1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 128. ülés
CXXVIII. ülés naplója. Martius 22-én 1841. 3G1 ben felhívta; azon elvre nézve, hogy a’ dolgokra visszamehetünk akkor, mikor egyszer már azokat befe- Törvényjajeztiik, — azt mondani helytelennek látom. A’ 17. §-ban, hol a' közhaszonvételekröl volt szó, a’ törvényhozás azt mondotta ki, a- mit egyedül csak biró mondhat ki : ha tehát a’ jász-kún követ szerint a' már esv-*?elszerkezele ... , , es országszer tárgyaltakra ismét visszamehetni, en ezt országos ölesben ki is hagyatni kívánom. (Olvassa a’ 17. §—t.) gyűlési sza-Én llát itt is ki akarnám hagyatni azt, hogy : „a’ ki fekvő értékkel bir,“ — például egy hajdú eladta a’ ma- iránt!'1"** ga fekvő birtokát, — de nem szűnt meg hajdú lenni, és a' közhasználatban lévő javakat használta az által, hogy a’ város közpénztára fizette érte , a' mit neki kellett volna fizetni, azután ha meg is tartotta a’ maga legelési jogát, — kérdem: ha lehet-e az illyet kirekeszteni a’legelőből a’ törvényhozásnak, vagy nem? azt tartom , hogy nem lehet. Győr megye követe Balogh Kornél: 11a jól felfogtam a’kun követnek előterjesztését: abban látom a’ támasztott aggodalmat gyökerezni, hogy a’ mit a’ kerületek, és illetőleg városok, mint ollyanok , jelenleg in concreto bírnak, azt egyedül ideiglcni haszonvevői, ’s nem tulajdoni czimmel bírják a’ birtokosoktól ; és mivel e’jelen szakaszban ez kifejezve nincsen, hanem csak általában mondatik, hogy fekvő javakat nem szerezhetnek azokon túl, mellyeknek a’jelen törvény kihirdetésekor már birtokában voltak, — ebből netalán következtethetnék az , hogy a’ minek birtokában találandja őket a’ törvények kihirdetése, abban minden birfokezimrei tekintet nélkül azontulra megörökösittetvén, ekkint a’ tulajdoni jog, az eddigi egyedüli birtokosoknak kárára, a’ lakosokra is ki fog terjesztetni. — Azt hiszem, t. KK és RR! hogy az érdemes követ urnák ezen aggodalmát talán megszüntethetni azzal, ha e’szakaszban azon szavak elébe: „’s birtokában voltak“ az tétetnék : „tulajdonjoggal.“ Ez értelmezné tisztán a’kérdésben lévő birtoknak minemiiségét, és zárhatná ki teljességgel azon magyarázatot, mellytől az érdemes követ ur tart. Elnök: Ha tetszik a’ t. KKnak és RRnek, ez megszünteti az aggodalmat, a’ 7. szakaszba tehát ez a’ szó jönne még: „bár tulajdoni joggal birtokában voltak“’stb. Pozsony megye követe Jankó Mihály: Ehhez én is hozzájárulok; hanem úgy kívánnám tétetni, hogy: „netalán birtokában voltak;“ mert különben hogy lehet azt mondani positivitással, hogy tulajdonában voltak? Gömör megye követe Ragályi Miksa: Felfogásom szerint Győr megye követének hozzátétele semmit sem biztosítja a’Hajdú kerületet; megmondom okát, miért? 1-ör azért: mivel itt Magyarországban nehéz meghatározni, mellyik a’ tulajdonjoggal birt birtok, és mellyik nem? — 2-or : mert épen ennélfogva a’ birtok és haszonvétel között különbség van nálunk , — legalább én a’ haszonvételt és birtokot megkülönböztetem. A’Hajdú kerület követe állította, hogy a város azoknak a’javaknak nincsen egyenes birtokában, hanem csak használatában, -— következésképen az ajánlt módosítás nem áll; mert ha comrnissiók mennek oda , elcsavarhatják a’törvényt, akármelly szigorú legyen is az; még inkább pedig, hogy ha a’ követ urak több definitiót tesznek; ha pedig a’ commissio nem akarja elcsavarni, mit fog ez használni arra , hogy azon kiszakított javak nem a’ város birtoka ? nem fog használni azért, mert az úgyis csak úgy bírhatja, mint használat alá adott részt; mert állandó birtokában a’ város soha sem volt. Azt kívánom tehát, hogy maradjunk a’ régi szerkezetnél; mert a’ definitio csak zavart csinál. Csongrád megye követe Szeghö József: Ha ez a’ minapi kerületi igazítás nem történt volna: „azon javakról és haszonvételekről“: azt hiszem megnyugodhatnának a’ hajdú követek. — Ezen szerkezetben „a’ magány“ szónak meg kell maradni úgyis, ha van a’ kerületnek magányértéke; ha pedig nincs, akkor magától megszűnik; hanem én csakugyan azt gondolom, hogy arról itt szólani csakugyan nem lehet; mert senki magányvagyonáról nem rendelkezhetik ; — a’ haszonvételekről sem lehet szótanunk; jobb lesz inkább, ha megmarad úgy, a’mint volt a’választmányi munka; — mert azt tagadom, hogy a’városnak nincsen magányértéke , például malom és bolt; — ennek igy kell maradni, és igy semmiféle zavar nincs; mert ez későbben úgyis ben van a' 70. §-ban. Ha igy lesz: „azon javakról és haszonvételekről, mellyeknek jövedelmét közszükségekre fordítják,“ — akkor lehet aggodalmuk a’ hajdúknak: azért maradjon ki az egész, és tegyük helyébe: „III. rész. b) a kerület és illetőleg a’ városok magányértékéről.“ Elnök: Ezelőtt úgy volt; de most igy van: „a’ kerület és illetőleg városok,“ — csak ez a' szó marad ki: „magányértékéről“. Ha tetszik, tegyük vissza; talán igy jó lenne; mert a'III. rész ki van törölve a" 63. §—tói egész a’ 73-ig; és akkor igy lenne : „a’ kerület és illetőleg városok magányértékéről.“ Veszprém megye követe Sebestyén Gábor: Ez a’ czím nem elégíti ki a' hajdú követ uraknak aggodalmát. En a’győri módosítást megnyugtatónak találom; mert itt általában mondatik, hogy: „birtokában voltak;“ — a' Hajdú kerület azt mondja : hogy a’kerületnek, vagy a’ városnak nincs semmi fekvő birtoka, hanem csak használatképen bírnak az egyesekkel: nehogy tehát az egyes lakosoknak jogai veszélyeztessenek, jónak látom azt általánosan említeni, mit Győr követe mondott, hogy: „már tulajdoni birtokában voltak;“ ’s akkor úgy lenne értve, hogy: „a’ törvény kihirdetésekor már tulajdoni joggal bírtak.“ Bihar megye követe Beöthy Ödön : Ha ez úgy lesz, a’ mint Csográd megye követe javaslá: elég világos fog lenni, — és ha az, a’ mi a’ 70. §-nak sarkán van, kimarad: t. i. „kivévén olly telkeket, melylyekre közigazgatási tekintetből szükségek vagyon.“ Tolna megye követe Bezerédj István: A’ mit Veszprém megye követe felhozott, és Győr megye kifejtette , megnyugtatónak tartom , hogy : „azon fekvő javak, mellyeknek már tulajdoni birtokában van- RB. Napi. III. köt. 91
