1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 101. ülés
8 Cl. ülés naplója. Februarius 14-én 1844. Kir. városok tartásában a’ város semmi részt nem vett; illy helyeken természetesen neki a’ felügyelési jogot megengedni rendezess. je}jetetien volna. így p. o. van a’ reformátusoknak Patak városában fóiskolájok, — ezen iskola közsegedelmezés által építtetett, és az alapítók által tartatik most is fen; hogy ezt nem lehet Patak városa kezébe adni, az épen olly világos, mint hogy az egyetem kormányát nem lehet Pest városára bízni csupán azért, mert falai közt van. — Különben az idő is int, hogy mit a’ nagyváradi káptalan követe említett, a’ főtiszt, papi rendet a’ nevelés dolgából kizárni akarjuk. — Tagadni nem lehet, hogy a' clerusnak épen nem válik dicséretére az eddigi cathol. vallásu iskolák körüli eljárása; ezzel nem állítom azt, hogy az evangelicusok iskolái is non plus ultrák volnának, — sok javitni való van azokon is, és a’ mi jó van bennök, az is azóta történt, hogy az iskolai kormány az egyház kezéből kivétetett, és az igazgatást legnagyobb részben magunk világiak viszszük, ’s hogy a’ nevelést is világiak gyakorolják. — Egyébiránt egy argumentumért köszönettel tartozom a’ káptalani követ urnák, — ’s ne felejtse el, a’ mit mondott: hogy t. i. az iskolák igazgatásából ki nem lehet zárni az egyházat , mert azon iskolák többnyire papi jövedelmekből és papi fundatiókból állanak fen. Majd mikor a’ népnevelést és az annak költségit fedező fundust veendjük tanácskozás alá, szóba veendem azt is, hogy azon költségek a’ papi jószágok jövedelmeiből teljenek ki, és számot tartok reá előre, hogy a’ váradi káptalan követe mostani argumentumához hív maradand, ’s pártoland akkor is engemet. Elnök: Ha csak azon iskolákra tetszenék a’ felügyelést szorítani, mellyek városi költségen keletkeztek: más volna; de itt nem csak ollyan iskolák vannak, hanem ollyanok is, mellyeknek alapja más idegen fundusokból származott. Én becsülöm a’ városi tanácsosokat, de hogy az illy iskolák felügyelésére őket lehetne legalkalmatosabbaknak tartani, — azt kétségbe hozom ; — továbbá az afféle real- és polytechnicus iskolák nem kizárólag a' városéi, hanem szükséges, hogy keriiletenkint legyen illy real- vagy polytechnicus iskola. És illyformán, ha ezen elvekből megyünk ki, az iskolákat nem csak városi, hanem kerületi felügyelésre is kellene bízni. Ezt azért mondom , hogy az illyen dolgot mellesleg elvégezni nem lehet; egyébiránt ha a’ t. KK. és RRnek tetszik , majd ha a' népnevelési munkában ki lesz mondva ezen elv, azt azután ide is be lehet tenni. Trencsén város követe Bakos József: Én a’ legfelsőbb feliigyelési jogot ő királyi felségétől és a’ főkormányszékektől a' városi iskolákra nézve elvonni nem akarom , sőt ezen feliigyelésről szóló említést itt ebben a' §-ban annálfogva is , hogy az alapítványokra való felsőbb felvigyázás elkerülhetetlenül szükséges , világosan betétetni kívánom. Nagyváradi káptalan követe Fogarassy Mihály: Kénytelen vagyok még egyszer a' fenforgó kérdésben nézeteimet előadni, erre a’ felszólamlásomra tett észrevételek által magamat felhíva érzem. Ki a’ cathol. és evang. iskoláknak szerkezetét és jelen állapotát tudja, — pedig azok mindnyájunk előtt jóformán ismeretesek, — nem tagadhatja, hogy e' két nemű iskolák állapota kormányzási tekintetben egymástól különbözik. Az igaz , hogy a’ felügyelési jog a’ protestáns iskolákra is ő felségének fen van hagyva törvényeinkben; de azok mind e’ mellett is mind szellemi, mind pedig anyagi tekintetben protestánsok által kormányoztatnak. Nem igy áll ez a’ cathol. iskolákra nézve; mert itt a’ felügyelési és kormányzási jog összekötve a’ felség kezében van, — ’s ebben áll a’ kétféle iskolák lényeges különbsége. — Azt mondja Pest érdemes követe, hogy e' törvényjavaslat által ő felségének felügyelési joga a’ városi iskolákra nincs megszüntetve, mert itt ellene semmi nyilvános tiltakozás nem tétetik. Az érdemes követ ur, ki e’jeles munkát készítette, legjobban tudja és érti, milly elvek vannak abba fektetve, és én részemről nyilatkozatán megnyugszom ; mert szeretem hinni azt, hogy e‘ munkálatnak nincs czéljában ő felségének eddig gyakorlott jogait megszorítani; — de mind e’ mellett is az érdemes követ ur nem tagadhatja , hogy e’ jelen törvényjavaslat által a’ kormányzási hatóság városi népiskolákra nézve a' városi közönségre ruháztatni szándékoltatik, — és igy a’ catholicus iskolák kormányzása az eddigitől különböző leendene. Ugyanis a’ 284. § az iskolai felügyelést egy választmányra bízza ugyan, de már a’ 286. § ezen választmányt oda utasítja, hogy idöriil időre a' közgyűlésnek jelentést, és mind azon tárgyakban, mellyekre nézve az iskolák javítása anyagi és szellemi tekintetből kívánatos, javaslatot tegyen. Ha mellőzöm is azt, hogy a’ közgyűlésben bármilly vallásbeliek részt vévén, és vokssal bírván, a’ cathol. iskolák anyagi és szellemi kormányzásában részt veendenek , 's itt-ott tulnyomósággal is bírhatnának : sajnálnom kell iskoláink jövendő sorsát azon tekintetből, hogy itt nem értelmesekre bizatik azoknak kormányzása. — Avvagy ha a legtudósabb férfiak sem képesek az iskolai dolgokat kellően elintézni , ha statusférfiak is sokszor ejtének e’ tárgyban hibákat, a' tudatlan tömeg fog-e azokról czélirányosan rendelkezhetni ? — De azt sem hagyhatom megjegyzés nélkül: hogy e’törvényjavaslat szerint az egyház és papsága’ városi iskolák igazgatásából egészen kiszorittatnék. A’ választmány, mellyre itt a’ felügyelés bizatik, áll egy tanácsbeliből, ki természetesen annak elnöke leend, — képviselőkből, és egy jegyzőből; ámde az elörebocsátottak szerint a" pap sem tanácsbeli, sem képviselő nem lehetvén, sem pedig a’jegyzői tiszt, — mit biztosan állítunk, — rá ruháztatni nem szándékoltatván, a’ népnévelési felügyeletből egészen kizáratik. A’ vallás alapja minden tudománynak, minden nevelésnek; egy jeles nem-catholieus bölcselkedö a’ vallást a' tudományok fűszerének nevezi, melly nélkül minden tudomány megromlik, "s ezt a' vallás szolgáinak kell a' nép keblébe csepegtetni;— a' nevelés az egyháznak elidegenithetlen sajátja, a’ papnak rendeltetéséből folyó hivatása; ettől elzárni a' derűst nem Czélszerű, nem üdvös, — ’s itt fekszik a’ jelen szerkezetnek egy másik igen lényeges hiánya. De más
