1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 222. ülés
m CCXXII. ülés naplója. September 16-án 1844. 6-ik izénél a’mert a’ FRR valamint eddig semmi materialis pontra nézve nem közeledtek hozzánk, úgy most sem átallják sz. kir. váró- r ,..... sok rendezése felállítani azon ellenokot , hogy azon esetben, ha ök engednének, minden befolyásuk megsemmisítése tárgyában. következnék; és igy mi is kényszerítve vagyunk ellenük ezen okoskodást használva kijelenteni: hogyha mi engednénk , e’ tábla törvényhozási joga csonkittaínék. — Engedjenek meg a’ t. KK és RR! praescindálva itt a’ két tábla majoritásának ellenséges két irányzata tekintetbevételétől, — nem lehet azt tagadni, hogy habár tekintélyvesztés forog fen, és egyik, vagy másik tábla állásának csorbulnia , vagy épen egyikvagy másiknak vesznie kell, — úgy egyedül ez csak a’ felső táblával történhetik. Ilát kérem : ök nincsenek-e itt képviselve? hány követ ül itt, ki egyedül az ö befolyásuknak köszöni itt-létét ? hány utasítás keletkezik az ö indítványuk , az ő ellen-agitatiójuk következtében? És minden seb, mellyet rajtunk ütnek, minden szenny, melly e: táblát éri, nekiek is osztalékul jut, és bennünk nem csak hazájokat, de önmagukat is szemlélhetik. Nem említve az apróbb kérdéseket, — nem engedtünk-e már egyszer a’qualificatiókban? a'statutarius jog gyakorlatának lényegében? és az adó kivetésére, a’Lhatározat végrehajtására nézve? és miben közeledtek ök? midőn az elvet feláldoztuk , lassankint a1 járulékokat, a’feltételeket is lealkudják? így jártunk a’ statutarius jog kérdésénél, — igy járunk, ha egyszer az engedékenység, a’ retirade sima pallójára lépünk , a’ főfelügyelővel. Először el fognák velünk az elvet fogadtatni, utóbb vagy a’ felség elébe terjesztés előtt, vagy a’ resolutio érkeztével — használva az országgyűlés végén beállani szokott zavart és meghasonlást — a1 felügyelő hatalma körülírását buktatandnák meg, és ott álland a' Korpona városa érdemes követe által rémképen elümutatott podesta , hol elnyomást, hol zavart teremtő hivataloskodásával politicai cselszövényekre alkalmazandó az administratio könnyitését, a’ visszaélések megszüntetését ép olly kevéssé mozdítván elő, mint a’ megyék föispányai. A" városi felügyelő hol haszontalan, hol káros teher leend. Ha már fontolóra veszem a’ FRR ellenébeni kényes állásunkat, ha tekintem azon veszedelmet, melly az engedékenységből, kivált most, midőn a’ kormány szándékáról mit sem tudunk, sőt azt kell gyanítanunk, hogy a’ városi rendezésnek ép úgy nem barátja, mint akárminő alkotmányszerű reformnak : akkor tisztán áll előttem, hogy valamint minden jólelkű követ tartozik, előbbeni eljárásához hűn ragaszkodva, magát még az utasításokon is felülemelni. (Sok oldalról nemhelyeslés) Oh ezen moraj épen nem váratlan előttem! de csak kérem: egy kissé várakozni méltóztassanak. Ugyan minek tehát a’ sok szó, minek a’ capacitatio , minek mindkét oldalról az engedésre való agitatio? Ha az utasítások ol!yr sérthetlenek: miért követünk el mindent mindkét oldalról illyen bűnösök, renegátok teremtésére? — Bihar megyének követe minap azt állitá : hogy Szepes érdemes követe csak !(» szavazattal disponálhat , és Szepes követe milly szépen declamál, mennyire dühösködik, fenyegetőzik sokszor, csakhogy majoritást szerezzen! ö és a’ kormány mennyire örül, ha a" követ utasítását megszegte , vagy társát elidálja , vagy vele en compagnie átszökik az ellenség táborába! Minden morajuk mellett sem tagadhatják némelly követ urak, hogy a' kormány előtt eme’ szószegés nem csak nem bűn, midőn az ö érdekében történik, hanem egy igen dicséretes cselekvés ; mit ö ingyen nem is kíván, hanem bőven megjutalmaz. — Lássuk már most a’ tábor másik részét: minő örömmel és harsány éljenzéssel szokta fogadni azon követnek előadását, ki utasítására mit sem adva , nem szűnik meg a’jó ügy mellett küzdeni!? Az illy követ arczát le szoktuk festetni , öt fáklyás zenével tiszteljük , és nagy hazafinak szoktuk nevezni. És méltán! mert ennél nagyobb áldozatot nem rakhat polgár a' haza oltárára, mint midőn tudja, hogy a’ megrovás és üldözés nem marad el, ’s mégis képes magát az igazságért feláldozni. Ott áil példakint Attilius Regulus római consul, ki Xantippus carthagói vezér által Afrikában megveretvén, és elfogatván , midőn tízévi sanyarű fogság utána’ hadszerekben, költségben, katonaságban fogyatkozó carthagóiak által börtönéből felhivatva, azon utasítással bocsáttatott Rómába, hogy polgártársait békekötésre bírja, és e' végett meg is esketteték, — ö, midőn Róma falai előtt, az akkori szokás szerint, a’ senatussal értekezésbe bocsátkozott, — esküjével ellenkezőleg arra inté a' senatorokat, hogy semmi áron békét ne kössenek , hanem a’ véginséghez közelgő rivált, Carthagót, hovahamarabb teljes erővel megtámadván,megsemmisítésére törekedjenek. A’ hitszegé Regulus Carthagóba visszatért , ’s ő a’ legkínosabb halált szenvedé; de a’ nagy hazafi tettét Róma egy emlékoszloppal magasztaló, és emlékét enyészteig dicsőítő. — Ha elnyomorodott országunkon segíteni ’s a" hatalmas elleneken kifogni akarunk : illy Attiliusokra szükségünk van. Nem több-e a’ haza egy vidéknél? nem többe-e a közérdek az utasításnál? Morognak itt többen ezen előadásra, és mégis mennyire szeretnék, ha én utasításomat megszegve, hozzájok szegődném ! És kérem: emlékezzenek a’ KK és RR a’ múlt évi decemberi ülésekre , midőn a’horvát követeket magyar szólásra kényszerítő táblai végzés megsemmisítése forga szőnyegen, — nem sikerült-e az ijesztgetésnek 34 megyei követet utasítása világos megszegésére és a' végzés elejtésére bírni ? Ugyan kérem: ne mystificáljuk magunkat, és a’nemzetet se! Kormány nézetei javára az utasítás megszegése nem tilos, en massa szabad az átszökés ; kormány az egyes átszököt hivatallal jutalmazza, mi megéljenezzük, mindenki e’teremben, és e’teremen kívül utasítás-megszegésre korteskedik; és mégis nem merjük nyíltan kimondani, hogy játék űzetik az utasításokkal, hogy azokból kimondhatlan sok rósz ered , hogy kötelező utasításokkal sem e’ tábla tekintélyét fentartani, sem jó törvényeket alkotni nem lehet. Igenis, t. KK és RR ! az utasítások ép úgy, mint a’ FRR vétója, közös erővel azt következtetik, hogy e‘ tábla egy marionette színházhoz hasonló, meliynek egyes tagjai, mint fabábok, drótoknál fogva ide s tova lőhetnek, és közöttük egy-két Hanswurst különczködő ugrándozása mulatságot szerezve a’ közönségnek , vele feledteti, hogy fabábok szerepelnek előtte. — Igazságot jövők én ide mondani, és bárminő nehezteléssel fogadják is c teremben
