1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 127. ülés

CXXVlf. ülés naplója. Marlius 2l-én 184i

317

tek, igaz! de törvény által vettettek-e? nem! hanem mindenkor a’kormány önkényes parancsolatából; mert Törvényjatermészetes, hogy az ausztriai kormány nagy szívességgel soha sem volt irántuk, — lehet gondolni azon d^keíaie^’ esetekből, mellyek történtek, hogy ők kedves emberek a’ kormány előtt soha sem voltak: ezért a' kormány l?elszerkezete emberei ellen mindig panaszkodtak is, hogy törvénytelen adóval terheltetnek, ’s részükről ezt mindig ellen- gyűlési szazették: hogy lehet tehát ezt gyakorlatnak mondani? most — az igaz — tettleg rajtok van a’teher; deiráSt°ga ezt nem lehet gyakorlatnak keresztelni, ’s a’nagyobb előtt a’ kisebbnek, törvény előtt az egyoldalú kormányparancsnak mindig engedni és hátrálni kell, — ők törvényes utón vitték sérelmeiket az országgyűlésre is. Arra, mit elnök ö nagyméltósága mondott, hogy most az közszelleme az időknek, hogy a’ nemesség is adó alá vettessék, — nekem semmi ellenvetésem nincs ellene , ha az idő szelleme ezt kívánja; de azért tegyünk meg mindent, hogy feloldozzuk őket mindnyáj okát a’ fejadó alól. — Én a’ fejadót azért sem szeretem, mert ennél ocsmányabb neme az adózásnak a’ világon nincs; de igazságtalan is, — ez a’ török uralkodásnak maradványa, és mi ezen török ostobaságot ne canonizáljuk.

Ung megye követe Horváth Simon: En is igazságosnak tartom a’ hajdú követ ur előadását, tekintve az ingerültséget, melly most a’ hajdúk között létezik a’ fejadó iránt, tekintve azt is, hogy a’ hajdú, mint nemes, insurrectióval is tartozik, — és lehet még arra szükség, hogy felkelni tartoznának; ’s e’ szerint kár volna őket fejadóval megróni; ’s e’ tekintetből jól mondá azt elnök ö nagyméltósága, hogy úgy tétessék ki a’ szerkezetbe, hogy: „sem a" hajdúk , sem a" nemesek fejadót nem fizetnek.“

Tűrócz megye követe Rakowszky Adolf: Fejadó magában véve, bátor azt az újabb financierek a’ népszámolás tekintetéből használják, — a’ szolgaiságnak jellemét magán hordja , melly bennünket a’ múlt idökbeni szomorú állapotunkra emlékeztet, — midőn még a’félholdnak uralkodása létezett: ennek tehát barátja nem vagyok, de annál kevesbbé fogadhatom el ott, hol nemesekre akarják azt róni. Elkülönözöm én a’ tősgyökeres hajdúkat a’ bevándorlottaktól,— és akkor tagadhatatlan , hogy ezek adományos nemesek ; mert előttünk fekszenek Bocskay erdélyi fejedelem adományai, mellyeket II. Mátyás, Ferdinánd és I. Leopold királyi kegyelemmel megerősítettek, és a’magyar hon nemesei közé sorolták őket: ennélfogva ezekre a’ fejadót róni nem lehet, nem szabad; — hanem következeteseknek is kell lennünk, és tekintsünk a’ múlt országgyűlések munkálataira, ott megleljük, hogy eddig a’ hajdú városokban fizetett íejadó miatti sérelem a’ nemesség tekinteteből előterjesztetett, és az országosan egybegyült KK és RR által annak ismertetett, és pártoltatott kérelmök: tehát most ennek ellenére magunk rónók az adót ? —• és ezen tekintetből Borsod megye nagyérdemű követének előadását pártolom , és a’ fejadó ellen szavazok.

Veszprém megye követe Sebestyén Gábor: Ha a’ hajdúknak akár kir. adományukat, akár szolgálatukat nézem: különbséget köztük és az országos nemesek között tenni nem tudok; de még maga a’ -hajdú“ nevezet is azt mutatja, hogy ők született katonák voltak,—volt idő, midőn a’ szántónak egyik lovát nyeregben kellett tartani, hogy a’ szükség előléptével mindjárt lóra kaphasson : a’ hajdúk tehát katonák lévén, ’s kiváltságaik is őket nemesekké tévén , közöttük és más nemesek között semmi különbséget tenni nem tudok. 0 excellentiája a’ személyeket különbözteti meg, 3 osztályra osztván őket. Én az adózás tárgyát teszem 3 osztályra, ’s azt gondolom, hogy ingatlan birtokától fizessen mindenki, ingó értéküktől azok, kik eddig fizettek, személyüktől pedig azok, a’ kiknek semmi birtokuk sincsen. Ha a’ hajdúk magokat az adózás alól kívánnák felmenteni: akkor nem pártolnám; de a’ fejadó úgyis rajtok marad; mert kivettetik a’ a’ birtokra. Következésképen a’ Hajdú kerületi érdemes követ kivánatát, miután a’ szerkezetben is ben volt, hogy fejadót fizetni nem kötelesek, — azzal a’ különbséggel, mint Borsod mondá, — pártolom.

Arad megye követe Török Gábor: Én nem csak azért, hogy azt, a’ mit a’ t. RR többször sérelemnek tekintettek, egyszerre törvényesíteni nem akarom, — de azért is, mert a’ fejadónak ellensége vagyok, ’s minthogy megyémben is a’fejadó nem létezik, — kívánom úgy tétetni, hogy: „fejadót fizetni senki nem köteles.“

Szeged város követe Szilber Antal: Midőn a’ kir. városi szerkezet volt szőnyegen, ott is előkerült a’ fejadó , ’s mondatott, hogy az gyűlöletes; sőt ki volt mondva, hogy az úgyis csak némelly kir. városokban, többekben pedig épen nincs szokásban, — és mégis a’ nagy többség elhatározá , hogy a’ fejadót továbbra is meg kell alapítani: ennek következésében meg nem foghatom tehát, hogy most, midőn a’ közterhek aránylagos viseléséről van szó, midőn tudom, hogy 17 megye el van látva olly utasítással, hogy a’ házi adót fogadja el, — azon fejadót, melly a’ kir. városokra szükségesnek találtatott, ’s jelenleg a’ hajdú városokban a’ nemesek szinte fizetik , — ollyannyira ellenzik a’ t. RR, — sőt a’ mi több — még azon 17 megye sem pártolja; minthogy pedig azon fejadó a’ hajdú városokban a’ közadministratio tekintetéből létezik, azt — hacsak közönséges zavart előidézni nem akarunk a’ lakosság között—továbbá is megtartani szükséges , — és hátralépésnek tartanám az ellenkező határozatot akkor, midőn az idő intését követve, nemhogy a már az adó alatt lévőket az alól felmenteni, hanem az eddig menteseket is — értve a’ köznemességet — szinte alája vetni első teendőnek lenni látom: én tehát azon nemeseknek , kik eddig is a" hajdúkkal egyaránt vitték a' közterhet, fejadói felmcntésökben egyáltalánfogva meg nem egyezem.

Elnök: Csak arról lehet kérdés : hogy a’ hajdúk úgy tekintetnek-e, mint a’ nemesek ? könnyű ezt papiroson változtatni; de az életben nehéz a’ dolog. A’ mit Szeged városa követe mondott a’ fejadórul, azt én is hiszem,—az nem illetlen szó. Véleményem szerint ha a’ hajdúk adó tekintetében úgy tekintetnek is, mint a’ kerületekben lakó nemesek: mégis valamint a’ városokban lakó nemesemberekre kiveíte-87 *