1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 127. ülés
CXXVII. ülés naplója. Martius 21-én 1844k 339 hogy a mi ott jó volt, itt nem alkalmazható ; mert a’ hajdúknak más természetük ; a’ kir. városokban Törvényjaugyanis több tekintettel voltunk a' kereskedésre és mesterségekre; mert minden kir. városnak legfőbb ren-dTkerüiet^' deltetése, hogy a' kereskedés és mesterségek virágzását tűzze ki főirányul; sőt bár semmi fekvő jószágukbelszerk.ezete ne volna a’ kir. városoknak! mert ha sok földjük van, bátran mondhatjuk, hogy manchesteri és liverpooli gyűlési szahires kereskedésük nem lesz. A’Hajdú kerület életének s keresetének kútfeje a’ szántásvetés és marhatartás,irtot°8a — ott a' birtokra kell főképen tekinteni. A’ hajdú követ urnák igazsága van, és miért ne adnók meg, a mit kíván, ha ez által megnyugtathatjuk a’hajdúkat? Ennélfogva én is kívánom, hogy betétessék: „személyes jogok megszerzésére“, — a1 kinek pénze van, vehet jószágot, ’s ha jószága lesz, jogot is fog bírni; de hogy az idegen, kinek semmije sincs, jogokat gyakorolhasson, az nem igazság. Elnök: Ha tetszik a’ t. Hitnek, határozzák el , hogy a’ letelepedésről a’ gyűlés határozzon; ha pedig ez nem tetszik, tessék legalább azt megtartani, mit a' városokra nézve elhatároztunk ; ott némelly feltételek vannak a’ letelepedéshez kötve , itt is tegyük azokat be. Ugocsa megye követe Szentpály László: Az úrbéri törvény analógiájánál fogva úgy lehet venni a’ Hajdú kerületet, mint egyes földesurat; az urbér szerint a’ földesur megegyezése nélkül a’ jobbágy be nem mehet a’ helységbe , és előbb bebizonyítani köteles, hogy becsületes ember-e? különben nem tartozik azt befogadni. Mennyire a'hajdú követ urnák észrevételét felfogtam, ő is megegyezik abban, hogy az engedelem megadassák , miszerint idegen is lehessen birtokos ; s ez okból észrevételét pártolom. Bihar megye követe Beöthy Ödön: En most is azt mondom, hogy azon hasonlítás, mit Ugocsa megye követe előadott, nem áll; mert tudjuk, hogy inig Magyarországban az úrbéri lakosra nézve a’ feudale systema uralkodik, itt a' földesur fictione juris mindent bir, — és igy a’ földesur ítélhet róla, hogy megvan-e azon emberben, kit befogad, azon kellék, melly az ő helységében a' csendet fentartja? — azonban ezen feudális nexus a" kir. városokba és a’ kerületbe át nem tehető, a’ ki itt megtelepedni akar, szabadon be kell bocsáttatnia ; de ha azon ember netalán telepedése után rakonczátlanságot ’s hibát követ el, a’ kerület hatósága alá tartozik, és bűnéért lakolni fog. Itt az a’ kérdés: hogy eddig volt-e szabadságában valakinek megtelepedni a’ Hajdú kerületben, vagy nem? ’s volt-e azon ember jogokkal felruházva, vagy nem? — én részemről az eddigi állapotot sem tekintem , — hanem azt mondom , hogy akár volt, akár nem volt eddig szokásban,jövendőre nézve megtelepedni mindenkinek szabadságában álljon; és ő azt ne a’ közgyűlés előtt szorgalmazza, hanem a’ városi elöljáróság előtt, inellynél ha magát bejelenti, meg ne tagadtassék tőle a’letelepedés. A’megtelepedés pedig személyes jogok gyakorlatát adja azon embernek, ki egyszer megtelepedve van. — Részemről igazságtalannak látnám, ha egy ember, ki földbirtokot nem akar szerezni, ’s ki nem erőltethető, hogy pénzével mikép működjék , — akár mesterember, akár napszámos legyen, — ha meg akar telepedni, de birtokot nem vesz , azért meg ne telepedhessék ! Azonban ha a’ hajdukerületi követ ur ez által meg lesz nyugtatva, ’s kitétetni kívánja: én sem vagyok tőle idegen, ’s megegyezem, hogy kitétessék: „személyes jogok gyakorlatában részt vegyen.“ Jász-Kán kerület követe Szluha Imre: Talán Bihar megye követe nem magyarázta ki kellőképen magát, midőn a’ bejelentésről szólottunk ; sem én, sem a’ hajdú követ ur nem értette a’ kerületi közgyűlést , hanem a’ városi hatóságot; mert eddig is a’ városi hatóság engedelmével történt a’ letelepedés, mint a’ kiváltság pontja is mutatja (olvassa); és engedjen meg az érdemes követ ur, hogy a’ Jász és Hajdú kerületek is olly földesurak, ’s oily jogokkal bírnak, mint bárinelly földesur, — csakhogy az ő joguk gyakor- % lata a' tanácsban központosul , ’s azon jogot a’ tanácsnak adta át, hogy az , mint képviselője a’ kerületnek, ítélje meg, hogy azon ember, ki le akar telepedni a’ kerületben, bejöhessen-e, vagy se? —Ugocsa megye követének igazsága van , hogy a’ ki a’jó rendet fen akarja tartani, annak kell tudni: hogy micsoda ember jön be a’ városba? erre pedig szükséges, hogy azon ember jelentse magát, ’s ha azok, kik magokat jelentik, becsületes emberek, mind a’ Jász, mind a’ Hajdú kerületekben elég példa van rá, hogy számtalanok bevétettek ; különösen a’ Jász kerületben illy lakosok többen vannak, mint a’ valóságos „redemptus“ emberek ; ’s ennélfogva megelégszem azzal, ha betétetik a’ szerkezetbe: „a’ személyes jogok szerzésére nézve.“ Komárom megye követe Ghyczy Kálmán: Nem osztom Ugocsa követének azon észrevételét, mintha az úrbéri törvényben a’ földesurnak azon joga volna , hogy a’ lakosságot valakitől megtagadhassa ; mert azon törvények a’ lakosság iránt nem hoztak rendelkezést, hanem fentartották, hogy a’ lakosság iránt ezentúl hozandó törvény fog intézkedést tenni: a’ földesuraknak hát nincs meg azon joguk, mellyet Ugocsa követe nekik tulajdonít, — hanem az a’ hozandó lakossági törvények által feltételeztetik, — és illyen lakossági törvényt ime most hozunk a’ Hajdú kerületre nézve! — Abban, hogy a’ Hajdú kerületben csak azok bírhassanak polgári jogokkal, kiknek földbirtokuk van, meg nem egyezhetem; mert lehetnek tősgyökeres hajdúk , kik eladták birtokaikat, és mesterségre adták magukat: valljon ezeket is meg fogjuk-e fosztani polgári jogaiktól ? azt hiszem hát, hogy ezen javaslatát a’ hajdú követ uraknak elfogadni nem lehet. Megvallom továbbá, azt sem tartom szükségesnek, — ámbár más nézetekben Bihar megye követével osztozom, — hogy itt a’ szerkezet csak a’ személyes jogok szerzésére szorittassák, — azért, mert — a’ mint látom — főnehézsége a’ Jász-Kún kerület követének abban áll, hogy ha a’ szerkezet úgy maradna, a’ mint most van, akkor — meglehet — oda fogna magyaráztatni, hogy a’ közös haszonvételekben részt vehessenek azon idegenek is, kiknek különben hozzá joguk nem lenne, — és csupán azért, hogy egy kis részt 85*
