1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 127. ülés

CXXVII. ülés naplója. iMarlius 21-én 1844.

344

Törvényjavaslat a’Hajdú kerület belszerkczete és országgyűlési szavazatjoga iránt.

a’Hajdú kerület is csak azokat akarja political közjogokban részesíteni, a’ kik birtokosok, vagy hajdúk maradékai. Ha ebben van a’különbség : tegyük oda : rpoliticai jogot.“

Elnök: En azzal meg vagyok elégedve, ha azt teszsziik ide: „köz és politicai,“ vagy úgy, hogy egy másik §-han akárhol az tétessék ide, hogy a’ közhaszonvételekben kiki csak birtokához aránylag vegyen részt; de már az első is elegendő.

Hajdú kerület követe Pély-JSagy Gábor: Miután a’ t. RR szükségesnek látták a’közös haszonvételek iránt rendelkezni: már ez azt mutatja , hogy nem csak azon egyetlenegy legeléshől áll a’ közös haszonvétel, hanem annál több is van. A’ Hajdú kerületben van faizás- és korcsmáltatásból proportio szerinti részvétel, — az illy közös haszonvételekről is tessék a’ t. RRnek úgy rendelkezni, mint a’közlegelőről, és úgy kitenni a’ szerkezetben, mint előadtam, hogy t. i. a’ közös haszonvételekben mindenki birtokaránylag vehet részt; nem pedig — a’ mint itt van — hogy mind azok gyakorolhatnak közjogokat, kik a’ város tagjai.

Zemplén megye követe Lónyay Gábor: Ha oda akarjuk ezt tenni, igy sok zavarra ád alkalmat; hanem én úgy vélem, hogy tennék azt a’ ÍT. § után, hogy: „a’ faizás, korcsmáltatás és minden magányjogi kérdések“.

Hajdú kerület követe Pély-Nagy Gábor: Nem bánom, akárhová teszsziik, — csak benne legyen, hogy: „a' közös haszonvételekben mindenki birtokához aránylag vehet részt“.

Pozsony megye követe Olgyay Titus: En is a’ 17. §-ba kívánom tétetni, úgy t. i., hogy: _a’ közlegelő és egyéb közös haszonvételek mikinti használata iránt,“ — ’s a’ többi megmaradna, — hozzá tévén azt, mit a’ Hajdú kerület követe előadott; ’s igy a’ki birtokkal bir, ki nem rekesztetik; a'magányjogot nem tenném oda, ’s az egész 14 § igy állana: „A’közlegelő és egyéb közös haszonvételek mikinti használata iránt azalatt, inig a’ törvény rendszerinti utján arányosítás, vagy tagosítás be nem hozatik, az illető községek előterjesztése és előleges vizsgálata után a’ szabály fog rendelkezni; — de a1 közös haszonvételekből kiki csak birtokához képest aránylag részesülhet.“ (E’ szerint megigazittatott a’ szerkezet.)

Olvastatik a’ .39. §.

Gömör megye követe Ragályi Miksa: Már miután világosan különbséget tettünk a’ közjogok és haszonvételek között, vélekedésem szerint a’ c) pont alatt a’ személyes jogot ki kell hagyni; mert ha közjogot említünk, összeütközés lesz , és nem fogják tudni, hogy mit akartunk érteni a’ közjog és személyes jog alatt.

Veszprém megye követe Zsoldos Tgnácz: Ez az észrevétel, úgy hiszem, akkor állana, ha e’§ban „közös jogok“ kifejezés volna ; mert a’ „köz“ kifejezés alatt „p ublicus“-t, a’ „közös“-ön „commune“-t értünk. De mivel az odafentebb érdeklett személyi jogok mást nem tehetnek, mint épen azon politicai, vagy publicus jogokat, mellyek csak személyesen gyakoroltatnak, mikép a’ közös jogok, vagyis haszonvételek viszont csak a’ birtok arányában illetnek kitkit: úgy hiszem, hogy a- fentebb kijavított »személyes jogok“ kifejezés, ezen §-belivel nem ellenkezvén , bízvást tovább is megmaradhat; mert e’ kettő nem ellenkezik egymással.

Gömör megye követe Ragályi Miksa: Igazsága van Veszprém megye követének; hogyha a'tudós társaságnak irnók ezen törvényt, akkor nem szólottám volna; de tudom, hogy milly nagy baj van a" törvénynyel egy szó különbség miatt is; én megértem , de azok , kiknek csináljuk a1 törvényt, nem értik meg; mert egyik §-ban személyes, másikban közjog van téve, — ’s azt fogják mondani, hogy a-törvényhozás a’ kettő közt különbséget tett.

Pozsony megye követe Olgyay Titus: Ezt annyival is inkább pártolom, mert a’ személyes jog azért volt betéve, hogy a’ közhaszonvételeket akartuk vele kitenni; ’s ennélfogva kívánom, hogy a‘ „személyes jog“ töröltessék ki.

Elnök: Az ember személyes jognak azt tekinti, melly magánybirtokból ered, és azért tettük oda; de miután most megmagyaráztuk, hogy közjognak azt értjük , mit a’ 38. §-ban is értettünk, —• a' „személyes“ kimaradhat; különben kimondanék azt, hogy azon emberek nem részesülnek a’közjogokban; s e" szerint a’ „személyes jog“ kimarad, s helyébe újra a’ „közjogok szerzése“ tétetik.

Olvastatik a’ 40. §.

Hajdú kerület követe Oláh Miklós: A’ Hajdú kerület lakosai eleitől fogva azért nyughatatlankodtak , mert az uj adórendszer reájok nézve sérelmes volt; 's ha a’ 40. § úgy marad, azon rendszer reájok nézve sérelmes lenni meg nem szűnik, ’s a’ Hajdú kerület lakosainak egyik osztálya sem lesz megnyugtatva. — Ugyanis az igaz , hogy a’ Hajdú kerület minden sorsú lakosai fizetnek jelenleg házi és hadi adót birtokaiktól; de épen ez az ok az általános nyughatatlankodásra ; — mert úgy vannak meggyőződve, hogy a’ hajdú birtoktól; mint királyi adománynyal nyert jószágtól, mellyért ezenfelül „titulo mixtae donationis" nevezetes summákat is fizettek , — adót fizetni szintúgy és mindaddig nem tartoznak , mint és a meddig azt más illy nemesi jószágoktól az ország több nemesei is nem fizetik. A’ hajdúk különösen nyughatatlankodnak azért, hogy nem csak hogy királyi adománynyal nyert jószágokért fizetnek házi és hadi adót, — hanem bár valóságos nemesek , fejüktől ’s ingó vagyonaiktól is adóznak , — és ezenfelül insurrectionalis és subsidionalis fizetésekkel is terheltetnek, katonáskodnak, ’s e’ szerint sorsuk sokkal roszabb , mint a colonicalis fundusokon lakó nemességé; mivel minden nemesi és nemnemesi terheket viselnek. — A’ ne-