1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 222. ülés

123 majoritásnak eme’makacskodása gyakorlatára? hisz miért adnának ők hitelt még olly éles kifejezésekkel6-,k «eneia­­szerkezett izeneteinknek is ? hogyan Ingyenek ultimátumot mondó, szilárdsággal kérkedő szavainknak?^renddé« Nem hatalmaztuk-e fel magunk okét a velünk való gúnyos játék iizésére, és arra, hogy minden berzenkedő-tárgy*bln­­seink alkalmával megvelöleg vállat vonitva, ollykép feleljenek szorgalmazásainkra, mint ama’ német comi­cus tévé, kinek szavai Zemplén követe által hivatának vissza emlékezetembe? „Ich bitte! gehen Sie, lassen Sie sich nicht auslachen \u Ok nem hisznek, nem felnek fenyegetőzéseinktől; mert tudják, hogy néhány nap múlva kieszközlik utasításokkal a’ visszalépést, és akkor csak kiröhögnek bennünket; de épen azért t. KK és HR! mert e‘ szegény földön még tömérdek a’ hazaárulók száma, mert itt még, és különösen na­­gyaink között, számtalan olly dölyfös találkozik, ki hasonlítva az olasz medvéjéhez, melly kevélykedik a’ rajta nyargalózó majmokkal, és a róla lelógó foszlányok hordhatása feletti örömében dörmögve, ostoba fejét a’ bámész nép felett magasan hordja. Ép azért — mondom — kötelességünk: hátramaradásunk okainak forrásába mélyebben tekinteni, és mindenek elüti azon bajok orvoslására fordítani munkásságunkat mellyek bennünk rejlenek, és mellyeknek megszüntetése közvetlen hatalmunkban áll. Ki ütközetet akar nyerni, mindenek előtt táborát rendezze. Megromlott, hibás gépii malommal jó lisztet sohasem örlen­­dünk. Csak sajnálni lehet azon kábát, ki azt hiszi, hogy egy olly igazságtalan és aránytalan organizatió­­val hiró, olly megszorított kezekkel működő törvényhozó testület, mellynek egyes tagjai a’küldők egy részének, vagyis az otthoni ellenvéleményüek fondorkodásainak kitétetvék , azok nemtelen mali­­tiája és nem egyszer hoszúvágyból eredő megtámadásai ellen küzdeni, véleményeik megbuktatásától, sőt visszahivatástól is félni kénytelenek, — képes Ieend egy, a" közélet minden ágazatában sérelmekkel teljes, tökéletes depravatiónak és ezzel karöltve járó végpusztulásnak indult nemzetet megmenteni. — Még inkább tudom sajnálni e’nemzetet, melly ismerve ellenei hatalmát, erejét, ismerve önfegyvernökei gyengeségét, tehetetlenségét, nem fogadja el azok tanácsát, kika’ küzdő erők rendezését, szaporítását, vagyis az alkotmány terjesztését, és különösen a’ törvényhozás reformját sorozzák a’ teendők legelső he­lyére. Fdeg nagy terjedéssel, elegendő népességgel bir, elég erős és alkalmas önállásra a’magyar; de nincs központosítva ereje, nincs a’ hatalmas ellennel mérkőzni képes tábora. Hitem szerint tehát mindenek előtt egy zömök tábor létesítésére kell fordítani gondoskodásunkat: azért mind azok, kike’ mostani tör­vényhozás iránt bizalomra akarják a’ nemzetet serkenteni, kik azon nimbust, mellyet ezen testület csupán néhány jelesb individualitástól kölcsönze, kiknek pompás tulajdonai az egésznek porhanyóságát ideiglen el­­fedezék , tovább is fen akarják tartani, és igy hitványságunkat a’ közönséggel egész meztelenségében tu­datni nem akarják, — egyedül önhiuságuknak tömjénezve, a’ legártalmasabb, a’legutálatosabb szemfény­vesztést űzik. Ok öntudaton kívül, de mégis nem kevesbbé ellenségei az igaz ügynek, mint az osztrák mi­nisterek, kiknek azért sem juta eszükbe e’ tábla reformját megindítani, merta’ tapasztalás tanitá őket, hogy az ezzeli küzdés nem csak hogy nagy erőködést nem igényel, sőt elöbb-utóbb — mint a' váltótör­vények alkotásával és szólásszabadsági kérdésnél 1839-ben, mint a’ vaspályákról és közlekedési vona­lakról rendelkező 1830 : 25 t. ez. szerkezeténél történt — magát az idegen érdekek, az absolutismus czél­­zatai kivitelére igen könnyen eszközül átengedi, — szóval: Bécsben igen jól tudják azt, hogy mi azon rendeleteket, minőket érdekében álla’ kormánynak a’törvényhozás köpönyege alatt életbe léptetni, — egész devotióval szoktuk az országgyűlés végeztével inregistrálni; holott a’ nemzet közkivánságai fen vagy épen meg nem hallgattatnak, vagy eredetiségüktől megfosztva, egészen más köntösbe burkoltan nyernek szentesítést. — És ezek tudomása mellett, bármennyire gyűlöljem a’ FRR vétóját: mégsem tartom ellen­mondásnak, hogy a’ főrendi majoritás elleni agitatio alkalmával az is kijelentessék, mit t. i. Korpona vá­rosa követe említett, és e’ tábla minőségét illetőleg, nekiek az ellenségeknek köszönetét mondok. Haszno­sabb dolgot a' FRR nem művelhetnek , mint ha a’nemzetet képviselőinek semmiségére figyelmeztetik; ha megmondják, mikép azért nem engednek, mert tudják , hogy nem bírunk önállással, mert utasításoktól függünk, mert elöbb-utóbb engedünk, — nem becsülnek; mert magunk között meg vagyunk oszolva, mert küldőinket befolyásukkal, vesztegetéssel oda képesek vinni, hogy öngyilkoskint öntekintélyöket is felál­dozván,— legkitűnőbb polgártársaikat, fáradságuk megjutalmazása helyett, gúny és megvetés tárgyaivá ejtik. Én ezen figyelmeztetést a’ FRRtöl, noha, — mint azt a’ megrovó korponai követ ur is kimondó — nem az ő szájukba illőnek tartom, — mégis halaérzettel fogadom; mert reményiem, hogy ezen igaz, de ö tólük eredve méltatlannak és sértőnek jelelhető vád felébresztend bennünket a’ cselekvésre, és azon törekvésre, hogy e’ tábla az egész nemzetet függetlenül mozoghatva képviselő követekből álljon. — Nincs is ostobább ellenség, mintáz, melly ellenfelét tábora hiányaira, gyengéire figyelmezteti; az illy es jószivűeket nagy hamar megverendi az ellenfél ügyes vezére; mert mielőtt uj csatába bocsátkoznék, a vele tudatott s felis­mert hibákat és bajokat kiigazítja, kiirtja. — Azonban nem csak a’jövendőről kell gondoskodni, hanem felette éberen kell jelenleg is őrködnünk, hogy törvényhozásunk jelen, anomáliákkal teljes helyzetében olly coordinatióval ne szerencséltesse a’ kir. városokat, melly az alkotmányos kifejlődés helyett egy, a sza­badságot, az önkormányzást végkép kizáró octroyrozásra nyújt alkalmat. — És ezért következő szavaim azon kérelmet foglalják magukban , hogy a' t. KK és RR a fenforgó pontra nézve is előbbeni szerkezetük höz szilárdul ragaszkodjanak, és pedig 1-ör azért, mert utolsó izenetünkben praecise kijelentők. ho0y az engedés sem hatalmunkban nem áll, sem az ország érdekeivel össze nem fér; és igy, véleményein szerint, az alsótáblai majoritás az engedéssel— történjék az bármi ürügy alatt — becsületét koczkáztatja, 2 or azért, 31 CCXXIÍ. ülés naplója. September I (í-án 1844.

Next

/
Thumbnails
Contents