1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 127. ülés
an ■ 340 CXXVIJ. ülés naplója. IVIarlius 21-én 1844. TSryényja-megszereznek, mások rovására igen sok marhát tartanának. Azt hiszem , hogy ezen észrevétel azért nem d„sI^erüietaJ"áll, mert a’ szabályokról hozatott 17. § rendelkezést fogjál magában az iránt: miszerint a’ közlegelővel belszerkezelejjiy visszaélést gyakorolni nem lehet; mert a- 17. § igy szól: „a’ küzlegelö miképeni használata iránt azgyűlési sza-alatt, mig a’ törvény rendszerinti utján a tagosztaly be nem hozatik , az illető községek előterjesztése és i'rám J°ga előleges vizsgálata után szabály fog rendeltetni:“ tehát a’ szabály ut ján a' kerületeknek van hatóságuk arra, hogy a’ visszaéléseket meggátolják, mellyeket a1 kun követ előadott. Kívánom a1 szakaszt meghagyatni. Gömör megye követe Ragályi Miksa: Én arra nézve, hogy a’letelepedett lakosok minden közjogban ne részesüljenek, egyetértek a Hajdú kerület követével, — s különbséget teszek a’ polgári és közjogok gyakorlatában; a’ polgári jogok gyakorlata alatt értem a" kerületi, tiszti és városi választásokba való befolyást; a’közjogok gyakorlata alatt értem a’ közjövedelmekben és haszonvételekben való részvétet , melly csak a’ birtokosokat illeti: következésképen részemről következetlennek tartom , hogy miután valaki birtokot nem bir , a’haszonvételekben részesüljön. Osztom azon véleményt, hogy a’ „közjog“ helyett „személyes jog“ tétessék. A’ mi a- megtelepedést illeti: egyetértek Bihar követével; de nem tartom azt, a1 mit Ugocsa követe mondott; mert azt hiszem , hogy minden hajdú határtalan birtokosa a’ maga birtokának : tehát sem a' községtől, sem a' kerületi tanácstól nem függ azt gátolhatni, hogy én , mint magánybirtokos , javamnak egy részét oda adjam; más nem marad fen a1 városi községnek és előjáróságnak, mint hogy ha bebizonyittatik az, hogy olly egyént fogadott be valaki, a' ki elkövetett bűne által ártalmas a’városnak, az illyen bűnöst megbüntethesse ; de arra joga nincs , hogy praeventive kitilthassa. Én tehát a' szabad lakást megadatni kívánom. Mármaros megye követe báró Sztojka Imre: Nekem azon utasításom van küldőimtől, hogy mindenekben a’ Hajdú kerület kívánságát pártoljam; megvallom, nem tudok megbarátkozni azon kívánattal, hogy olly megszorító törvényt hozzunk, melly a’ városi hatóságra bízná a’ megtelepedhetést; ebből az következnék , hogy a’ tanács se személyes, se közjogban nem részesítene senkit; nem látom át: miért ne lehessen meghatározni azt, hogy megtelepedni mindenkinek szabad legyen, ha bejelenti magát? annyival inkább , ha itt beteszszük azt, mit Bihar megye követe felhozott, t. i. „személyes közjog“; de ha ez nem tétetik is be, a’ szerkezettel, mint van, megelégszem. Vág megye követe Horváth Simon: Borsod vármegye követe jól felfejtette, hogy a hajdú városokat nem lehet a’ kir. városokhoz hasonlítani; mert a’ kir. városoknak más a’ czélja és rendeltetése, — más ismét az illy nemesi birtokot biró és földművelésre szorított kerületnek. — Ha gyökerére megyünk a’ hajdú birtokoknak: tagadhatlan az, hogy azok mindig nemesi birtokok voltak, és a’ megyék hatóságából vannak kiszakítva Bocskay donatiója által, — és ezen donatiónak szakadatlan folyamaté birtokában vannak a hajdúk mostani maradékai; és ha kiestek is abból, mit eredetileg bírtak, — de még is a’ törvények őket mindenkor nemesi birtokosoknak tekintették. Nem osztom Komárom megye követének vélekedését, hogy t. i. a’ legközelebb hozott törvény az által, hogy fentartotta azt, miszerint a’ lakosokról rendelkezni fog, a’ fóldesurak jogát megszorította volna; igaz a’ régi szokás szerint, hogy a1 földesur nem ugyan az úrbéri, hanem a’ zsellér osztályt úgy rendezi el, mint neki tetszik , és azzal semmi czifrát nem csinál, hanem mikor tetszik , elereszti. így állván gyakorlatilag a’ szokás a’ nemesi birtokokra nézve, teljes igazságuk van a’ hajdúknak, ha azt kívánják , hogy a letelepedésre felügyelhessenek , — arra t. i., hogy kik szerezhessenek hajdú birtokot, és kik gyakorolhassák az azzal együttjáró jogokat? és hogy úgy tehessenek, mint a’ földesur a’ zsellérrel, hogy t. i. azt, kit a’ kerületre nézve veszedelmesnek látnak , ne bocsássák be, — én ezen jogot igazságosnak látom. Nem is lehet a' birtoktalan ha jdúkhoz hasonlítani azokat, kik a’ városban, mint idegenek le akarnak telepedni a' nélkül, hogy a’ város engedelme hozzájáruljon. Helyesen mondá elnök ő nagyméltósága , hogy ha ki a’ hajdú földön birtokot akar szerezni , ezt a' községnek nincs joga gátolni; — de ha úgy, mint egy zsellér kíván hemenni lakni, az eddigi szokás szerint a’ közhaszonvételekben ne részesüljön, és a’ feliigyelés, hogy t. i. befogadják-e az illyent, vagy nem? továbbá is jogukban álljon a‘ Hajdú kerületnek; 's ennélfogva pártolom a’ hajdú követ urnák észrevételét. Elnök: Ezen egész dologban minden zavar onnan van, hogy a' t. KK és KB ezen egész munkát a' városi munkához alkalmaztatták, — 's tekintetbe nem vették, hogy itt a’ hajdúk között más elemek vannak. Nem lehet a" hajdúkat úgy tekinteni, mintha azok ekkorig nem is léteztek volna, s fenálló régi jogokkal és szokásokkal nem bírnának. A' hajdúk , jászok és kánok a" magok földeiket részint vérökkel szerezték, részint megvették, — ’s azoknak az épen olly igaz tulajdonuk, mint akármelyikünknek a miénk. — Ezen tekintetet figyelembe kell venni. Én igy osztom fel a' hajdukerületi lakosokat: 1-ör vannak ott birtokos hajdúk, régi hajdúknak maradékai; és 2-or ollyanok, kik fekvő birtokot későbben szereztek magoknak. Arra szívesen ráállok, hogy e’ két osztály minden ottani jogokban részesittessék ; de ha azt mondom, hogy első osztály az, melly fekvő birtokot bir, megmondottam mindent, a mit lehet; mert ámhár minden aristocraticus szempontra nagy figyelemmel vagyok, — de át nem látom, hogy lehetne azt tenni, a’mit Komárom követe megemlített, hogy minden vagyonából kiesett hajdúnak ’s pőregatyás embernek csak azért, hogy nagy apjok — nem tudom — mi volt, más emberek felett jogokat adjunk? — én ezen eszmét ki nem mondanám; ’s meg vagyok győződve , hogy a' hajdú városoknak nem nagy örömük lenne abban; e’ szerint azt mondom: hogy a" hajdú község rendes és jogokkal felruházott polgárait teszik 1-ör a’ birtokos lakosok ; a’ 2-ik osztályba jönnek a’ letelepedettek, a’ mint itt van. Óhajtom, hogy fi ■
