1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 199. ülés
CXC1X. ülés naplója. Augustus 17-én 1844. 17 czimét viselni — véleményem szerint — nincs feljogosítva; — nem újon felfedezett igazságban, hanem a’ múlt századnak mindeneket feldúló és leromboló forradalmi műhelyében létrejött tévtanokban gyökerezik az. — A’ tulajdonjog sérthetetlensége egy olly elv a’ socialis éleiben, melly egy részről a’ társaság előtt nomadicus állapot, más részről a' forradalom szörnyei közt választó vonal gyanánt áll. __ Sértessék meg ezen elv , és az iszonyú balfogást és fonák próbatétet kiszámithatlan káros eredmények fogják me»boszúlni. — Ezen állítás igazsága a’ practicus téren olly közel áll hozzánk, hogy azt őszinte lélekkel eltagadni lehetetlen; — hiszen élő nemzetek példája világosan igazolja, milly káros következései voltak mindenhol a’papi tulajdon elidegenítésének a’társadalmi jólétre. — Sajnos, hogy a magyar — mint azt évkönyvei bizonyítják — idegen nemzetek szomorú példáin okulni nem szokott! — Hogy pedig a’ borsodi indítvány a’ tulajdonjogot sérti életerében, nem szenved kétséget. — Az egyházi javak honunkban kétféleeredetüek: vagy királyi donatio, vagy magányos jótévők adakozásai által jöttek az egyházak és egyháziak javaik birtokába* mindkét birtokszerzési mód ugyanazon természetű, mind a’ világi, mind az egyházi jószágokra nézve. __ Az alkotmány feje, alkotmányos jogánál fogva, ugyanazon természetű javakat adományozott az egyháznak, mint a' világi uraknak; az adománylevelek ugyanazon tartalmúak mindkét esetben, sőt az egyházi javakra nézve szilárdabb sajátsági jogot biztosítók ; mert mig a’ világi javak a’ nemzetség magvaszakadtéval visszaesnek a’ koronára , az egyháznak szentelt adománylevelekben nincs fentartva ezen tulajdonság , sőt sok esetekben világosan ki van mondva az ellenkező; — az egyházak ’s egyháziak épen úgy, mint a’ világiak statuáltatnak a nekik adományzott birtokba. — Valamint a’ királyi, úgy a’ magányos adományok esetében a’tulajdonjog azon alapszik, hogy az adakozónak joga volt ajándékozni, és az , a’ki kapta, képes volt elfogadni az ajándékot. — Hova kelljen pedig azt fordítani ? erre nézve szabályul szolgál az adakozónak akaratja, mellyet tiszteletben tartani kell akkor is, ha azon moralis személy, mellynek az adomány nvujtatott, többé nem léteznék , — melly esetben az adományozó akaratjának szellemét kell tekinteni és követni.— Ha boldog emlékű grófVay Abrahámnénak protestáns czélokra tett gazdag alapítványa most, midőn még kevés idő óta nyugszik hamvaiban, midőn még díszes ivadéka életben van, catholicus, vagy más czélokra fordittatnék: illy cselekvés közindignatiót gerjesztene. Valóban e’ tekintetet nem lehet mellőzni százados gyakorlat által szentesített adományokra nézve. — És valljon mi czélra adattak az egyházi javak? számos törvényeinkben, a’ királyi adománylevelekben, valamint magányosoktól eredett fundationálisokban világosan ki van mondva: hogy azok a’ catholica vallás és isteni tisztelet fentartására szentelvék. — Mig e’ czél elérhető, teljesíthető: attól az adományt addig elidegeníteni nem lehet. — így tehát, mig Magyarországban catholica vallás és isteni tisztelet és az ezt kiszolgáltató egyházi egyének létezni fognak: addig nem fog előfordulhatni azon eset, hogy az egyháziak jogosan szerzett javai jogszerűtlenség és törvényszegés nélkül, más , mint kitűzött czélra fordittassanak , és pedig kényszeritőleg nevelési czélokra sem ; mert más, pkysicát, jogtant, nyelvészetet tanítani, — más, a’ catholica vallás elveit csepegtetni az emberi szívbe; és elébb be kellene bizonyítani, hogy a’ki javakat ajándékozott e’ czélra, az kész volt volna azokat másra is ajándékozni. — Épen olly tulajdonosa az egyház az ő javainak, mint a’ nagyenyedi collegium, mellyet Bethlen Gábor olly gazdagon ajándékozott, — mint a' sárospataki, vagy debreczeni collegium, ’s épen olly joggal bírja azokat, millyennel bírják a' világi urak az övéiket. — Hogy ez így van, elismerte azt az ország minden időben. Tanúbizonyságul szolgálnak erre számos törvényeink ; és midőn József császár alatt az egyházi javak bolygattattak , ugyanazon megyék , mellyek jelenleg a’ borsodi törvényellenes indítványt pártolják, hathatósan felszólaltak a’ tulajdonjog illy megsértése ellen. Jelesül Pest megye a’ helytartótanácshoz ddo 1-mae martii 1790. igy ir: „Ne aeternae justitiae leges, dum justitiae a uthoris cultui inserviunt, per sacrorum proprietatis laesiones violentur: earumdem parochiarum ex juribus aliorum (nempe cleri) sub earumdem legum tutela, sub qua reliquorum regnicolarum bona constituuntur, stantium institui nequivisse existimamus, et ex hoc capite gravamina nostra cum omnibus praejudiciis sub hoc titulo venerabili statui ecclesiastico illatis suo tempore proposituri sumus.“ — Majd szorul szóra magukévá tették Pest megye most idézett szavait nemes Békés, Csongrád és Csanád egyesült megyék rendéi a nagyméltóságu magyar kir. helytartótanácshoz 1790. évi martius 15-éről költ felírásukban , s kérelmeik 4-ik pontjában azt kérik: „Ut ordinibus religiosis, votum et sessionem in diaeta habentibus bonaque penes donationes regias ac positivas regni leges possidentibus, cum pari juris proprietatis laesione ademta restituantur.“ — Szabolcs megye 1791. évi martius 18-áról költ felírásában olvastatik: „Non potest itaque SSbus et OObus comitatus hoc non dolere, quod caetera inter in obversum art. 8: 1548, 10: 1557 cum sacri proprietatis juris laesione regnotenus recepti ordines suppressi sint.“ Bereg megye ünnepélyesen kimondotta, bogy. „Prae lati universique ecclesiarum rectores, cum baronibus, magnatibus ac nobilibus tit. do Part. I-ae una eademque immunitatis ac libertatis praerogativa gaudent; et ideo si c eri bonis, vel juribus aliquid decerptum foret, obtutu hoc, quemadmodum ratione cujusv alterius statui ecclesiastico illati praejudicii, in regni comitiis gra\amen formetur. RH. bapl. V. köt.
