1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 129. ülés

366 CXXIX. ülés naplója. Martius 23-án 18M. rendes magistratus előtt; előttük kell kezdődni a’ csőd-Törvényja-le;a ezen törvényben meg van mondva, hogy hol kezdődik a’csődper, t. i. a du^kérüiet*"ezen városok pedig organizált törvényszékek lévén, természetes, hogy pereknek is. gyűlési sza- Trencsén megye követe Bachó Lajos: Épen ezen törvényben lévő kivétel által változtatjuk az vazatjöga t czikket, melly a’ Hajdú kerületre nézve igy szól: „hogyha a’ váltókereset következtében va­lami ingó vagyon zálogkint a’ kereső félnek átadatott, — azon váltótörvényszék, mellynek kerületében a’ zálog létez, felhatalniaztatik az ez iránti későbbi váltókereset elitélésére;“ és igy ezen törvényczikk épen az említett jelen kivétel által változtatnék meg. Pest megye követe Szentkirályi Móricz : Tehát hagyjuk ki ezen kivételt: „a’csödpereket ki­véve,“ — és tegyünk egy külön §-t 126. alatt a’ csődperekre nézve, — és mondjuk abban, hogy a’ csőd­perek az 1840 : 21 t. ez. szerint folyjanak le. („Helyes!“) Elnök: Ezt is be kell tenni minden esetre. Trencsén megye követe Bachó Lajos: Ezen szavakat: „a’ csődpereket kivéve“ — ki kell hagy­ni, —■ a’többi megmaradhat. („Helyes!“) Veszprém megye követe Zsoldos Ignácz : Engedelmet kérek! tagadhatatlan , hogy ha e’szavakat: „a’ csődpereket kivéve“ — kihagyjuk, egészen el lesz enyésztetve Trencsén érdemes követének aggo­dalma , a! mennyiben az első bíróságról volna csak kérdés; de mivel ezen kívül még a’ felebbvitelről is van rendelkezés e’ törvényezikkben, — úgy tartom, a’ dolog sokkal világosabb lenne, ha — mint Pest ér­demes követe javaslá — egy külön czikkben fejeztetnék ki, hogy: „a’ csödperek az 1840 : 21 t. ez. ren­deleté szerint folynak le.“ Trencsén megye követe Bachó Lajos: Itt a’ kerületi választmány munkálatában mondatik (felol­vassa). A’ kerületi ülésben beszuratott ezen két szó : „kivéve azon csődperek;“ azonban épen ezen szerkezetben hivatkozás történvén az 1840 : 21 t. czikkre , és a’ csődperekre nézve az mondatik, hogy a' városi tanácstól a" kerületi törvényszékre, és onnan a’ hétszemélyes táblára menjen a’ felebbvitel. Pest megye követe Szentkirályi Móricz: Tökéletes igazsága van Trencsén megye érdemes köve­tének, — megmondom az okát, és indítványomat visszaveszem; mert 1-ör úgy volt, hogy a’csödperek a’ törvényszék előtt, mint első biró előtt folyjanak, — és az volt mondva , hogy a’ kerületi törvényszéktől, mint első bíróságtól, a’ kir. és hétszemélyes táblára menjen a’ felebbvitel; de most, miután a' KK és RR első bíróságnak a’ helybeli bíróságot határozták, tökéletes igazsága van Trencsén megye érdemes kö­vetének. Elnök: Tehát kimaradnak ezen szavak: „á csödpereket kivéve.“ (Közhelyeslés.) A’ 120. — 132. §-okra észrevétel nem volt. A’ 133. §-ra nézve: Pest megye követe Szentkirályi Móricz: Az országutak tárgyáról szóló részt kihagyandónak vé­lem e’ munkálatból, minthogy ez iránt törvény fog alkottatni. („Helyes!“) A’ 134. 135. és 136. §-okra nézve: Elnök: Arra nézve, mi a’ helytartótanács felügyeléséröl mondva van , nem akarván á mondottak is­métlésével á KK és RR unalmára lenni, — ragaszkodom azon előadáshoz, inellyet tettem á városok fel­­ügyelése tárgyában. A’ 137. §-ra nézve: Elnök: E'tekintetben akkor nyilatkoztam bővebben, midőn a’ városoknak hasonló felügyelése elő­fordult , — és akkor is kívántam, hogy a’ városokban — mint a’ megyékben szokott történni — a’ főfel­ügyelő ’s igazgató mindig olly személy legyen , ki ő felsége által neveztessék ki a’ föispányi hivatalok min­tájára , — és azt ide is kiterjeszteni kívánnám. A’ 138. §-ra nézve észrevétel nem volt. A’ 139. §-ra nézve: Elnök: Már hogy a’ főkapitány,— kit három, a’ képviselők által választott egyénből kívánnak a’ t. KK és RR ő felsége által kineveztetni, — ne legyen valóságos főfelügyelője, elöljárója a’ kerületnek, — át nem látom; mert én a' főkapitányt nem képzelem máskint, mint hogy az a’ kerületben fog lakni, és a felügye­­lést vinni: mikép történhetik tehát az , hogy nem ő , hanem az alkapitány vegye át az iratokat és levele­zéseket, mellyek a’ kerülethez vannak intézve? igy az alkapitány lesz a’ főnök, és a főkapitánynak min­den auctoritása meg van semmisítve; ha a’ t. RRnek annyi bizodalmuk sincs azon emberben, kit ő felsége a népképviselők kijeleltjéből nevezett ki, — talán azért, mivel ő felsége bizodalma is hozzájárul ezen egyénhez, — úgy nem tudom: miben lehet bizodalom? hisz fökint monarchicus országban szükséges a’ helyhatóságokat a’ kormánynyal valamelly hivatalnok által összekötni, és viszonhatásba tenni, —• amúgy is sehol e’ világon ennek példáját találni nem fogjuk: azért e' részben változtatást javasolnék a t. RRnek. Hajdú kerület követe Pély-Nagy Gábor : Minden tekintetben a’ főkapitánynak tökéletes felügye­lése volt a’ kerületi közdolgokra nézve , — ezen eddigi hatalmát óhajtottam volna fentartani. Elnök: így tehát a’ szokás is — mint az érdemes követ ur mondja — az volt, hogy a főkapitány részt vett az igazgatásban.

Next

/
Thumbnails
Contents