1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 128. ülés

360

CXXVIII. ülés naplója. Martius 82-én 1844.

Törvényi»-merjük jogbeli természetét azon javaknak: e’ szerint azt hiszem , hogy sokkal jobb lesz , ha ezt nem teszdSkerileí1^’8*ük be, hanem meghagyjuk, a’mint volt; az igazságos viszonyok úgyis ki fogják magokat egyenlíteni. éfmrezág*81* Jász-Kán kerület követe Szluha Imre: Méltóztassanak megengedni! igen könnyű azt mondani, gyűlési sza-hogy maradjon; de méltóztassanak az okát meghallgatni: miért kívánják a’ kerületek, hogy ne maradion? iránt. A’ 73. §-ban az van mondva : „a’ kerület, és illetőleg a’ városok raagányértékének jövedelmei,“ — hogy lehet mondani „magányérték“ ? — hiszen a’ városnak nincsen semmi értéke; a1 városnak csak azon értéke van, mellyet a’ lakosok átadtak a’ város szükségére, ennek kipótlására. Egészen másképen áll a’ város, és másképen a’ kerület. — A’ városnak semmi közértéke nincs, hanem a’ mondottam javaknak jövedelmű fordittatik a’ közszükségekre ; és ha a’ városi birtokosoknak nem tetszik azt a’ bizonyos földet oda adni, — akkor azt mondják, hogy: „most nem adunk földet, hanem mi azt felosztjuk magunk közt, — mi adunk most búzát és szénát, ’s azzal pótoljuk ki a’ közszükséget.“ Ha ez itt megmarad igy, akkor a’ birtokosok között nem lehet felosztani, — pedig ez azért volt ide téve, hogy az a’ bizonyos föld a’ közszükségekro fordittassék, nem lévén a’ városnak semmi értéke, hanem csak a’ lakosoknak.

Győr megye követe Balogh Kornél: Veszprém megye követével egyetértek; ha valami definitiót teszünk, tétessék az positive, és ne negative ; mert in ultima differentia semmi sincs kimondva; ezen kitétel, mi itt van: „használtatnak“, — ez még birtokot nem ád; én azt látom szükségesnek, hogy határoztassék meg: mi a’közérték? — De talán jobban fejezi ki a’dolgot a’63. § , melly igy szól: „közjavaknak mondatnak azok , mellyek az egyéneknek tulajdonában nincsenek;“ de én nem találom szükségesnek a’ definitiót: azért kívánom , maradjon , a’ mint van.

Elnök: Most a’ hajdú városokról beszélünk, ’s ezen §-nak elejére nem tesznek kifogást a’ hajdú követek. A’ kerületi és illetőleg a’ városok magányértékének jövedelmei a’ város közszükségeinek pótlására szolgálnak; a’hajdú városoknak is vannak javaik , mellyek közül biratnak , — különben nem kellene ezt ide tenni; mert ha nincs, akkor az egész §-t ki kell hagyni; ha pedig van, akkor többet mondani feleslegesnek tartom.

Hajdú kerület követe Pély-Nagy Gábor: A’ kerületekben is elmondottam , hogy a’ kerületeknek semmiféle birtokuk nincs. A’ mi a’ városokat illeti: azoknak sincs semmi birtokuk; mert a’tulajdon — akár belső, akár külső — a’ városnak birtokában soha sincs: következésképen az egész határnak minden értéke, a’ mi van, a’ belső telekhez tartozik. Különben is elejétől fogva a’ közbirtokosok egy bizonyos rend szerint a’ kir. haszonvételeket is a’ közszükségek fedezésére fordították; de a’ mennyiben ezen haszonvételekből a’ költségek ki nem kerültek , időrül időre a’ fel nem osztott birtokokból ki szoktak hasítani egy részt, a’ nélkül hogy valaha a' városnak átadták volna. A’ városnak értékét most is felosztják magok között a’ helytartótanácsnak megegyezésével, és bizonyos részt kiszakítanak a’ város szükségeire és annak jövedelmeire. Ha a’ közbirtokosoknak úgy tetszik, hogy magok között a’ földet felosztják, ’s ha vannak ugarok, — felszabnak egy ugart legelőre, és annak jövedelmét fordítják a’ közszükségekre; de ebből nem következik az, hogy a’ város a’ magányértéknek színét eltulajdonítaná. — így kívánom azért a’ kerületet biztosítani, hogy ennél a’ kifejezésnél fogva közszükségre fordittassanak azon magánybirtokok, mellyeket egyesek bírnak, el ne tulajdonittathassanak, és a’ községé ne legyenek. Ezt kívánjuk elérni ezen szakasz által.

Elnök: Kérdem: ez az eset van-e a’jászoknál is? mert e’ szerint, ha ez igy áll, a’ mint a’ követ ur előadta, — ekkor sem a’ hajdú kerületnek, sem a’ városoknak nincs semmijük, hanem mind a’ lakosoké, — majd ha a’ birtokosok egyszerre commassationalis pert kezdenek, és felosztják magok között, kérdés: nem kellene-e — ha nekik kívánni tetszeni fog — a’ regale beneficiumoknak is kiilönkiilön kiosztatni a’hajdú lakosok közt ? — Ha ez igy áll, akkor az egész birtokról szólóm nincs ; mert „non entis non sunt qualitates;“ azonban ez igen nagy és fontos kérdés, melly ben óvatosan kell eljárni.

Hajdú kerület követe Pély-ISagy Gábor; Ha ezen 63. § kimarad', akkor nem volna észrevételem arra , hogy a’ másik is kimaradjon; de szomorú tapasztalás bizonyította , midőn olly sok commassationalis munka volt nálunk , — könnyen oda fordittatik reánk nézve a’ dolog, hogy a’ mi a’ város szükségére lesz, az fog mondatni, hogy az közös birtok : következésképen a’ másik jogát nem ismernék el.

Elnök: Epen ezen magyarázatok után bajos nekünk másképen tenni, mint általános elvek mellett maradni. Megengedem, hogy azon körülmények megvannak; de ha nincs igaza, per utján elválik; itt pedig mi nem állítottunk mást, mint általános elvet. — A’ 73. §-ban az van: hogy a’ mi a’ kerületekben van jövedelem, az fordittassék közszükségekre; ’s igy maradhat ez az egész szerkezet.

Jász-Kán kerület követe Szluha Imre : Ez a’ legfőbb életkérdések közül való, — és ha olly sok magyarázatok nem volnának ezen törvényben , megegyezném ö excellentiájával; de méltóztassék felvenni a különbséget, hogy történik azon commassationalis dolog? emlékezzünk meg arról, hogy volt az urbér? akkor az mondatott, hogy azon embereket a’ bíróság alá venni nem lehet, — ’s mikor a’ lakosok, kik ott vannak, azt mondhatják, hogy: „erre mi nem állhatunk, mert mikor a’ legelőt felosztottuk, a’ magunké mellett maradni jogunk volt,“ — akkor azon elhalasztó rendelkezéstől sok jobbulást várni nem lehet.

Elnök: Újra mondom, — épen ezen tekintetből a’ commassationalis munka jó is, rósz is lehet; s nehogy eldöntsük a’ commassationalis kérdéseknek mivoltát, mindig csak általános elv mellett maradjunk.

Zemplén megye követe Lónyay Gábor: A’ mit a’ követ ur mondott, az figyelmemet nagy mérték-