1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 127. ülés
CXXV1J. ülés naplója. Marlius 21-én 1844. 343 Elnök: E’ tekintetben előadtam nézeteimet, midőn a’ kir. városok rendezése szőnyegen volt: most Törvényjatchát azokra hivatkozván , a’ részletesebb előadásokba nem bocsátkozom. du^erüi«**" Olvastatik a’ 36. 37. és 38. §. beérkezető Elnök: Meg kell szorosan határozni a’közjogot, hogy tudva legyen: mi értetik az alatt: kit illet a’g.5Ülési sza_ közjog, csak a’ birtokost, vagy a’ megtelepedettet is egyformán? A’ 15. §-hoz ezt adták a’ t. HR: «a’ köz-iránt?'°8a legelő miképeni használata iránt azalatt, inig a’ törvény rendszerinti utján aránylagos tagosztály be nem hozatik, — az illető községek előterjesztése és előleges vizsgálata után a’ szabály fog rendelkezni, — de a’ közhasználatból senki kirekesztetni nem fog.“ — Már most a’legeltetési jogot mondhatom-e közjognak? akkor, ha a’közjog alatt „regale“, vagy „commune beneficium“-ot értünk, — a' városban minden lakos használja a’ „commune heneficium“-ot; — ha nem birtokos: fogja-e használni? ez a’ kérdés; itt azt ki kell mondani, hogy közjog alatt az nem érteték, ’s a’ közhaszonvételeket egyedül azok használhatják, kik a’ közjogok alatt értett „politicai“ közjogokkal bírnak; meg kell különböztetni; mert a’ llajdu kerületnek különös helyzete miatt tétetett ide a’ 15. §, — ezt a’ városokra nézve nem mondtuk; mert arra nem volt szükség; de ha itt egészen el akarjuk intézni a1 dolgot, meg kell mondani, hogy a’ tulajdoni jogból származik, ’s azon alapul a’ használat; már a’ t. KK és HR a’ 15. §-t egyenesen e’ tekintetből tették ide; mert különben minek kellett volna arról rendelkezést tenni, hogy mit tegyen a’tulajdonos a’ maga legelőjével? semmit sem kellett volna mondani; hanem a’ mi egy helyen áll, az áll más helyen is, hogy tudnillik a’ közhaszonvételek csak a’ közbirtokosokat illetik. Ennem tudom, hogyvan, — azt az urak tudják legjobban, — hogy ha a’ korcsmáltatásban részt vehet-e az egész város? tessék megmondani, ha úgy van-e, mint a’ városokban? llajdu kerület követe Pély-Nagy Gábor: Szükséges megmagyarázni, hogy mit tesz a’„közjog;“ vagy pedig tegyük úgy , hogy „személyes j ogok:“ ekkor nem értetnek azon jogok , mellyek „regale beneficiunr-ban való haszonvétellel vannak összekötve, ’s mi a’ városhoz tartozik; és ez alatt a’ község tagjainak jusai ne értessenek. Csongrád megye követe Szeghő József: A’jog és haszonvétel között nagy különbséget látok; mert én nem azt értem itt: hogy az utczán mehetek és nyithatok boltot, — hanem a’ közhaszonvétel az, a’ hol regálék vannak, és a’ lakosok azt magok között felosztják. E’ szerint nagy különbség van a’ közjog és haszonvétel között. Bihar megye követe Beöthy Ödön: Ez olly világos, — mint Csongrád megye követe megfejté,— hogy semmi kétség nem lehet, hogy más : valamit gyakorolni, más ismét: részesének lenni valaminek. Jász-Kán kerület követe Szluha Imre: Ila minden embernek olly tiszta fogalma lenne arról, mint Bihar vármegye érdemes követének, nem szólanék; de a’ közönséges embernek nincs az a’ fogalma. Teszem: nálunk úgy van, hogy a’ korcsmák a’ város tulajdonai; de van három hónap , mellyben minden „redemptus“ embernek lehet bort mérni; már lehet, hogy találkoznak olly emberek, kik azt mondják, hogy a’ bormérésnek ők gyakorlatában vannak, ’s a’ törvénynek más értelmet akarnak adni, — ’s ebből támadnak a’ visszaélések; mert az egyik igy, a’ másik pedig amúgy magyarázza. Elnök: En az egész munkálattal igen megelégedve nem vagyok ; de kívánom, hogy—a1 mennyire lehet — a’ fenálló viszonyok tekintetben tartassanak, — valamint azoknak kívánsága is, a’ kikről itt szó van; — újra mondom: méltóztassék figyelembevenni, hogy különbség van a’városok és a’Hajdú kerület között; ezeknek megvan saját birtokuk, ezek nem csak a’ város által biratnak, hanem fel is vannak egymás között osztva, és ők birtokuk után a’ haszonvételt megkívánják; — már erről a’ t. RR tettek rendelkezést ott, hol a’ legelőről szó volt; itt pedig a’ t. RR mit mondanak? azt mondják: „minden, a’ mi itt nincs, az megszűnt lenni, minden előbbi rendelet, vagy határozat eltöröltetik:“ itt tehát mindent be akarnak foglalni; ’s e’ szerint az illy lényeges kérdésről világosan kell szólani. A’ közjog igen széles magyarázató, ’s könnyen úgy értethetnék, hogy minden közjog, a’ mi közös. A’ mit a’ követ ur előadott, hogy kívánnák küldői betétetni, tudnillik: hogy a’közös haszonvételekben mindenki csak birtokához aránylag vehet részt, ■— tessék ezt kimondani , azután a’ közös jog úgy értetik , a’ mint a’ t. RR akarják ; de ha ez nincs benne , akkor kiki úgy magyarázza, a’ mint tetszik. Másodszor kérdés: hogy be kell-e tenni a’ közhaszonvételt is? arról itt nincs szó , itt csak a’ legelőről van szó ; mert azt is hozzá kívánják még tétetni: „közhaszonvételekben kiki csak birtokához aránylag részesülhet.“ Ez volt a’ követ ur kívánsága, — ha ez betétetik, akkor már kellőkép különböztetve lévén a’ dolog, közjog alatt mást érteni nem lehet, csak politicus jogot. Ha a’ t. KK és RR rendelkezni akarnak a’ Jász-Kún és Hajdúkerületekről: tessék minden viszonyt figyelembe venni; ezen közhaszonvételeknek joga nem ollyan, mint a’ kir. városokban, — ha ez úgy értetik, igen jó, — de más nem fogja úgy érteni. Zemplén megye követe Lónyay Gábor: ügy látom, hogy itt a’zavar inkább a’ szó értelmezése felett van , mintsem maga a’ dolog felett; — igazsága van ö excellentiájának , hogy mi nálunk a’ politicai szótár nincs annyira kifejtve, hogy a’ „köz“ és „közös“ között különbséget tenni tudnánk; lehet közös jog például a1 birtokosok között a’ korcsmának, vagy legelőnek hosználata :stb. itt a’ különbség a1 szó értelmezésében van, — a’ dologra nézve a’ t. RR nem akarnak beavatkozni a’ magányjogok kérdésébe, a' birtok kérdésébe; csak a’ birtokosoknak van legeltetési joguk, és azt csak arány utján lehet elintézni; a’ különbség abban van, hogy minden birtokost és letelepedett lakost akarunk polgári jogokban részesíteni, 86*
