1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 127. ülés

CXXVII. ülés naplója, \farlius 21-én 1814. Törvényja­vaslat a’ Haj­­dii kerület lielszerkezete és ország­gyűlési sza­vazatjoga iránt. Hogy azonban a’ már III. Károly alatt általuk viselt más nemű adózásokra nézve, mellyekröl az 1790:25 törvény is említést, —ellene a’ hajdú követ pedig most legkisebb kifogást sem teszen, — a’ gyakorlat meg­tartassák,— épen úgy szükséges,mint igazságos , ’s azt helyhatósági fenállásuk is igényli, — azt mutogatni nem kcllvén, a’ két eszmét ekkép gondolnám rövid szerkezetben legczélszerübben kifejezhetönek: _a’ kerü­letbeli birtokosok és lakosok a’közterheket aránylagosan mindnyájan viselni tartoznak, fejadót azonban nem fizetnek.0 Elnök: Fejezze ki a’követ ur világosan, mi a’kívánsága a’követ urnák? Itt nem csak azon hajdúk értetnek, kik „donatione mediante“ bírnak; ’s ha azok nemesembereknek tartatnak, azokat lehet érteni, ’s némi tekintetben mentesíteni, — de közönségesen a’ lakosokat és birtokosokat mentesíteni nem lehet; igen sok idea van itt összekeverve; — azt kellene mondani, hogy a’ hajdú földtől, a’ mint van, akár birja hajdú, akár nem, nem kell fizetni semmit; ezt nehezen gondolják a’ t. RR, sőt azt hiszik, hogy az olly földtől, akár birja hajdú, akár nem , adót kell fizetni. A’ másik idea az , hogy az olly embertől, a’ ki nem hajdú maradék , személyére adót fizettetni kívánnak a’ t. RR; — arról lehet szó, hogy a’ hajdú ma­radéknak, ha azt a’ t. KK és RR nemesnek tekintik, — fejétől, személyétől fizetni nem kell ; itt a' 2. §-ban az van: -ki eddig személyétől és ingó értékétől nem fizetett, ne fizessen ezentúl is.“ A’ mit kívánnak, az meg­van benne. Hajdú kerület követe Pcly-JSagy Gábor : Épen az a’ sérelem , hogy még eddig törvény által nem volt kimondva, hogy a’ hajdú nem nemesember; és minthogy a’ hajdú a’ kormány rendelete által fejadó alá vettetett, ha törvény által kimondatik az, hogy a’ hajdú személyétől fizet, akkor a’ kormány rendelete törvényesittetni fog, — ez pedig világos sérelem: hagyjuk ki tehát a’ szerkezetből az illető szavakat. Elnök: Tessék jól kimagyarázni magát. Követtársát kérdeztem a’ követ urnák, hogy mi a’ szokás? ő azt mondta, hogy a’ fekvő birtoktól fizetnek, és ezt mind a’ kormány rendelete szerint, — most már a’ legelőtől is fizetnek. A' hajdú városokban van háromféle nép : van hajdú maradék , van nemesember, van nemtelen ember; arról van a’ szó: reá van-e a’ személyes adó vetve a’ nemesemberre? — 2-or: reá van-e vetve a' hajdú maradékra? ’s a’ t. KKnak és RRnek tetszik-e azt mondani, hogy a’ hajdú maradék személyé­től ne fizessen ? Azt a’ követ ur is mondotta, hogy régi sérelme ez a’ hajdúknak ; de kérdés: ha az ország eddig pártolta, tetszik-e most is pártolni, vagy nem? Hajdú kerület követe Pély-Nagy Gábor: Bár még ez ideig sem az ország RRei, sem semmiféle törvény azt, hogy a’ hajdúk nemnemesek volnának, sem el nem ismerte, sem ki nem mondotta,— sőt inkább az ország RRei által mindenkor világos sérelemnek mondatott az ki , hogy a’ hajdúk mind személyeikre, mind javaikra nézve kormányrendeletek által adófizetésre szorittatnak : most mindazáltal, ha a’ kérdésben forgó 39. § szerkezete úgy maradna meg , mint jelenleg áll, — ezen törvényezikkely által a’ hajdúk egy­szerre valóságos parasztoknak mondatnának ki, — ’s ennélfogva illy mellesleg utón a’ kormánynak reájuk nézve tett azon önkényes lépése, melly szerint azoknak fejeiket is adó alá rekesztette, törvény által szen­­tesittetnék, — mi sem a’ törvényes igazsággal, sem az ország RRei következetességével össze nem egyez­hető. Én tehát a’ kérdésben forgó §-ra nézve egy olly módosítást bátorkodom javaslani, melly bár a’ haj­dúk sérelmét egészen el nem oszlatja is, de legalább azon méltatlanság érzetét, melly a’ Hajdú kerület nyu­galmát olly régtől fogva háborgatja, némileg enyhítené; a’ 39 §-t t. i. igy kívánnám megállapítani: „min­den kerületbeli birtokosok különbség nélkül, kerületbeli fekvő javaiktól, mindennemű közterheket egyen­lően és aránylag viselni tartoznak, fejadót fizetni azonban nem kötelesek; ingó értéküktől pedig csak azon lakosok és birtokosok viselik a’ közterheket, kik eddig is viselték.“ Elnök: Itt a’ követ ur nem csak a’ hajdúkat, hanem minden embert a’ fejadó alól ki akarna venni. Én úgy látom, hogy egész argumentumának ereje abból áll: hogy nagy gyülölség létezik a’ Hajdú kerület­ben a’ hajdúk és nemesemberek között a’ fejadóra nézve, — és azt tartják a’ hajdúk, hogy övék az egész tulajdon , — ’s mégis ők fizetnek, a’ nemesember pedig nem fizet; ezen gyülölség meg szokott lenni ren­desen azok irányában, kik nem fizetnek. A’ kérdés itt az: hogy kivánják-e a’ t. RR, hogy a’ mint eddig volt, ezután is úgy legyen? ha pedig tetszik, azt lehetne tenni: hogy a’ hajdúk ezentúl személyeiktől nem fizet­nek ; de olly közönségesen nem mondhatjuk, a mint itt van. Hajdú kerület követe Péty-JSagy Gábor: 11a a’ t. RR restringálják a’fejadómentességet, azzal is meg leszek elégedve. Szabolcs megye követe Erős Lajos: Küldőim a’ hajdú nemeseket általában egyéb országos neme­sektől megkülönböztetni nem kívánják, és az adómentességet, mint a’ többi nemesekre is, kiterjeszteni kí­vánják ; ha pedig ezt el nem érhetném, mint ehhez legközelebb állót, a’ hajdú követ urnák indítványát pártolom. Borsod megye követe Palóczy László: Hogy nagyobb tekintetbe vegyük a’hajdúk sorsát, minden esetre megérdemlik; mert szép osztálya ez a’ magyarnak; ’s minden kiváltságaink, mellyekkel élünk, és eleink is éltek, — ugyanazon törvényeken és intézményeken alapulnak, mint azon 9,500 emberéi, kiket Bocskay megnemesített; és hogy azok valóságos nemesek, arról senki sem kételkedik: vegyünk tekintetbe tehát állásukat; mert mi is sokat köszönünk nekik, — például az 1000. évi bécsi vallásos békekötést, mellyen—félretévén minden vallási tekintetet — alkotmányunk, szabadságunk van megalapítva ; ennek kiví­vásában pedig a’ hajdúk nagy részt vettek, ’s azt jobbára nekik köszönhetjük. — Hogy ők adó alá vettet-34 6

Next

/
Thumbnails
Contents