1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 235. ülés
CCXXXV. ülés naplója. October 2-án 18VI. 241 teni a’ hivatalképcsséget minden lakosokra; egyébiránt ettől eliittetvén, megelégszem a’szerkezettel; _izenet és tör -Horvátország követének előterjesztése folytában pedig csak azt jegyzem meg: miszerint óhajtanám, hogyi'Scll majd akkor, midőn a’ magyar nyelvről és az ország érdekeiről, ’s nem hivatalokról lesz szó, — akkor is^ssé^kánt" vitassa azt, hogy a’ horvátok magyaroknak neve alatt értetnek. Pest megye követe gróf Ráday Gedeon: En is terjedelmesben kívántam volna szólni; de az idő haladván , csak röviden a’ szerkezetet pártolom. Elnök: A’ komáromi indítványt elfogadják a’ t. RR? Gömör megye követe Ragályi Miksa: Én elfogadom. Elnök: Ha azok , kik némi tekintetben a’ szerkezet ellen szólották, mind elfogadják ezen hozzáadást, — a’ kik pedig nem szólották, meg akarják tartani a’ szerkezetet: úgy a’ többség a’ komáromi módosítás mellett van. Békés megye követe Szombathelyi Antal: A’ komáromi indítvány oda czéloz, hogy a’ zsidó no léphessen hivatalba. Ezt feleslegesnek tartom; mert ez magában értetik; mert mihelyt a’ zsidó polgári képességgel felruházva nincsen, hivatalképességgel sem bírhat; — mi pedig előadásának második részét illeti, hogy betétessék ezen kitétel: „honosult:“ ezt sem fogadhatom el; mert ezen szónak nincsen értelme, erre nincsen törvény; és igy ez tömérdek visszaélésekre adhat alkalmat: ennélfogva a’ szerkezetet megtartani kívánom. Elnök: Én mindig azt mondom ki, mi a’ t. KK és RR többségének tetszik. Némellyek azok közül, kik felszólaltak, a’ komáromi indítványra nem jelenthették ki magukat; mert Komárom megye tisztelt követe később szólalt fel. Többen a’ tisztelt urak közül, kik vagy egészen , vagy némi tekintetben ezen szerkezet ellen voksoltak , ha azon vélekedésben vannak , hogy a’ komáromi szerkezet elfogadtassák: akkor a’ többség a’ komáromi indítvány mellett van. Egyébiránt egyszerű a’ kérdés, méltóztassanak iránta röviden nyilatkozni. Tolna megye követe Bezerédj István: Én a’ szerkezet mellett vagyok. Gömör megye követe Ragályi Miksa: Békés megye tisztelt követe azt mondja, hogy nem látja szükségét betenni a’ törvénybe , hogy keresztény és benszületett lakosok legyenek, — ’s azt mondja, hogy ez benértetik. Már egyszer előhoztam a’ t. KKnak ésRRnek, hogy ha benértetik, és sokaknak az iránt aggodalmuk van, és kívánják, hogy betétessék: miért ellenzik azt a’ t. KK és RR? Úgy látom, hogy ezt azért kívánják, hogy a’ törvénynek különbféle magyarázat adathassák; ’s azért, miután én nem akarom, hogy a’ zsidók hivatali képességgel felruháztassanak, — világosan akarom azt a’ törvényben kimondani, — valamint szintén azt is, hogy csak honosult lakosok nyerhessenek hivatalt; és igy a’ komáromi indítványt pártolom. Sáros megye követe Semsey Albert: A’komáromi indítványt elfogadom. Trencsén megye követe Pongrácz Gáspár: Szinte elfogadom. Fejér megye követe Sárközy Kázmér: Már véleményemet az imint kimondottam; hódolok a’ többségnek , és a’ komáromi indítványt hozzá tétetni kívánom. Esztergom megye követe Andrássy Mihály: Én is elfogadom. Pest megye követe gróf Ráday Gedeon: A’ világos törvényt én is úgy szeretem, mint Gömör követe; de azt tartom , hogy az által, hogy be nem tétetik az, mit Komárom megye követe javasolt, a’ törvény mégis világos marad; és azért a’ szerkezetet pártolom. Túrócz megye követe Rakovszky Adolf: Komárom megye tisztelt követének indítványát pártolom. Somogy megye követe Tallinn János: Első felszólalásom alkalmával a’komáromi felszólítást pártoltam, — a’ mellett vagyok továbbá is. Szeréin megye követe Zsitvay József: Én is pártolom. Mosony megye követe Kroner Lajos: Én is. Veszprém megye követe Sebestyén Gábor: Előbbi kívánságomtól elüttetvén , pártolom Komárom megye tisztelt követének indítványát, — annyival inkább, mivel nem akarnám, hogy a’ nemnemeseknek sorsa jobb legyen a’ nemesek sorsánál, vagy e’ részben valami különböztetés tétessék; már pedig világosan ki van téve a’ nemesekre, mind a’ cancellariára , mind a’ helytartótanácsra nézve, jelesen a cancellariára az 1741 : 13 t. ez. által: „apti, idonei, possessionati nobiles hungari;“ a’ helytartótanácsra nézve pedig az 1723 : 14 t. czikkben ez van: „viri idonei, rerum gerendarum cognitione imbuti, possessionati hungari.a Ha tehát a’ nemesekre ki van kötve , hogy magyarok legyenek , annyival inkább kívánom , hogy a’ nemnemesekre a’ komáromi indítvány fogadtassák el; csak az alkalmazásra nézve kívánnám kitétetni, mit a’ praedialis törvényszékekre nézve megkívántunk: hogy törvénytudó, itélőtehetséggel és jó erkölcscsel biró egyének legyenek. Pozsony megye követe Olgyay Titus: Nem képzelem, mi hátráltatja, hogy világosan ki nem teszszük a’dolgot; midőn a’ zsidókról voksoltunk , az volt az első kérdés: hogy akarunk-e nekik polgári jogot adni? és kilencz megye volt, melly akart adni, a’ többi pedig nem; ’s igy mi van abban, hogyha ezen jogot a’ zsidóknak megadni nem akarjuk , hogy a’ törvényben világosan is kitegyük ? Én tehát a komáromi indítványt pártolom. RR. Napi. V. köt. öl
