1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 199. ülés

18 CXClX. ülés naplója. Augustus 17-én 18M. sérelmek és Bihar megye panaszolkodván a’nyomatott nemzeti szabadság iránt, October 15-én 1789-ben tartott közffvü­­v. osztály! léséből igy irt ő felségéhez: „Quis adhuc dixerit liberam esse nationem, cum fundationes ad pios usus factae cum gravi proprietatis laesione incamerantur, bona cleri legali titulo possessa camerae addicuntur?“ Es martius 15—17-én 1790-ben irja: „Si bona cleri confiscentur, fundationes inc a merentur: hoc quemadmodum juribus cleri st a tuum que regni catholicorum et fundamentalibus legibus, — ita etiam fundatorum et benefactorum intentioni ipsique proprietatis juri adversatur.“ — Illy világos szavak ellenében hiába mondatik, hogy a' nevezett megyék rendei akkoron csak az ellen szólaltak fel: hogy József császár az ország rendei közbejötté nélkül bolygatta az egyházi javakat. — Továbbá az 1790. évi országos választmány a’ királyi hitlevélbe e’ szavakat igtatni óhajtván: „Ecclesias Dei in suis juribus conservabimus, nec fundationes cujuscunque no­minis ad alios fines, etiamsi menti fundatorum conformes, citra consensum statuum et ordinum convertemus“, 5. p., — az ország Rllei XXI. elegyes ülésökben ezen czikknek illyet— én fogalmazását el nem fogadták, és ekkép szerkeztették: „Ecclesias Dei in suis juribus con­servabimus, et fundationes cujuscunque nominis ad inentem fundatorum administrari faciemus,“ — kihagyatván e’záradék: „citra consensum statuum et ordinum,“ — az 1790 : 23 t. czikk alatt illykép igtattatott a törvénybe. — A’ mi végre az 1835—i országgyűlésen a’ KK és RR által részint az előleges sérelmekben, részint a’ december 30-iki felírásban kifejezett elveket illeti: ezek a’ bor­sodi indítvány érdemét épen nem istápolják. Kétséget nem szenved, hogy a’ statusnak joga van szükség esetében a’ hazának védelmére és közszükségeire a" papi javak jövedelmeit megadóztatni, taksálni; de „jure dominii supremi“ ugyanazon joga van a’ statusnak a’ világi javakra nézve is. — És ugyané’ tárgyat, t. i. a’ clerus taxatióját érdeklő felírásban az 1825. évi országgyűlés nem mondotta-e ki világosan : „Cle­rus bona sua pari jure nobilitari tenet“? Hallottam e'helyen mondani: bogy e’ szó: „tenet“ nem oily erősségű, mint e’ szó: „possidet“; de meg vagyok győződve, hogy a’ „tenet“ nem csak nem gyen­gébb, sőt erősebb kifejezés, mint e’ szó: „possidet“ mert míg e szó „possidet“ csupán az „actualis possessiót“fejezi ki a’birtok jogszerűsége mellőzésével, — e’szó: „tenet“ a’birtok jogszerűségére vonat­kozik.— Végezetül, ámbátor sokat lehetne még felhozni a" papi javak sérthetetlensége mellett: nem akarván a’ t. KK és RR béketürésével visszaélni, csak azt vagyok bátor mondani: tartsuk tiszteletben azon elveket, mellyek nélkül a’ társadalom végczélját el nem érheti; ha a’ tulajdon, mellynek biztosítása a’ status főczélja, megsértetik, a' polgári társaságban nincs üdv, nincs boldogság, nincs valódi haladás. Legyünk igazságosak, ha szabadok akarunk lenni. Én röviden az országos választmány véleményéhez csatlakozom. Elnök : Az előttem szólott követ urnák csak beszéde elejére felelek. Igaz, hogy Zólyom megye kö­vetének igen hoszas és — mondhatom — a’ maga véleménye szerint igen tanult és fontos indokokkal fel­ruházott volt beszéde; de semmi csípősségei és semmi sértőt benne nem tapasztaltam. Egyébiránt —a’ mint látom — a’ tárgyhoz a’ követ urak közül többen akarnak szólani: azért a’ tárgyat a’ legközelebbi ülésre fo­gom halasztani. — Nádor ő cs. kir. főherczegsége a’ váltótörvényekre nézve tett váltófeltörvényszéki észre­vételeket átadván, azokat a1 t. RRnek bemutatva, ezennel átadom, — valamint szintén Pilgeni Staas Ferencz ezredesnek honosítás végett benyújtott folyamodását is. — Holnapután Szent István király tiszte­letére prímás ő herczegsége az isteni tiszteletet nagyobb ceremóniával fogja tartani a’ nagy templomban, — mire a’ t. KKat és RRet ezennel általam meghívja.

Next

/
Thumbnails
Contents