1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 127. ülés
CXXVIJ. ülés naplója. Marlius 21-én 1644. Törvényja-tett a' házi adó, úgy a’ kerületekben is kiki tartoznék fizetni a’ közszükségekre, akár nemes, akár nemnemes, du kerület J Már most nem tudom, a’ Hajdú kerületben a’ nemesember fizeti-e a’ házi adót,vagy nem? mert ha itt nem £“■23?fizeti, és a! hajdúkat egy formába teszszük a’ nemesemberrel, — utoljára a’ házi adónak fizetése, a’ birtocyuiesi s^a- li0.Sabb nemes és hajdú ivadék kizártával, egyedül a’ megtelepedett szegény nemtelen emberre marad, iránt. Hajdú kerület követe Pély-Nagy Gábor: Elnök ö nagyméltósága ellenvetéseire bátor vagyok a1 következendőket megjegyezni,—1-ör: hogy a hajdú fejére az adó nem törvényesen, hanem kormányi rendeletek által vettetett, miért azok azóta szünetlenül, mind ö felsége, mind minden országgyűlés előtt panaszolkodtak , ’s panaszosodnak máig is : illyen erőszakosan behozott gyakorlatot tehát, mellyet az ország RRei annyi időtől fogva mindig sérelemnek tartottak és tartanak most is, — a’ szerkezet által a’ t. KK és RR nem törvényesíthetnek. — 2-or: elismerem , hogy a’hajdú fundusok birtokosai közt ollyanok is vannak , kik sem nem nemesek , sem nem hajdúk; ha ezeknek a’ fejadótól leendő felmentésük iránt nehézség forog fen : én magam részéről teljesen megelégszem azzal, ha a’ fejadótól való mentesség csak az adományos hajdú maradékokra szorittatik.— 3-or: annak megtudása: kik legyenek a1 valóságos adományos hajdúk? legkisebb nehézséget sem okozhat; mert a’ régi törzsökös hajdúk az 1702. évben legfelsőbb helyről kiküldött biztosság által össze lóvén íratva, azoknak maradékai időről időre minden városban e’ mai napig evidentiában tartatnak, ’s azoknak legnagyobb része úgynevezett hajdúságról szóló bizonyságokkal van ellátva. Zólyom megye követe Géczy Péter: Küldőim a’ fejadó nemét meg kívánják szüntetni: e’szerint én is kívánom, hogy a’ hajdú fejadót ne fizessen , valamint azt a’ városoknál is kijelentettem; a’ házi adót azonban itt is pártolom. Elnök: Ne méltóztassanak a’ fejadóra nézve a’ szóhoz ragaszkodni; mert ez csak egy neme az adózásnak , a’ név nem teszi a’ dolog velejét; itt arról van szó, hogy a’ statusnak szüksége van, és azt ki kell pótolni, — akár fejadónak nevezem, akár másnak , — ebben semmi becstelenség nincs. Többnyire el tetszik-e fogadni, mit a’ hajdú követ ur mondott? A’ mint monda a’ követ ur, házi és hadi adót vagyonától minden ember fizet; már most azt kérdem: hogy a’nemesember mitől nem fizet? (Hajdú kerület követe Pély-Nagy Gábor: „Csupán fejétől és járó jószágától nem fizet.“) — Ez mind attól függ , hogy micsoda kulcsot tartanak az úgynevezett fejadóra és más adóra nézve. Ila lehetne segíteni a’ hajdúkon: én segítenék; én itt azon eszmét vélném kiteendőnek , hogy: „az adományos hajdúk maradékai a kerületben lakó nemesekkel egyformáknak fognak vétetni.“ Győr megye követe Szabó Kálmán: Ezen §-ra nézve kívánják küldőim, hogy az országos nemesek minden tehertől mentek legyenek, — a’ kik pedig nem országos nemesek, azok fejadót fizessenek. Tcmes megye követe Vukovics Szabbás: Elmondó Borsod megyének követe, hogy a’ hajdúk privilégiuma, mellyet Bocskaytól nyertek , nem volt kedves a’ kormány előtt, és azon nemtetszés miatt rekesztette ki a’ kormány őket nemesi joguk gyakorlatából. —■ Ha az volna a’ kérdés : hogy az országos nemességet kell-e adó alá vetni? azt mondanám: igen! de most úgy áll a’ kérdés: hogy mi valami különbséget teszünk-e a’ hajdúk és az országos nemesek között ? ’s miután azt meg nem semmisíthetjük, miről a' hajdúk panaszt tettek az országgyűlés előtt, valamint most is felszólalt az iránt a’ hajdú követ ur , — a" szerint én is pártolom azt, hogy tegyük be a’szerkezetbe: „országos nemesek és hajdúknak maradékai.“ Szeged városa követének indokát különösnek látom; mert maga is megismerte, hogy a' fejadó oliyan , mellyet pártolni nem lehet, és szeretné ő is, hogy mindenki felmentessék az alól; de minthogy a’ városoknál megmaradt: teliát azt itt is betenni nem igazságtalan. Én tehát azt vélem, hogy ne maradjon meg a' fejadó, ’s Borsod megye követének indítványát pártolom. Békés megye követe Tomcsányi József: 11a felveszem ezen tárgyat: a’hajdúkat egyformáknak tekintem az úrbéri telken lakó nemesekkel, és valamint azokat a’ legközelebbi törvény által ingatlan javaikra nézve adó alá vetettük, ’s fejadó alá nem vettettek : úgy kívánom a’ hajdúkat is tractáltatni, mint ezeket; mert a’ hajdúkon is fekszik azon teher, — tudnillik az insurrectionalis teher; minthogy pedig a’ hajdúk ingó vagyonuk után , vagy a’ legeltetés után adó alá vettettek , az úrbéri telken lakó nemesek pedig törvény szerint ingó vagyonuktól nem fizetnek , ezen tekintetben szavazatomat oda adom, hogy én is megelégszem azzal, mit elnök ő nagyméltósága szerkezetkép előadni méltóztatott. Szeged véiros követe Szilber Antal: 11a figyelemmel kisérte Temes megye a’ kerületi ülésben lefolyt tanácskozást, midőn az adózás nemeiről volt szó: nem kerülhette ki figyelmét, hogy akkor a’ fejadó is felhozatott, és 3 óra folyt le annak vitatásában, hogy a’ fejadó a’ városokban továbbá is fenmaradjon-e? azután szavazatra ment a’ dolog; ’s az mondatott ki általánosan, hogy az eddig divatozó és szokásban lévő adózás megmarad; és igy a’fejadó is megmaradt; úgy hiszem, ezzel megfeleltem a’követ urnák. Egyébiránt azt tetszett mondani: hogy ha az országos nemességet kellene adó alá vetni, akkor arra szavazna, hogy igenis adó alá vettessék; de most nem arról van szó, — igaza van az érdemes követ urnák; — hanem arról van szó, hogy a’ Hajdú kerületben eddig a’ hajdúk a’ nemességgel és más közlakosokkal a’ közterheket egyaránt viselték, és a’ közállomány fentartása tekintetéből viselték: tehát a’nemességnek a’javaslatban levő felmentése által keletkező újabb terhet akarjuk-e egyedül a’ nemesekre tolni, vagy sem? ’s midőn erről van a’ kérdés, úgy hiszem, az örök igazság megsértése nélkül azt tenni nem lehet, — miután a haszonban egyformán részesülnek, a’ teherben különbséget tenni nem lehet. — Nem oszthatom továbbá az érdemes hajdú