1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 199. ülés
IG CXCIX. ülés naplója. Augustus 17-én 1841. Sérelmek kiváltatok : V. osztály. és idegeníthető. — Azt monda továbbá, hogy a’ lex amortisntionis azért hozatott, hogy a’ papok több jószágot ne szerezhessenek; de a' városokra nézve is hozatott, azért ebből a’ városok adományi birtokára semmi következést nem lehet vonni; mert ez csak azért hozatott, mivel az ország attól tartott, hogy minden jószág a’ moralis halhatlan testületek, különösen a' papok kezeire fog kerülni; tagadni pedig sem akkor, sem most nem lehetett, hogy a papság fekvő birtokkal igen is bőven el volt és el van látva; de a’ mi most megvan , azt törvényesen elvenni nem lehet; mert akkor igen soktól kellene elvenni azt, kinek sokja van, és több is, mint kell. Mi azt illeti, hogy ő felsége is terheli a’ papi jószágokat: erre nézve véleményem az , hogy ha ezen tcrheltetés törvényesen történik, helyén van; ha pedig nem törvényes, — mint azon terhek ellen a’ t. HI1 előleges sérelmeikben felszólaltak , — természetes , hogy nem jól van. Azt monda továbbá a’ követ nr, hogy ő felsége egyes embertől a’ jószágot el nem veheti, azonban a’ papoktól elveheti, valamint elvette 5 felsége gróf Andrássy püspöktől. Igen! — de azért vette el, hogy azon pap ő felségének belátása és az egyházi hatalmak nézete és megegyezése szerint is, eleget nem tett kötelességének. — Hogy az egri püspöki megye felosztatott: ezen felosztás az anyaszentegyháznak javára és hasznára tétetett; mert midőn az illető egyházi hatalom beegyezésével illyféle rendelkezések bármikor közbejöttek , azok soha más czélból nem történtek, mint az anyaszentegyház javára. —Azt mondá továbbá a’ követ ur: hogy az 1558-iki törvény azt tartja, hogy a’ papi jószágok jövedelmeiből hitszónokok képezhessenek, és iskolák állíttassanak; méltóztassanak azon időket felvenni; akkor a’ török az országban volt, az egyházi javak nagy részét bitorlotta, számtalan püspökségek és más jószágos főpapi tisztségek üresen állottak; ’s igy a’ fenmaradott jövedelmeket azon czélra kellett fordítani, melly hasznos és az anyaszentegyházhoz legközelebb volt; midőn későbben a' török kipusztitásával a’ püspöki székek és más papi méltóságok betöltettek , a’jószágok is visszaadattak.— Méltóztatott a’ papok insatiabilitását felhozni, és törvénykönyveinkből merített citatióval bebizonyítani kívánni ; hisz a’ papok is hibázhatnak, ők sem angyalok, ’s hibájokért egyszer másszor meg is lehettek róva a’ törvények által; de valljon van-e kar, rend és felekezet, melly ne hibázott volna, és a’ mellyre sokkal több citatiókat felhozni ne lehetne? Mi Kálmán király törvényét illeti: arra már meg van felelve. — Arra nézve pedig, hogy a’ püspökség jövedelmei egy ízben törvény által világi embernek adattak át, — az a’ felelet: hogy igazságos volt-e ezen törvény, melly talán az akkori körülmények által menthető lehetett? hiszen a’ mohácsi veszedelem után mások is, Thurzó, Czibak, Petrovics és mások foglaltak el püspökségeket; de mindig az a’ kérdés: valljon ezen elfoglalás igazságos volt-e, vagy nem? Mind ezek következtében a’ követ ur által a’törvényekből kihúzott okoskodás nem szolgál arra, hogy a’ papi javak az általa felállított értelemben status tulajdona, és hogy az ország azokról szabadon rendelkezett volna ; mellyeknél fogva bátran lehet mondani, hogy törvényeink szerint Borsod vármegyének kivánata nincs helyén; sőt én legalább úgy látom, hogy azon nemzeteknél fejlődő tendentia szerint is, inellyeket a' Borsod megyei indítvány utánozni látszik , az ellenkező véleménynek több és biztosabb jövendője van. — Mi a’ kisebb rendű papok érdekét illeti: azt ők maguk tudják megítélni legjobban, — és mégis panasz e’ részben nem hallatszott; ők megelégedve vannak; mert — hihető — átlátják, hogy kanonokságok és püspökségek vannak előttük, ’s épen ez ingerül szolgál nekik arra, hogy kötelességeiket pontosan és kitünőleg teljesítve, azon hivatalokra felebb mehessenek; azonkívül azon pap , ki hivatását ismeri, át van járva azon meggyőződés által, hogy az egésznek , és nem magányos egyénességének javában keresse nyugalmát és megelégedését. — Mi azt illeti, hogy a’ papok rósz földesurak: az nem áll, ’s tisztán mondom: Magyarországban is egyre-másra áll azon mondás: „Unter der Krummenstab ist gut zu leben“; és példákat lehetne előhozni, hogy a’ papok jószágaiban lévő jobbágyok a’ régi procedura mellett is a’ legboldogabbak és legmegelégedettebbek voltak, — és most is azok. Es ezek azok , miket a’ követ ur előadására mondani kívántam; — ’s újra mondom, hogy ne elegyedjenek a’ KK. és KK ezen kérdésbe; hanem hagyják ki azon egynéhány szót, ’s maradjon meg csak a’ dolog. Mármaros megye kötele báró Sztojka Imre: Reménységem nagy, hogy minden hoszas capacitatio nélkül, ha nem is ezen, legalább a’ következő országgyűlésen e’ tárgyra nézve egyesülni fogunk az egyházi renddel: azért nem kell ott ostrommal megtámadni az ellenséget, hol az maga önként hódol. — Már a' kalocsai főkáptalan követe maga is elismerte, hogy a’ papi jószág status jószága légyen, és hogy a’ status iránta rendelkezhetik, — nem ellene ugyan, de mellette; de azt tagadni nem is lehetne, midőn már az 1791 : 07 törvényezikk értelmében a’ végett is az ország rendei választmányt küldöttek ki, mellynek munkálatait az 1825-iki országgyűlés ismét más választmányra bízta, — melly bevégezvén munkálódását az, 1832-iki országgyűlésre be is adta; ott az ecclesiasticumban látható, hogy rendelkezés javasoltatik, nem ugyan világi czélokra, hanem mind a’ két evangelica vallás szegényebb lelkészeinek felsegélésére nézve: igy tehát ezen indítványa Borsodnak legfelebb is oda tartozandó volna; de különben is én azt utasításomnál fogva nem pártolhatom; mert küldőim úgy vannak meggyőződve, hogy az egyházi javak secularizálása a" tulajdonnak hántását foglalná magában, a’ mit sérthetetlenül kívánnak továbbá is fentartani. Pozsonyi káptalan követe Lipthay Antal: Nem akarom Zólyom megye érdemes követét a’polémia azon térén követni, mellyre neki a’ jelen ügyet átvinni tetszett, — részint, mert az a borsodi indítványnál tovább vág, részint, mert csípős és sértő lévén előadása, — attól tartok, hogy mielőtt pelengérre lett kitételünket megemészthettem volna, czáfolatba bocsátkozván, magam is — természetem ellen keserüség-sziilte csípősséggel fognék válaszolni; — különben eléggé megfelelt állításaira kir. személynek o
