. esztendő előtt köttetett szerződéseket, ha Később terhesebbekké váltak , a’ 2. § állapotára visszahelyezte-