1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 232. ülés
CCXXXII. ülés naplója. September 28-án 1811. *> 1 Ü Tó'rvénjja- mert úgy vaslaí a’ zsi- , . . dók üdében, tartom azért, is meg van nekik engedve a’ közönséges iskolákba való szabad j ár ha tás; — következetlennek mert eddig még a’ keresztény népnek neveléséről nem rendelkeztünk; — a’ legnagyobb következetlenséget pedig abban látom, bogy miután a' múlt országgyűlésen kívántuk, hogy az evangelicusoknak szabad legyen hozzánk bejönni, ’s ez meg nem engedtetett, — a’ zsidókról pedig az a’ törvény hozatik , bogy azoknak szabad oda beköltözködni. Veszprémi káptalan követe Bezerédy Miklós: Nem tudom felfogni Borsod megye érdemes követét , bogy a' zsidó iskolákat annyira pártolja. 0 türelmetlenség jelének veszi azt, hogy mi egy népiskolatanitóképzö középponti intézetet állítani nem akarunk; de talán nagyobb jele a’ türelemnek az, ha mi a’ nélkül, hogy a’ törvénynek parancsolni kellett volna, — megengedtük nekik, hogy a’ keresztény iskolákba járhassanak , és ez nagyobb dicsőségünkre válik , mintsem hogy most abban keressem a’ türelemnek nagy jelét, hogy a’ zsidóknak külön iskolákat állítani engedjünk. — Másodszor: furcsának tetszik előttem, hogy midőn haladni akarunk, épen akkor közfalat húzunk a’ haladásnak, az összeolvadásnak elébe. Már máskor megemlítettem a' t. KKnak és RRnek, hogy én mindig sajnálkozva nézem azon szegény helységet, mellyben két-három iskolát látok, midőn alig képes egyet kitartani; a’ mi azonban még megállhat; de ha parancsolólag lépünk fel, azt a’ maga rendén lenni nem látom. Végre legfurcsábbnak látom azt, hogy Magyarország a' népnevelést a' zsidók nevelésével kezdi meg. Pártolom ő excellentiájának előadását. Fng megye követe Horváth Simon: Nem tartom az emancipatio kifolyásának azokat, mellnek a’ zsidókra nézve kötelezőleg állanak a’ nevelés dolgában. Adjunk nekik emancipatiót; de adjunk szabadságot is; milly szabadság lenne pedig az , ha azt mondanék, hogy csak ezen iskolákban neveltessék gyermekeiket? Mi a’ hazát boldogítani fogjuk az által, hogyha ő velők is megkedveltetjük a' magyar nemzetiséget ; itt pedig annak ellenkezőjét cselekednék az által, ha köteleznék a' zsidókat arra, hogy iskolákat építsenek, ’sott, elszigetelve a’magyar nemzetiségtől, tanítsák gyermekeiket; én hasonlóképen ő excellentiájának véleménye mellett állok. Jász-Kán kerület követe Vágó Ignácz: Pozsony megye érdemes követével egyetértve, én is azt nyilatkoztatom: hogy ha közfalat huzunk a’ néposztályok között, magunk távolitjuk el magunkat a’ czéltól, és a’ nemzet sajnos állapotban fog maradni. Valamint Pozsony megye érdemes követe, úgy én is pártolom ő excellentiájának előadását. Sáros megye követe Semscy Albert, \ Krasső megye követe Kiss András, Szatmár megye követe Gabányi Sándor, Szepes megye követe Mattyasovszky Boldizsár, j Horvátország követe K/obucharich Károly, Túrócz megye követe Rakovszky Adolf, Ő excellentiájának előadását pártolják. Mosony megye követe Sótér Ferencz, JSyitra megye követe Batthyányi Ferdinánd, Fejér megye követe Fiálh Ferencz, Rács megye követe Aikolics Izidor, és Esztergom megye követe Kruplanicz Simon: Elnök : A’ tett nyilatkozatok szerint megmarad a’ szerkezet. Olvastatnak a' 10. 11. és 12. §-ok. A' 13. §-ra nézve: Elnök: Itt már most a’ választásra jövünk. Kérdem a’ t. KKat és RRet: kiválaszt, és mit választ? Ha valamelly nemzetség van a’ világon, bizonyosan a’ zsidó az, melly mindenhol van, és sehol sem; mi ezt legjobban mondhatjuk , kik ott lakunk , hol legtöbb van. Eljön a’ számos rongyos tanító Gallicziából, eljönnek szüretkor a’ hegyaljára a’ kóser bort csináló szegény zsidók, meghúzzák magukat akármelly zugban, letelepednek, megházasodnak, és a’ zsidóságot szaporítják : ezek mind választók lesznek-e? Elég-e, hogy valaki férfi zsidó, és felnőtt, a’ választásra? vagy kell valamijének, és mennyinek lenni? Tessék megengedni ! ollyat mondjunk, mit meg lehet érteni. Teszem fel, Miskolczon egy szobában három-négy familia-atya is lakik: ki fog ezek közül választani, és mit? Sokszor egy fedél alatt négy-öt zsidó van, egyik korcsmáros, a' másik pálinkafőző , a’ harmadik tanító, a’ negyedik schachter; s ezek közül bir-e mindenik választási joggal? ha nem: mellyik gyakorolja azt? Bízzák a t. KK és RR ezen körülményt a törvényhatóságokra és a’ dolognak kifejlésére ; mert véleményem szerint ez igy nem maradhat. Arad megye követe Török Gélbor: Hozzá járulok én is ahhoz, hogy ezen 13. § kimaradjon. Mármaros megye követe Mihályi Gélbor: Olly megyének vagyok képviselője, mellyben sok zsidó lakik ; tapasztalásból tudom , hogy az illy közös iskolákra curatorokat szoktak kinevezni ; véleményem szerint czélirányos lesz , ha a’ zsidóknak előbbeni szokásukat meghagyjuk. Elnök : Tessék megengedni a' t. KKnak és RRnek ! a' zsidóknak most is van választásuk; mert ők maguk választják a’ bírákat és egyházi szolgáikat. Tessék meghagyni, hogy választásaik történjenek az eddig nálok divatozott módon; különben a’ választók olly emberekből, szolgákból fognak állani, kika szó legszorosabb értelmében koldusok. Borsod megye követe Palőczy László: Ha ezen 13. §-t kihagyjuk: akkora zsidóka választásból ■H
