1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 234. ülés
CCXXXIV. ülés naplója. October 1-én 1811. Nt f lehetetlen, hogy ezt ő felsége elébe engedjék felterjesztetni; mert ha ezen felügyelő igy felállittatik, azt’-'K izénél a’ mondom: nem lesz egyéb, mint egy popáncz, mellynek semmi joga nincs; ’s hogy előre megmondjam roso^'rlnücaz igazat, illy szégvenszéket iilő felügyelőket nem kívánok. zése tárgyé* , ban. Fcjerrár város követe Eischi Eduard: Mélyen tisztelem nagyméltóságod meggyőződését; de abban nem egyezem meg, hogy ezen felügyelőnek semmi joga nincs, és hogy szégyenszéket fog ülni; mert elnököl a' tisztújító- és közgyűlésben ; a’ puszta elnökölhetés is pedig erős jog ; mert a’ mellett, hot;\ a’ közgyűlés hirdetése tőle függ, a’ tagokat influencirozhatja, a’ tisztviselőktől számon kéri hivatalos eljárásukat, és vizsgálatot hajthat végre: hol tehát a’ tagok mindig kezében vannak, ’s ha a’ tisztviselő ellen viszszaélést tapasztal, vizsgálatot rendelhet. Ezek nem gyenge jogok. Azt hiszem, hogyha, miket a’t RR közül némellyek kívánnak, állanának, — t. i. ő felsége nevezze ki a’ főfelügyelőt, ’s állana korlátlan kinevezési joga,—azon meggyőződésben élek, hogy ezen korlátlan kinevezési jog Magyarország municipiumát megölné; de nem tudom, hogy lehetne korlátlan kijelelési joga a’ főfelügyelőnek? A’ t. RR úgy állították fel a’ főfelügyelőt, mint más alkotmányos országban van, hol a’ főispányok csak úgy állhatnak meg, mint azt a’ t. RR a’ megyei kicsapongásokról szóló munkálatban is elhatározták : én tehát a’ felügyelőknek is olly korlátokat kívánok tétetni; — nem egyezhetem meg pedig abban, mintha a’ főispányoknak semmi joguk nem volna, és szégyenszéket ülnének, — minekutána a' felügyelőknek annyi befolyásuk van, az egy kinevezést kivéve. Azt hiszem tehát: nem kívánja senki, hogy a’ főfelügyelő és főispány korlátlanul candidáljon,— hacsak azt nem akarjuk, hogy a' municipalis élet egészen megszűnjék; erre pedig reá nem állhatunk. Elnök: Nem akarok annak vitatásába ereszkedni, — úgy is máskor bőven tettem, — mennjiben állhat meg a’ föispányokra nézve is a’ t. KK és RR javaslata? hanem csak egy-két szót szólok a’ követ urnák, minthogy városi követ lévén, befolyással lehet beszéde a’ többi városi követekre ’s más osztályokra nézve is. Más alkotmányos országokban a’ végrehajtó hatalom nevezi ki a’ tisztviselőket az elsőtől az utolsóig. Továbbá azt tetszett mondani a’ követ urnák: hogy a’ municipi uniók máskint nem állhatnak fel, hacsak a’ kijelelési jog nem korlátoztatik ; de nálunk épen ellenkezőleg áll a’ dolog; mert itt épen a’ municipalis hatalom kívánja, hogy a’ kijelelés a’ végrehajtó hatalom, a’ fejedelem embere által történjék; de nem is lehet ez máskép; mert a’ fejedelemnek, a’ végrehajtó hatalomnak mindenütt, különösen az érdekes jogokkal felruházott municipiumoknál, befolyásának kell lenni a’tisztviselők kinevezésében is; ez a’ magyar jus publicumból foly ; máskép nem kijelelni, de más constitutionalis nemzetek példájára kinevezni kellene a’ tisztviselőket. Veszprém megye követe Sebestyén Gábor: Miután a’ felügyelő az illető királyi városok bizodalmának csakugyan kifolyása, mennyiben a’ 9. § szerint a’ városok jelelnek ki, kik közül ő felsége nevezi ki a’ felügyelőt: ez oknál fogva nézetem szerint a’ főfelügyelőt idegen elemnek tartani nem lehet. — Következésképen ő bírván bizodalmát a’ városnak, miután a’ város által ő jeleltetik ki, — ötét a’ candidationalis jogtól egészen megfosztani nem akarnám, és óhajtanám a’ kétféle nézetet úgy egyesíteni, hogy a‘ felügyelő tartozik candidálni egyszersmind a’ volt tisztviselőket, és azt, kit a’ tanácskozmány kijelel, ’s maga is kettőt nevezne hozzá; ha pedig a’ volt tisztviselő nem akarna szolgálni, úgy nem lenne érdemes, hogy kijeltessék, — akkor a’ tanácskozmány kettőt tartozzék kijelelni, — kettőt a’ felügyelő. Szabolcs megye követe Day Ferencz: Szerettem volna valamit a’ felügyelői joghoz hozzá tenni, melylyet én az egész izenetben nem látok, — t. i. hogy lehet eset, hogy egyik, vagy másik tisztviselő meghal, vagy máskint is a’ hivatal megürül, és ezen hivatalnak miképi kipótlását nem látom megérintve, ’s óhajtóm, hogy a’ mint van a’ föispányi jog a’ kinevezésre nézve, akkint legyen a’ városok részéről is. Horvátország követe K/obucharicb Károly: A’ városi főfelügyelőnek kijelelési jogot küldőim nevében én is tulajdonítani kívánok, Veszprém várinegye érdemes követének indítványa értelmében. A’ 16. §-ra nézve: Elnök: Ez olly megszorító, hogy igazán nem is tudom megmondani, a’mit érzek; mert mit az 1. §-ban mondanak a’ t. KK és RR, vagy áll, vagy nem áll; a’ 6. §-ban pedig az van, hogy végrehajtási tekintetben a’ főfeliigyelés a’ főfelügyelő által gyakoroltatik. 11a ezt úgy értik a’ t. KK és RR, mint szokták érteni a’végrehajtást: akkor a’többi §-okat méltóztassanak kihagyni („Maradjon!“) — A’mint tetszik : tehát maradjon; de valóban bajos volna ezen contradictiók között meghatározni, mi az igazi „maradjon“? Temes megye követe Vukovics Szabbás: Az esküformában egy szóra észrevételem van. Ezt ugyanis: „fő kormányzói tisztemet“ — akkép kívánnám módosítani: „főfelügyelői tisztemet.“ („Helyes !“) Lőcse váiros követe Wéber Károly: Küldőim részéről egy egész eldöntő szavazatot kérek. („Ma-[j!ene(ésfeIi_ radjon !“^ rásijavaslat J J az egyetem Országbírói itélömester Zarka János olvassa az országgyűlési iratok közt 309. szám a) bj alatt tanítási és , , i ■> gazdálkodási levő izenetet es felirási javaslatát az egyetem tanítási és gazdálkodási rendszerének az országgyűlés eieoerendszere ' iránt. terjesztése iránt. Orsz. irat. Elnök: Először is mi az universitas fundationalis pénzét, értékét illeti: annak kezelése a fejedelem 3«». sz. 57* a) b).
