1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 128. ülés
CXXVHI. ülés naplója. Martius 22-én \8\\. 359 t. KK és RR! semmi közjó nincs , — azaz: van közjó a’ birtokosok, de nincs a’ lakosok között, — vagy Törvényjaol/yan birtok nincs, melly egynek birtokában volna, hanem a’közszükségre kiszakított földet minden 15 du kerület év alatt másképen osztják fel, és 15 év múlva újra más osztály alá kerül. Már most sokszor megtörténik,és^oíaágliogy azon puszta legelő lesz, — úgy szólván közös legelő , a’ mint meg van mondva a’ 3. §-nak 1-sö ré-v^atjoga0*" szében. És ha már megmarad ezen szó: „közjó,“ majd azt mondják a’ közlakosok is, kiknek semmi birto-iránt, kuk nincs, hogy ezt a’ legelőt felosztani nem lehet; mert közös használatú. Elnök: Megmondtam már, hogy ez mind kimarad a’ 63. §—tói fogva egész a’ 73-ig; a’ követ ur pedig abból tetszett kihúzni okoskodását. — Itt az van: „köz javaknak mondatnak mind azok , mellyek az egyének tulajdonában nincsenek.“ Igen nagy következetesség nélkül lenne tehát az, mit mondani tetszett, ’s már most azon okoskodás nem állhat. Jász-Kán kerület követe Szluha Imre: A’Jász-ívűn kerületeknél kimaradt; — de most a’Hajdú kerületről van a’ tanácskozás. QElnök: „Itt is kimarad!“) Ung megye követe Horváth Simon: A’ Jász-Kún kerület érdemes követe igen sokat beszélt ezen dologról; de elfelejtette azt mondani, mi a’ kerületi ülést arra bírta, hogy a1 kérdéses szakaszokat a’ 63-iktól a’ 69-ig kihagyták; erre az adott alkalmat, hogy a’Jász-Kún kerületeknek van olly jószága, melly nem egyes törvényhatóságé , hanem a’ kerületeké összevéve, — a’ Hajdú kerületnél pedig, miután a’ követek megismerték, hogy mint kerületeknek semmi közös birtokuk nincs, — a’ kerületek czélirányosnak látták kihagyni, — és annál jobbat most sem tehetünk. Hajdú kerület követe Pély-Aagy Gábor: Követtársamnak igazsága van, midőn azt a’ kúnok részéről megállapított 66. § kívánja, hogy betétessék. Már a’ miket a’ Jász-Kún kerület követe mondott a’ magányértékre nézve , hogy ott t. i. a’ városnak , mint községnek , semmi tulajdona nincs , hanem minden, mi a’ közszükség fedezésére fenhagyatott, magánybirtokosok tulajdona; hogy nálunk is vannak birtokok, mellyek bizonyos időkben a’ város szükségére használtatnak, ’s másképen osztatnak fel a’ lakosok között, — abból nem következik az, hogy az illyen javak mellyek két-három évben közszükségekre fordittatnak, mindig arra fordittassanak; erre nézve szól azon §; „közérték“ nevezete alatt azonban nem értethetnek olly javak, mellyek osztatlan bár, de magányszemélyek által használtatnak, — hanem csak azok, mellyeknek jövedelme közvetlen a’ közpénztárba foly. Ezen §-t joggal kívánjuk mi is a' kerületre nézve megállapítani. Elnök: Most már talán jobban meg van magyarázva ; de valamit mégis hozzá kell tenni; mert másképen olly rendesen fog lenni, hogy minden ember azt mondja rá: „miért tettük ezt ide, hiszen magában értetik, hogy a’mit két, vagy három ember bir, magány birtok marad?“ — 11a jól értettem , az az eset, midőn az illyen magánybirtok is néha a’ városi szükségek pótlására közmegegyezésből jövedelműi vétetik, — ha igy van, világosan kell szólani; különben nem lesz a’ dolog összehangzásban. Hajdú kerület követe Pély-Aagy Gábor: Talán hagynók ki ezt egészen: „mellyek jövedelmei a’ közpénztárba folynak iS.“ — Ekkor maradhatna a’ szerkezet. Elnök: Akkor csak ollyat mondottunk, a’ mi magában értetik. Ha az ember nem venné a’ különös körülményeket, jó volna; de különben ellenmondásban lesz; mert azoknak jövedelme is a’ közpénztárba foly. És nem is lehet úgy; mert ha csakugyan nem privatus ember huzza jövedelmeiket, ezeknek a’közpénztárba kell folyniok. Tehát én igy tenném: „magányszemélyek által használtatnak, ámbár azoknak jövedelme a’ birtokosoknak megegyezésével a’ közpénztárba foly is.“ Veszprém megye követe Sebestyén Gábor: Ha definitiót kell tenni, azt ne negative tegyük: hogy mi nem a’ közérték, mi nem a’ kerületé, és mi nem a’ városé. Jász-Kán kerület követe Szluha Imre: Elfogadom ő excellentiájának módosítását; mert ha kívánságomat egészen el nem érhetem, kisebben is meg kell nyugodnom. Elnök: így lenne tehát a’ szerkezet: „közérték nevezete alatt azonban semmi szín alatt nem vétethetnek olly javak, mellyek ámbár osztatlanul és közösen, de magányszemélyek által használtatnak, habár azoknak jövedelmei a’ birtokosoknak beegyezésével közvetlen a’ közpénztárba folynak is.“ (.Pély-Aagy Gábor: „Ez kielégítő!“) Aádori itélömester Széli Imre olvassa az ajánlt szerkezetet: „mellyek ámbár osztatlan és közösen , de magányszemélyek által használtatnak.“ Elnök: Én úgy gondolom, hogy ez csak némelly időben történik: illyformán kellene tehát kimondani : „habár azok jövedelmei a’ birtokosok beegyezésével némelly ideig a’ közpénztárba folynak is.“ Gömör megye követe Ragályi Miksa: Nem látom okát, hogy miért kelljen azt tenni? mert ha valaki a’ nyomtatásban a’ 70. §-t olvassa, — itt arról van a’ szó, hogy a’. kerületek, mennyiben szerezhetnek birtokot, mennyiben nem ? — melly összeköttetésben van azzal, a’ mi Iedictáltatott, és ezen definitio ollyan, a mi magában értethetik; mert azt mondja, hogy magánybirtokot nem lehet közösnek tekinteni ; a’ mi igen természetes, hogy nem lehet közös birtok, mihelyt magánybirtok, akár a’ városi pénztárba, akárhová foly jövedelme, ’s közértéknek tekinteni nem lehet. 11a ez igy marad: oda lehet magyarázni, hogy magányosok használják; nem látom szükségét, hogy ezt kitegyük; mert ez több zavart csinál, mint hogyha semmit be nem teszünk. Komárom megye követe Ghyczy Kálmán: Nem tudjuk a’ viszonyokat, azért nehéz hozzá szólani; nem tudjuk azt, mellyek azon fekvő javak, mellyeknek haszonvétele a’ közpénztárba foly, és nem is-90*
