1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 127. ülés

1

CXXVII. ülés naplója. Marlius 21-én 181-1.

315

messég végre nyughatatlankodik azért, hogy azon földtől, mellyért adót fizet, insurgál, és subsidiumot Törvényjafizet, ngynéhány évtől fogva legelőbér-fizetéssel is terheltetik , holott jaró jószágát nagyobb részben ha-du kerületJ szonbérben vett pusztákon kénytelen járatni. Nem idegenek a’ Hajdú kerület nemes és hajdú lakosai attól, és'^orl^g-6 hogy birtokaiktól aránylag azért, hogy a’ nemnemes osztályon könnyittessék , házi adót fizessenek, ’s jo-^^„asz*vendőre nézve sem lesznek olly igazságtalanok, hogy ha azt az egész nemesség teljesíti, a’ hadi adótól isiránt. idegenkedjenek; de hogy most, midőn másutt még jelenleg hadi adót nem fizet a’ nemesség, ezzel csak ők terheltessenek különösen, ’s azonfelül insurgáljanak, és subsidiumot is fizessenek , —■ igazságosnak nem látják: alázatos kérésük tehát az : mondassék ki világos törvény által , hogy a’ Hajdú kerület minden lakosai birtokaiktól házi adót fizetni tartoznak, — de azoknak hajdú és nemes osztályai személyeiktől ’s ingó vagyonúiktól adót nem fizetnek , nehogy midőn a’ t. KK és Rll arról gondoskodnak, hogy az adózó nép sorsán könnyittessék, — ezen különben szent igyekezetnek a’ Hajdú kerületnek több ezer hajdú és nemes lakosai áldozatai legyenek.

llajdu kerület követe Pély-JSagy Gábor: Ezen szakasznál kötelességem megújítani azon észrevételt, vagyis inkább elvet, mellyet előbb volt szerencsém a’ t. KK és RR figyelmébe ajánlani , t. i. hogy ezen redactio sem a hajdúságtól, sem a’ nemességtől (melly pedig a’ kerületben nagy számmal lakik) semmi jogot el nem vehet, — sőt inkább azt erősíteni, szilárdítani köteles. Ezen §-ban pedig kétféle jogok sértetnek meg, sőt úgy szólván töröltetnek el; 1-ör: a’ hajdúk azon joga , melly szerint ők , mint valóságos adományozott nemesnek , fundusaiktól, mellyeket nemesi jussal donatiók által nyertek , és mindeddig nemesi kötelességek folytonos teljesítésével tartottak meg, — adót fizetni de jure nem tartoznak. —

Ezen nemesi joguk a’ hajdúknak az ezen §-ban kimondott e’ kifejezés által: „mindennemű közterheket egyenlően viselni tartoznak“—tökéletesen és végképen eltöröltetik. Tek. KK. és RRímég azon kérdés: valljon a’ hajdú fundusok lehetnek-e tárgyai az adóztatásnak? nem csak eldöntve nincs; sőt inkább azonkívül, hogy azoknak adó alá vettetésöket a’ t. KK és RR sérelemnek ismerték, maga az 1827-iki országgyűlés arra nézve világos óvást tett, midőn az akkor megrendelt országos összeírásra szolgáló utasítás 10. pontjában a’ hajdú fundusok némi bátorságositására az a’ feletti kérdést épségben hagyta ezen szakaszban: „quaestione circa exceptionem fundorum Hajdonum in salvo permanente.“ — De megsértetik 2-szor: a' nemesség joga is, melly még eddig sehol a’ hazában mindennemű közterhek egyenlő viselésére nem kényszerittetik , — nevezetesen még az urbarialis telkeken lakó nemesek is ingatlan javaiktól adót nem fizetnek; sőt magukban a’ kir. városokban is a’ t. KK és RR a’ nemességet ingó javaira nézve adó alá nem vetették; mert a’ városok rendezése a’ 76. §-ban csak annyit mond: „A’ város a’ 324. és 325. § értelmében vethet ki adót, és azt mind azon egyénektől, úgy szinte minden tárgyaktól, mellyektől eddig, úgy ezentúl is beszedheti a’ kereseti adót; azonban polgári állandó

lakos

is aránylag a’ nemnemes Ja’ t. KKat és RRet:

keresettől mindenütt és különbség nélkül a’ nemes

kossal egyenlően fizetni köteles.“ — Ezen okoknál fogva alázatosan kerem a méltóztassanak előbb azon kérdést, melly az általam említett 1827-ik esztendei óvásnál fogva mind ez ideig függ: t. i. lehet-e a’ hajdú fundusokat, mint királyi adományozás mellett megnemesített személyek által nemesi joggal nyert birtokos egyéneket, portalisoknak canonizálni, vagy nem? — előbb eldönteni; csak akkor lehet az ezen §-ban foglalt kifejezést meghagyni. Ettől függ, t. KK és RR! a’ hajdúknak egész jövendője , nyugodalma, és a’ reájok háromlott kötelességek teljesítésében csak akkor fognak ők ollyan tiszta képességet bizonyíthatni, millyennel minden más kötelességeket, mellyeknek jogosságáról meggyőződve vágynak, teljesíteni szoktak. — Minden esetre azt hiszem, nem lehet a’ t. KKnak és RRnek a1 Hajdú kerületre nézve is a’ közterhek, vagy adó kimondásában más szerkezetet használni, mint a’ mellyel a’ kir. városokra nézve a’ 76. §-ban éltek. Ezen §-t tehát a’ legroszabb esetben is a’ szerint kérem módosíttatni.

Mármaros megye követe báró Sztojka Imre : Ez olly szokás, melly nem törvényben alapszik, és törvények ellenére van ; tudjuk, hogy mik voltak a’ hajdúk ; ők mindig nemeseknek tekintettek, és most is úgy kell venni a’ hajdúkat, mint más nemeseket,— és ezen állásukban mégis törvényelleni adóval terheltéinek : nekünk tehát segíteni kell rajtok; ’s ennélfogva a’ Hajdú kerületi követ urnák előadása figyelmet érdemel.

Szatmár megye követe Gabányi Sándor: Annyiban én is pártolom , mennyiben azt kívánom kitétetni, hogy a’ nemes személyek fejadót ’s ingó vagyonaiktól ne fizessenek.

llajdu kerület követe Pély-Nagy Gábor: Számtalanszor ki volt mondva , hogy a’ hajdúk olly nemesek, mint mások, és a’hajdúk közt és más nemesek közt különbség nincs; és valamint a’Jász és Kun kerület nem fizet fejadót: nem látom át, miért ne mondjuk ki azt itt, hogy a’ hajdúk fejadót ne fizessenek.

Bihar megye követe Beöthy Ödön: Magában a’hajdú követ urnák kívánsága a’ szerkezettől nem különbözik; azonban úgy látom, hogy ö a’ világosságot nagyon szereti, mit dicsérek benne; de a’ t. RR azért nem tették azt ide be, hogy az a’ szerkezetből magából foly; de ha ez által a’ Hajdú kerület követét megnyugtathatjuk , fogadjuk el előadását.

Ugocsa megye követe Szentpály László: Hogy az adományozott 9,254 hajdúk maradékai nemesek, ’s őket ekképen tekintem: nem lehet az iránt kétség, — az 1618 : 73 törvény és az 1622. évi hitlevél 22. §-a kitkit meggyőzhet; ’s ennélfogva hogy a’ fejadótól mentek legyenek, törvényesen követelhetik.

RR. Napi. III. köt. 87