1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 128. ülés

358

CXXVIII. ülés naplója. Martius 22-én 184A.

Törvén*)»-Méltóztassék megengedni! — a’ kerületeknél egészen más tekintetekre kell íigyclmezni, mint a’városokvasicU a Haj” r # r

du kerület nál; mert a’ mi a’ varosokban, hol a’ nép együtt van , kivihetőnek latszik, ugyanazt ott, hol olly messze és ország-laknak egymástól az emberek, — nem lehet alkalmaztatni: arra kérem tellát a’ t. RRet, hogy a’ mint a’ fazátjogaSZa kerületek haszna és boldogsága megkívánja, ahhoz képest rendelkezzenek, — nem tekintve arra, a’mi iráni. a’városokra nézve megállapittatott. Megvallom, ha azt akarnám, hogy semmi se legyen a’munkából, akkor egy szót se szólanék; de igy kénytelen vagyok szót emelni; mert látom , hogy e’ szerint elfogadható sehogy sem lesz. ’S méltóztassanak annyi deferentiával lenni, hogy a’ mi kivánatunkat is figyelembe vegyék.

Hajdú kerület követe Pély-Nagy Gábor: Sajnálom, hogy egy szempillantásig a’ t. KK és RR tanácskozásait fel kell tartóztatnom. Azokon kívül, mellyeket a’ jász-kún követ a’ városok és kerületek közti különbségre nézve előadott, — szintén kijelentem, hogy azokat egy rámára vonni semmi esetre sem lehet : ennélfogva reményiem, hogy a’ t. KK és RR kívánságunkat figyelemre méltatni és pártolni fogják.

Olvastatnak az 59. fiO. 61. és 62. §-ok.

A’ 61. §-ra nézzve :

Hajdú kerület követe Oláh Miklós: A’Hajdú kerület összes lakosainak összefüggési helyzeténél fogva szükséges, hogy azok minden osztályainak szintúgy a’ nemeseknek , mint a’ hajdúknak, és se nem hajdú, se nem nemes, hanem csak a' birtokos lakosoknak érdekei képviselve legyenek; mihez képest ezen §-t következőleg kívánom szerkesztetni: „minden egyes városban a’ képviselők száma annyi leend, a’ mennyi az öszves lakosok száma 50-el elosztva; ezen elosztásból kijövő mennyiség 2/3 részét teszik a’ nemes és hajdú osztálybeliek , egy harmadát pedig a’ se nem hajdú, se nem nemes birtokos lakosok képviselői.“

Olvastatnak a’ 63. 64. 65. 66. és 67. §-ok, melly utolsóra nézve:

Hajdú kerület követe Oláh Miklós: A’mint a’nyomtatásban a’73. § van, — azután azt kívánom betétetni, a’ mi a’kunok elTcndezésébe betétetett, t. i. „közérték“; melly nevezet alatt azonban nem értethetnek olly javak, mellyek osztatlan bár, de magányszemélyek által használtatnak , — hanem csak azok , mellyeknek jövedelme közvetlen közpénztárba foly.

Elnök: Hiszen ez benne volt, fel is olvasta az itélőmester ur; a’ mint veszem észre, ez most ki van hagyva ; lehetne ugyan biztosítást tenni: de meg vallom , midőn arról van a’ szó , hogy a’ kerület és illetőleg városok magányértékének jövedelmei a’ kerület s illetőleg a’ városok közszükségeinek pótolására szolgálnak, — ezen szabály alól azon esetet, midőn a’közbirtok osztatlan állapotban magányszemélyek által használtatik, kivenni nem tudom; mert akár osztatlan állapotban, akár máskép használja valaki ideiglenesen a’ kerület, vagy város birtokát, természetes , hogy azért az a’ közönség tulajdona marad, — hacsak különös eset, mellyet tessék felvilágosítani, nem forog fen.

Jász-Kán kerület követe Szluha Imre: Megmondom, mi adott erre a’ §-ra alkalmat. Azon §-t kívánja a’ hajdú követ áttétetni ebhe a’ rendezésbe, mi a’ jászoknál felvétetett. Itt arról volt szó: „közjavaknak mondatnak mind azok, mellyek az egyének tulajdonában nincsenek.“ Ez bőven meg volt a’ kerületekben vitatva, ’s a’jász-kunoknál „közérték“-nek tétetett be. És valóban sem a’ Hajdú, sem a’ Jász kerületekben nincsenek közjavak, — hanem a’ fekvő javak csak fen vannak hagyva a’ kerületekben közszükségekre, — hogyha t. i. a’ közszükségek megkívánják, kiszakittatik vagy 1,000 hold, 's azt azután használják a’ városok és kerületek közszükségeik fedezésére. Azt nem akartuk a’ kerületekben, hogy az igy kiszakítottak a’ város közös java legyen , — nehogy azon lakosok, kik semmi czím alatt nem bírnak, — teszem azt Kun-Szentiniklóson , — egyszerre azt mondják: most kiszakítunk 4,000 holdat legelőnek: tehát ezt tenni joguk volt a' közbirtokosoknak , és ha nem tetszik nekik a' 4,000 hold legelőnek, 5 év múlva feloszthatják. így hát nincs a’ községnek semmi köze ezen kiszakított javakhoz, mellyek a' közszükségek fedezésére valók , ’s ezek addig használtatnak, mig a’ közszükség tart. Azért volt a’ kerületi ülésekben ezen czikk a’ jász-kunok redactiójába betéve , mellyet a’ Hajdú kerület követe is betétetni kiván : t. i. a’ mi már a’ jász-kún szerkezetben benne van.

Elnök: Én itt úgy értem az esetet, a’ mint van. — Nem tudom , a’ hajdúknál van-e ollyan eset, mint a’millyet a’Jász-Kún kerület érdemes követe előadott?—hogy olly javak, mellyek magányosokéból vannak kiszakasztva, ideiglenes közhasználatra a’ tulajdonosok megegyezésével szánva, nem közösök, — azt igen természetesnek tartom, ’s ha — a’ mint elő tetszett adni — a’ kerületekben egy darab fold sincs, mellynek nem volna ura, ’s mellyröl az nem mondathatnék: ez Péteré, vagy Pálé, — azon esetben , ha Péter beegyezésével azt mondja a’ község, hogy itt 2,000 hold földet bir ugyan Péter, de abból egy darabot elszakítunk, és azt más birtokosokéból közösen kiszakítottakkal együtt használjuk, vagy árendába adjuk, már hogy lehessen ezeket érteni „közjavaknak“, át nem látom. Azért mondom ezeket igy el, nehogy ollyat tegyünk be törvénybe , mit betenni nem lehet, — ’s úgy ne járjunk a' határozattal, mint tegnap, a’ mennyiben mit sem tudott hazánk a’ „fejadó“ nevéről, — de tudni fog, ’s lesz ezután; mert azt a’ törvényhozás 1844-ben törvénybe igtatta.

Jász-Kán kerület követe Szluha Imre: Méltóztassék excellentiád megengedni! — a Jász-Kűn kerületekben semmi közjavak nincsenek. Midőn majd a’ Jász-Kún kerületek tárgyalása előfordul, ennek bővebb magyarázatát fogom kívánni; inert akkor , midőn ezen § készíttetett oda, azt gondoltam, hogy ha kívánságomat el nem érhetem , majd lesz más alkalom, midőn a' dolgot világosságba tétethetem. Ott,