1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 231. ülés

20*

CCXXXI. ülés naplója. September 27-én 18**.

Törvényja-nem kívánják, mint a' mellekben az 1840 : 29 t. ez. szerint részesittettek : azért sem a'javaslathoz , sem dóiMigyében, a’ felíráshoz nem járulhatok.

Szepes megye követe Matyasovszky Boldizsár: Küldőim a1 zsidókat addig, inig azon antisocialis elvekhez és szokásokhoz , mellyek által a’ keresztényekhez! közelítésben gátoltatnak , olly állhatatosan ragaszkodnak, mint azt az eddigi tapasztalás bizonyítja, — polgári jogokkal felruházni nem csak időelöttinek , sőt inkább veszedelmesnek is tartják. E’ nagy fontosságú tárgyban tehát egész óvatossággal és csak léptenkint haladni kívánván, — jelenleg elegendőnek látják, ha 1-ör: a’ türelmi adó eltöröltetik, és 2-or: ha törvény által a’ városi fekvő birtok megszerzésére képeseknek kimondatnak; — ezt pedig azért látják szükségesnek küldőim, mert minden városban elemi, sőt nagyobb iskolák is lévén, alkalmat akarunk nyújtani a’ zsidóknak , hogy gyermekeiket azokban nevelhessék; és igy magukat újabb concessiókra képessé tegyék. — Több városi követek megütköznek abban , hogy mi, kik a’ zsidóktól a’ nemesi hirtok képességét megtagadjuk , őket a’ városok nyakába tolni akarjuk. — Arra csak azt felelem : már felebb okát adtam , miért kívánatos , hogy a’ zsidók városi birtokot szerezhessenek ; — de van ám a' városi és nemesi birtok közt egy nagy különbség, t. i. az: hogy a nemesi birtokkal a’ földesúri bíróság is össze van kötve , mellyet még most a’ zsidókra törvény által ruházni nem lehet. — A’ bevándorlást illetőleg pedig a’ Komárom megyei indítványt pártolom.

Bakabánya város követe Domokos László : Előttem szólott üeszterczebánya városa követe előadását részemről is pártolom. Egyébiránt mennyire igazságos a’ királyi városok kérése , mutatja a’ mai nap ; mert a’ zsidóknak legfőbb pártolói székeiket elhagyták , szégyenelvén, hogy a1 zsidók ügye árván marad: annálfogva elnök ő nagyméltósága előadását pártolom.

Nagyszombat város követe Paulovics János: Küldőim a’ lengyelországi városlakosokat a1 zsidók sokasága által ért roszaktól félvén, — nehogy ők is, mint amazok, nem csak minden gyármüveket, hanem a’ legcsekélyebb eledeli szereket is zsidóktól, vagy zsidók által vásárolni , és igy a’ zsidóság contribuenseivé válni kénytelenittessenek , — nehogy még most a' csak csírázni kezdő muipar a’ városi munkás lakosoknak tönkrejuttatása által teljesen elfojtassék : semmi olly törvényt, melly a’ schackerkedésen kívül minden más munkásságot kerülő , és azért leginkább a’ városokba szoruló zsidóknak szaporodását előmozdítaná , — hozatni, ’s a’ múlt országgyűlésen nyert szabadalmakhoz ezennel semmi újabbakat engedni nem kívánnak.

Pozsony város követe JSeszter József: Küldőim is azt óhajtják, hogy ezen törvényezikkely azon része, melly a' királyi városokra hivatkozik, kimaradjon , és egyedül csak azon része fogadtassák el, melly törvényhatóságukról szól; mert nagy ellenszenv mutatkozik a" zsidók iránt , leginkább azon okból, hogy a' zsidóknak külön törvényhatósága van , külön bíráskodnak , külön viszik árvái számadásaikat, és nincs eset arra, hogy a' magtalanul és végrendelet nélkül kimúlt zsidók után hagyományaikban , akár a’ királyi, akár a’városi fiscus valaha örökösödött volna; mert végrendeleteik is zsidó mód szerint tétetnek: azért ezen részét a'törvényjavaslatnak elfogadván, egyéb részét, leginkább pedig, hogy a’királyi városokban házat és telket szerezhessenek, — ellenzem, azon oknál fogva, mert nem áll azon ellenvetés, hogy nincs elegendő ok arra , hogy a’ zsidóknak házat bírni a’ királyi városokban megengedni ne lehessen. Magyarországban több status van; az aristocratia elkülönzi magát, és törvény ellen is kivívta, hogy nemesi birtokot más ne szerezhessen, mint nemes; igy történt, hogy a’ polgárok is magukat körülsánczolták , hogy a’ ki nem polgár, városi telket ne bírhasson. Ezen szempontból városom részéről azt annál inkább ellenzem , minthogy városomban is a’ zsidóság néhány év óta több százra szaporodott; ’s ennek nem az 1840:29 törvény az oka; hanem az, mit Trencsén megye követe előadott: hogy külországból is ide tódulnak , hol igen is készek őket bizonyítványokkal ellátni; mert örömest szeretnek töltik megmenekedni.

Borsod megye követe Palóczy László : Pozsony városa követe épen most kárhoztatja helytelenül az aristocratiát, hogy elszigeteli magát, és nem engedi, hogy a’ polgár is bírhasson jószágot; mert épen most van a’ törvény készülőben, ’s az akarás megvan; lesz-e törvény belőle, nem-e? azt az Isten tudja; de hogy az igyekezet megvan ezen táblában , azt mindenki átláthatja , ’s a’ követ urnák szemrehányása nem volt a’ maga helyén. — Trencsén megye követének azt felelem : hogy a’ jegyzőt előbb , mint ezen törvényjavaslatot készítette, kellett volna figyelmeztetni; ’s akkor bizonyosan betette volna: hogy idegen zsidó az országba be ne jöjjön. — Én azt felteszem a’ követ úrról : hogy van annyi országgyűlési gyakorlata, miszerint tudja, hogy a’jegyző, ki a’ törvényjavaslatot írja, soha sem azt írhatja, a’ mi neki tetszik, és mit jónak lát; hanem mindig azt irja be, a’ mit nekie parancsolnak ; ’s épen igy készült a'jelen törvényjavaslat is. — Azt mondá elnök ö nagyméltósága: hogy a’ tiszai vármegyék legjobban szólhatnak, mikint cordont kell huzni az ellen , hogy a’ zsidók az országot el ne áraszszák. — Tudjuk , hogy a’ múlt országgyűlésen javaslóit törvény 5. §-ába be volt igtatva: hogy egy zsidó se jöjjön be az országba, ki ezer pengő forintnyi biztosítékot elő nem tud mutatni, — vagy olly tudományt és mesterséget nem tud, mellyel kenyerét megkeresheti; — de az volt a’ múlt országgyűlésen a’ t. RR parancsolata, hogy ezt hagyja ki a’ jegyző ; különben pedig azért hagyatott ki, — mint Soprony megye követe mondá, — mert ezen kérdés ben fog lenni azon törvényjavaslatban, melly a' honosítás tárgyában fog készíttetni; másik ok pedig az volt: miszerint néinellyek azt hozták elő , t. i. az országba mellyik zsidó jöhessen be? az nem a’ tör-