1843-1844 Jegyzőkönyvek 4. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 222. ülés
120 CCWII. ülés naplója. September lti-án 1841. 6-ik izenet a’kivíja magát !“ mert mit tesz ez? vagy azt, hogy a’ forradalom véres útjára utasítják a’városokat, — s*k rendezése vagy azt, hogy az octroyrt ahsolutismus játékának teszik ki azt; mindkét értelemben sem nem parliamentar^yaban. ta|js } sem nem alkotmányszerü. Es, uraim! legnevetségesebb az, hogy midőn illy indokok következtén vettetik el ügyünk , akkor felállónak egyesek , és biztosítják az országot, hogy ennek semmi rendkívüli eredményei nem lesznek. Furcsa vigasz annyi fájdalmakért! ha különben felelősségre vonhatnék is a’ nyilatkozó urakat; és még furcsább most, midőn leggyengébb viszhangját sem vonhatjuk felelősségre. — Illy indokok következtén csigáztaték fel a’ qualificatio, melly ha a’ felsőházi tagokra alkalmaztatnék, félek : mentül előbb pairi szék maradna üresen ; mert ha egy képviselő megválasztásához 1,000 forint képesség kívántatik, nagyon természetes, hogy a’ vagyont képviselő, roppant jogokkal élő felsőházi képességre legalább évi 100,000 forintjövedelmet kell követelnünk; és a’ képességet elfogadván a’ városoknál , sürgetnünk kell a’ FRR ellenében is mindaddig, mig honunknak nem lesz független felső háza , — hogy igy nem az volt eddig is, bajaink legfőbb oka. Itt szükség minden félreértések kikerülése tekintetéből megjegyeznünk, hogy én különhen a'két-kamara-rendszer barátja vagyok, és hogy honunk felső házában csak azért szeretném a’ birtokképesség illy magas felcsigázását, mert igy legalább nem lenne felső ház; már pedig szerintem mégis jobb semmi, mint ollyan felső kamara , miilyennel nekünk van szerencsénk küzdenünk. — Tek. KK és RR! elmondani, milly indokok következtén csigáztaték fel a’ polgári qualificatio a’ nélkül, hogy a’ polgár megnyugtatásául azt is kimondták volna a’FRR, hogy ha egyszer a’ coordinatio utján a1 nemzet tovább halad, ők is készek vagyonképességhez kötni jogaikat; de csak ezt várja valaki! hiszen ezen jó urak a’ 9 gombos koronát tartják a’ legnagyobb törvényhozói képességnek (kaczaj) ; hogy alkalmasint egyedüli, az tagadhatlan. Illy indokok következtén reducáltaték a’ lehető legszűkebb korlátok közé a1 polgárjog mennyisége, minősége ’s a’gyűlések nyilvánossága. Igen, uraim! minden jogaink illusióra reducáltattak; és midőn ezt tevék, hogy a’ vére-vett polgárság mégis valahogy hatást ne gyakoroljon, az önkény ellenőréül feláll itának a’FRR egy zsarnokhatalmú felügyelői hivatalt; ’s már most, ha tud, legyen hatása polgári joggyakorlatának ! — Jobb lett volna, ha nem ismerék el jogainkat, és ha az éjszaki kényur-, vagy a’ porták szuitánjakint csak úgy rövid per utján tagadták volna meg jogainkat, mint hogy igy taleyrandi borotvákkal nyírják le ma a’tegnap ámításul odavetett jogokat. Uraim! a’ békókra vert, a’ képleg (fictiv) felállított, de meg nem adott jogok az ámításnak keserűségét szülik; illy módon felszabadított polgár mit segíthetne a’ reformkérdések megoldásán ? az igazakat nem csak Ígérni, nem csak elismerni, de meg is kell adni; ez ama’ nélkül roszabb a’ semminél. És eszközeik és fegyvereik a- mélt. FRRnek , mellyekkel czéljaik kivivására élnek, még egyszer a’ különösek! Szolgailag meghajtják fejeiket a’ kormány utasításainak; sőt előre megmondják, előre kijelentik: hogy -non moramur-“TM! a’ városok ügyét át nem eresztik; mert -hátha odafen elfogadtatnék a’ KK és RR kívánsága?“ E’ kijelentés reánk nézve kedves, mert irányunkban jobbnak hiszik a’ kormányt maguknál ; ezen nyilatkozat a' FRIÍre nézve lealázó, ’s mintegy előre kijelentvén, hogy a' kormány akaratától a’ FRR annyira függnek, hogy egyszer nyilatkozván az, az ellen harczolni többé sem tehetségök , sem akaratuk nincs; de akaratosságuk a’ nemzet ellenében nagy. Ok másfél évig tartják vissza a’ legérdekesebb tárgyat; sőt képesek mindaddig, mig a’ nemzet az általuk feltett rettenetes feltételeket mind el nem fogadja, — és visszatartják a’ kérdéseket olly hidegen, ’s aunyira nem gondolva az eredinénynyel, mintha nemzetünktől tökéletesen izolált külön testek volnának; sőt hogy kérdéseink iránti hidegségöknek több tanúságait adják, ők nem is meggyöződésöket mondják ki, nem ennek következtében tartják vissza ügyünket, — nem! — ők, mint a’ kufár, alkusznak; ők nyilván kimondják: „ha ezen ’s ezen kérdésekben engedtek, mi is fogunk ezen ’s ezen kérdésekben.“ — Illy convictio nélküli, illy hajhászkint alkudozó felső ház ellenében legyen aztán valakinek reménye e’ hon reformjához! És midőn illy eszközökkel ’s illy módoni példátlan hidegséggel visszatartóztatott kérdéseinkben a’ haza engedni kénytelenittetik, — ők fognak előállani, vevén ezt állításuk igazságának pecsétéül, — igy például: „majd meglátják a’ t. KK és RR, hogy a’ kérdés megoldásáért — a’ felügyelőket is elfogadott utasításaik megérkezvén, majd akkor ellöállnak , ’s azt fogják mondani — ime a’ nemzet is azt akarja, mit mi!“ — És midőn igy tagadtatnak meg jogaink , most már az 5-ik izenet után, a’ városok tisztában lehetnek; és reményiem, Eperjes városa követének tanácsát követni nem fogják, — nein különösen most, midőn megtagadván jogainkat, megtagadták azt is , hogy e’ tábla a’ nemzet einanatiója ; ’s ezt tévé azon felső ház, mellynek rendeltetése a’ mérsékelés , — akkor — ismétlem — Eperjes városa követe tanácsát — úgy hiszem — ezen háznak egy tagja sem akarandja többé védeni. — Uraim! ötödször visszavetett kérésünknek hatodszor, nyolczadszor is csak illyen válaszát várhatjuk , — lévén a’ főrendi tábla a’ nemzettől különvált test. A’ városok részére kérelmek utján, mellyen, fájdalom! sokáig jártak , meggyőződésem szerint, a’ FRR ellenében erősebb fellépések nélkül, más fellépést, mint parliamentalist nem értve, — jó, czélszerű ’s a’ polgárságra nézve üdvös eredmény nem reménylhető. És nézzük azon fegyvereket, mellyekkel ők élnek: gondolataik a’ nemzet gondolatától magas bástyákkal vannak elválasztva, és e’ kérdés, melly mellett a’ nemzet küzd, a’ főrendi terem sánczain kívül áll; és igy ők hidegen kikiálthatják a’ „ne tovább“-at. A’ t. RR, utasításuk következtében, mit a'nemzet készít, — a' nemzet, melly a’ városoknak jogot adni akar, — reá szorították a’ jogot az egyezkedés térére, és emlékezzenek meg, uraim! hogy p. o. midőn most megnyirbálván jogainkat, nem kapunk semmit, nehogy az igy meg nem adott polgári jog mégis hatást gyakoroljon, — felállították podestáikat, a
