1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 127. ülés

CXXVIJ. ülés naplója. Marlius 21-én 1644. Törvényja-tett a' házi adó, úgy a’ kerületekben is kiki tartoznék fizetni a’ közszükségekre, akár nemes, akár nemnemes, du kerület J Már most nem tudom, a’ Hajdú kerületben a’ nemesember fizeti-e a’ házi adót,vagy nem? mert ha itt nem £“■23?fizeti, és a! hajdúkat egy formába teszszük a’ nemesemberrel, — utoljára a’ házi adónak fizetése, a’ birto­­cyuiesi s^a- li0.Sabb nemes és hajdú ivadék kizártával, egyedül a’ megtelepedett szegény nemtelen emberre marad, iránt. Hajdú kerület követe Pély-Nagy Gábor: Elnök ö nagyméltósága ellenvetéseire bátor vagyok a1 következendőket megjegyezni,—1-ör: hogy a hajdú fejére az adó nem törvényesen, hanem kormányi ren­deletek által vettetett, miért azok azóta szünetlenül, mind ö felsége, mind minden országgyűlés előtt pa­­naszolkodtak , ’s panaszosodnak máig is : illyen erőszakosan behozott gyakorlatot tehát, mellyet az or­szág RRei annyi időtől fogva mindig sérelemnek tartottak és tartanak most is, — a’ szerkezet által a’ t. KK és RR nem törvényesíthetnek. — 2-or: elismerem , hogy a’hajdú fundusok birtokosai közt ollyanok is vannak , kik sem nem nemesek , sem nem hajdúk; ha ezeknek a’ fejadótól leendő felmentésük iránt ne­hézség forog fen : én magam részéről teljesen megelégszem azzal, ha a’ fejadótól való mentesség csak az adományos hajdú maradékokra szorittatik.— 3-or: annak megtudása: kik legyenek a1 valóságos adományos hajdúk? legkisebb nehézséget sem okozhat; mert a’ régi törzsökös hajdúk az 1702. évben legfelsőbb hely­ről kiküldött biztosság által össze lóvén íratva, azoknak maradékai időről időre minden városban e’ mai napig evidentiában tartatnak, ’s azoknak legnagyobb része úgynevezett hajdúságról szóló bizonyságok­kal van ellátva. Zólyom megye követe Géczy Péter: Küldőim a’ fejadó nemét meg kívánják szüntetni: e’szerint én is kívánom, hogy a’ hajdú fejadót ne fizessen , valamint azt a’ városoknál is kijelentettem; a’ házi adót azonban itt is pártolom. Elnök: Ne méltóztassanak a’ fejadóra nézve a’ szóhoz ragaszkodni; mert ez csak egy neme az adó­zásnak , a’ név nem teszi a’ dolog velejét; itt arról van szó, hogy a’ statusnak szüksége van, és azt ki kell pótolni, — akár fejadónak nevezem, akár másnak , — ebben semmi becstelenség nincs. Többnyire el tetszik-e fogadni, mit a’ hajdú követ ur mondott? A’ mint monda a’ követ ur, házi és hadi adót vagyo­nától minden ember fizet; már most azt kérdem: hogy a’nemesember mitől nem fizet? (Hajdú kerület követe Pély-Nagy Gábor: „Csupán fejétől és járó jószágától nem fizet.“) — Ez mind attól függ , hogy micsoda kulcsot tartanak az úgynevezett fejadóra és más adóra nézve. Ila lehetne segíteni a’ hajdúkon: én segítenék; én itt azon eszmét vélném kiteendőnek , hogy: „az adományos hajdúk maradékai a kerületben lakó nemesekkel egyformáknak fognak vétetni.“ Győr megye követe Szabó Kálmán: Ezen §-ra nézve kívánják küldőim, hogy az országos ne­mesek minden tehertől mentek legyenek, — a’ kik pedig nem országos nemesek, azok fejadót fizessenek. Tcmes megye követe Vukovics Szabbás: Elmondó Borsod megyének követe, hogy a’ hajdúk privilégiuma, mellyet Bocskaytól nyertek , nem volt kedves a’ kormány előtt, és azon nemtetszés miatt rekesztette ki a’ kormány őket nemesi joguk gyakorlatából. —■ Ha az volna a’ kérdés : hogy az országos nemességet kell-e adó alá vetni? azt mondanám: igen! de most úgy áll a’ kérdés: hogy mi valami különb­séget teszünk-e a’ hajdúk és az országos nemesek között ? ’s miután azt meg nem semmisíthetjük, miről a' hajdúk panaszt tettek az országgyűlés előtt, valamint most is felszólalt az iránt a’ hajdú követ ur , — a" szerint én is pártolom azt, hogy tegyük be a’szerkezetbe: „országos nemesek és hajdúknak ma­radékai.“ Szeged városa követének indokát különösnek látom; mert maga is megismerte, hogy a' fejadó oliyan , mellyet pártolni nem lehet, és szeretné ő is, hogy mindenki felmentessék az alól; de minthogy a’ városoknál megmaradt: teliát azt itt is betenni nem igazságtalan. Én tehát azt vélem, hogy ne maradjon meg a' fejadó, ’s Borsod megye követének indítványát pártolom. Békés megye követe Tomcsányi József: 11a felveszem ezen tárgyat: a’hajdúkat egyformáknak tekintem az úrbéri telken lakó nemesekkel, és valamint azokat a’ legközelebbi törvény által ingatlan ja­vaikra nézve adó alá vetettük, ’s fejadó alá nem vettettek : úgy kívánom a’ hajdúkat is tractáltatni, mint ezeket; mert a’ hajdúkon is fekszik azon teher, — tudnillik az insurrectionalis teher; minthogy pedig a’ haj­dúk ingó vagyonuk után , vagy a’ legeltetés után adó alá vettettek , az úrbéri telken lakó nemesek pedig törvény szerint ingó vagyonuktól nem fizetnek , ezen tekintetben szavazatomat oda adom, hogy én is meg­elégszem azzal, mit elnök ő nagyméltósága szerkezetkép előadni méltóztatott. Szeged véiros követe Szilber Antal: 11a figyelemmel kisérte Temes megye a’ kerületi ülésben lefolyt tanácskozást, midőn az adózás nemeiről volt szó: nem kerülhette ki figyelmét, hogy akkor a’ fejadó is fel­hozatott, és 3 óra folyt le annak vitatásában, hogy a’ fejadó a’ városokban továbbá is fenmaradjon-e? azután szavazatra ment a’ dolog; ’s az mondatott ki általánosan, hogy az eddig divatozó és szokásban lévő adózás megmarad; és igy a’fejadó is megmaradt; úgy hiszem, ezzel megfeleltem a’követ urnák. Egyébiránt azt tet­szett mondani: hogy ha az országos nemességet kellene adó alá vetni, akkor arra szavazna, hogy igenis adó alá vettessék; de most nem arról van szó, — igaza van az érdemes követ urnák; — hanem arról van szó, hogy a’ Hajdú kerületben eddig a’ hajdúk a’ nemességgel és más közlakosokkal a’ közterheket egyaránt viselték, és a’ közállomány fentartása tekintetéből viselték: tehát a’nemességnek a’javaslatban levő fel­mentése által keletkező újabb terhet akarjuk-e egyedül a’ nemesekre tolni, vagy sem? ’s midőn erről van a’ kérdés, úgy hiszem, az örök igazság megsértése nélkül azt tenni nem lehet, — miután a haszonban egy­formán részesülnek, a’ teherben különbséget tenni nem lehet. — Nem oszthatom továbbá az érdemes hajdú

Next

/
Thumbnails
Contents