1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 234. ülés

CCXXX1Y. ülés naplója. Oclober 1-én 1814,

Izenet és feli rási javaslat az epyeteni tanítási és gazdálkodási rendszere iránt.

228-jogai közé tartozik, ’s ezen jogot, mellyel n t. KK és RR országgyűlés végével arrogálnak maguknak, igen bajosan fogják megnyerni. A’ többi részére nézve ezen izenetnek megjegyzem : igaz, bogy az universitas a’ tanításra nézve nem a1 legjobb állapotban van , mert ennél sokkal jobb állapotban is lehetne; — hanem hogy az országgyűlés végével itt a’ t. KIv és RR előtt egy számadás történjék, erre idő nem lesz, és c’ helyett inkább arra kérem a’ t. KKat és RRet, hogy bizonyos nagy tekintetű, örök hirt ’s nevet és jogot szerző tárgyak vannak előttünk bevégzendők , ’s tessék inkább ezekkel foglalatoskodni. Hisz még jövendőben is lesz idő; habár ezen előadott uj eszmék szépek is: de ha ezeknek tárgyalásába bemennénk, bajosan vergődhetnénk ki belőle 5—6 év előtt; ha pedig csak örök emlékre kívánják az országos acták közé betenni: azért még születésöket nem mozdítják elő; mert mindenütt inkább megkeresi az ember azokat, mint az acták rettentő tömegében. Azt javaslom tehát a’ t. KKnak és RRnek : hogy tessék már most az országgyűlés vége felé összehúzni a’ vitorlákat, mint a’ hajós szokta, hogy szerencsésen bemehessünk a’ kikötőbe; mert meg van rakva a’ hajó sok portékával, ’s ha többet rakunk reá, a’ kikötő előtt szenvedünk hajótörést.

Veszprémi káptalan követe Bezerédy Miklós: Majd később, a’valamivel igazságosabb, részreliajlatlanabb utókor birálandja meg, hajói, helyesen tesziink-e? midőn az országgyűlés folyamának szinte tizenhetedik havában egyre uj meg uj tárgyakat emelünk szőnyegre, ’s a’ mikor más részről még a’ két tábla között azokra nézve sincs egyesség, mellyek a’ diaeta első hetében kezdettek meg; mind e’ mellett azonban én a’jelen izenetből csak nyereséget várok és reményiek; mert számolásom szerint ezen, a’ pesti egyetemre vonatkozó ’s hason kísérletek ’s törekedések felébresztik álmából a’ hét millió catholicismust, 's arra bírják , hogy bárhol lévő ’s eddig bárkik által kezelt jogait, igazait reclamálni fogja ; mivel pedig a’ pesti egyetem catholicusok alapítványa és szerzeménye, következőleg tulajdona is,—a' felolvasott izenethez mindaddig járulni nem fogok, miglen a’ debreczeni, sárospataki, pozsonyi, sopronyi protestáns fóoskolák alapítványi állapota 's a’ miénknél sokkal alább álló tanítási módjának rendszere szinte ide a’vegyes vallásu országgyűlés elébe nem terjesztetik, — természetesen megtekintés ’s szükség esetében intézkedés végett, — mondom: csak ez egyetlen esetben ’s ekkor is bizony os kötések mellett tudnék ez izenethez járulni. Ugy anis a’ pesti egyetemnek igen nevezetes részét teszi a’ catholica theologica facultas, mellyenek hogyr az országgyűlésen néha tulnyomósággal is bírható más vallásuak is adhassanak bármelly irányt, — soha és semmi esetben meg nem engedhető. Enny it a’ tárgy érdemére nézve ; de már most a’ szerkezetre is csak igen rövid észrevételt. A’ felirási javaslatban állittatik: hogy az egyetem jelen állapotában hivatásának a’ nemzet vágyait kielégítő sikerrel meg nem felel. — Minden próba, minden adat nélkül bir-e nyomossággal, ’s érdemel-e hitelt ezen általános kitétel ? én megítélni nem akarom ; de másfelől azon bizonyos tudományomat el nem titkolhatom, mikép azért nem felel meg egynémellyek várakozásának a’ pesti egyetem, mert a’ rationalismusnak — mint Berlinben — nincs nyilvános cathedrája ; mi azonban, uraim ! elég veszteség; mivel végpontjában a’ rationalismus csak rafinirt paganismus. Ha vannak hibák, fogyatkozások a’ pesti egyetemnél: orvoslás végett in specifico terjesztessenek azok urunk királyunk elébe ; de alig érté meg országunk kívánságát a’ mestereket képező ’s ipariskolára, — ’s már teljesítve látjuk azt, — bizonyára hasonló fog történni az egyetemnél; de törvényhozásunk ne avatkozzék semmi részletes intézkedésbe; mert egyik vallásos felekezet sem találhat benne kellő biztosítékot; — különben is a’jelen törvényhozás főfeladatának kell lenni — véleményem szerint — magát az országgyűlést, a’ megyéket és a’ haza systemáját rendezni,’s mig ez meg nem történik, addig semmibe sem bocsátkozni; mert—hitem szerint—ezek elintézése előtt semmi üdvös reform nem jöhet létre hazánkban. Ismétlem, hogy az izenethez nem járulok.

Váczi káptalan követe Mcdgyessg János: Már múlt alkalommal előhoztam az 1715: 74 és 1723: 20 törvényezikket. Az elsőben ez mondatik: „Seminariorum, convictuum et collegiorum pro juventute ecclesiastica, aut saeculari per quoscunque, sive intra, sive extra regnum fundatorum—dum et quando necesse videbitur — inspectionem, et cum exactione rationum: utrum fundationi satisfiat? investigationem sacra regia majestas sibi soli pro apostolico munere et suprema auctoritate sua reservat.“—A’ másodikban pedig az mondatik: „Piarum quarumvis fundationum inspectionem, et cum exactione rationum: utrum fundationi satisfiat ? investigationem sua majestas sacratissima pro apostolico munere et suprema auctoritate sua, vigore articuli 74: 1715 sibi benigne reservabit.“ Ezeknél fogva tehát a’ fenforgó tárgynak ide vonatkozó részét se nem pártolom, se nem pártolhatom.

Temes megye követe Vukovics Szabbás: A’ mai napi békés tanácskozásban való váratlan azon ingerlő modor által, melly el a’ veszprémi káptalan követe a’ t. KK és RR előtt fellépett, — megvallom igazán, hogy én most teljesen meggyőződtem, hogy nem a’ békének ápolására vannak köztünk a’ káptalani követek , és azt hiszem, hogy inkább akármi más ellentannak nevében szólhatnának, mint a' miben most szólauak ; mert lehet-e nagyobb felingerlése és boszantóbb fellázitása a" kedélyeknek, mint a’ veszprémi káptalan követének előadása, mondván: reményű, hogy valahára 7 millió catholicus fel fog lépni? —Ez nem egyéb, mint nyugtalanság magvának szórása az országban, és egyik felekezetnek felhívása a' másik ellen; — én pedig azt hiszem : nem azon hét millió, hanem az egész ország fel fog ébredni azon álarcz ellen, mikint a’főtisztelendö urak a’ hely ett, hogy a’szabadító tanait hirdetnék, a’meghasonlás elveit szórják. ’S kérdem: mitakarnak a’ theologiával ? hiszik-e főtisztelendő urak, hogy mi tudjuk, mivel tartozunk Istennek? de a’ theologiában, mellyben ők mindent ezen név alá rejlenek, hogy mi szentségnek tartsuk,