1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 101. ülés
IG CI. illés naplója. Februarius 11-én 1811. rendezése*01 jön; — én valamint először kifakadásokra okot nem adtam, úgy most is kiengesztelő hangulatban kívánok szólani, mert ez természetemmel, sőt hivatalommal is leginkább megegyez; de nem hallgathatom el minden felelet nélkül azokat, mik a’ catholicus clerus ellen ez alkalommal ismét felhozattak. A’ nevelés és oktatás hiányait illetőleg: magam is egyike vagyok azoknak, kik elismerik azt, hogy mi most azon időponton állunk, mellyben nevelési rendszerünket javítanunk kell, és talán csak abban különbözöm az érdemes szóló urak nézetétől, hogy az iskolai hiányokat sem olly képtelen nagyoknak nem látom, sem egyedül a’ catholicus clerus hanyagságának nem tartom. A’ clerus, mi tőle függött, megtette, sőt a’ kor újabb kivonatainak is iigyekezett megfelelni; méltóztassanak figyelembe venni azt is, hogy ámbár némi értelemben a’ nevelés a' clerus kezében van, neki az iskolai rendszerben változást tenni nem lehet, mert sem a’ föfelügyelési jogot nem bírja, sem a’ kormányzási hatalmat függetlenül nem gyakorolja ; de maga az oktatás sincs egyedül az ő kezében , ebbe még mások is befolynak: a’ megrovás tehát egyedül a’ clerusra nem illeszthető. — llallám itt mondatni, hogy a’ clerus tendentiája obscurantismus volna, hogy a’ népiskolákban nem tanitnak mást, mint örökké csak a’ catechismust. — Midőn én itt a’ clerus védelmére fellépek : egyes kivételekbe épen nem ereszkedem, hanem a’ clerus alatt a’ magyar catholicus papság díszes testületét értem, ’s erről bátran elmondom, hogy magát az obseurantismus szennyes vádjára sem azelőtt, sem a’ jelenkorban nem érdemesítette ; sőt ha széljeltekintünk a’ tudományok és literatura nagy mezején , akkor kénytelenek leszünk megvallani, hogy tudományt, felvilágosodást mindig nemes törekvéssel pártolt és terjesztett, ’s ha megnézzük különösen a’ mindnyájunk előtt igen kedves magyar literatúrai pályán szerzett érdemeit, és részrehajlatlanok akarunk lenni iránta , el nem tagadhatjuk azt, hogy a’ clerus a’ felvilágosodástól nem fél, és az obseurantismus sötétségébe vissza nem vonul; — nem, t. KK. és RR! a' clerus működése tudományban , literaturában obseurantismusra nem mutat, sőt épen ezekben tanúsítja, hogy czélja fejlődés és felvilágosodás , csakhogy ő egy kis különbséggel kívánja a’ tudományt művelni, ’s a’ felvilágosodást terjeszteni, mintsem azt tőle némellyek követelik ; — ő a’ vallást a’ tudomány ’s felvilágosodás alapjává akarja tenni, ’s azt óhajtja, hogy a’ vallás mennyei szelleme átlengje a’ tudományok terét; ’s meg van győződve, hogy csak az illy vallástól ihletett tudományosság képes megteremni a’ szelíd erkölcsök kedves gyümölcseit. De ha a' t. KK. és RR, vagy inkább az egyes szóló urak, e’ vallásos irányt netalán obseurantismusnak nevezik , akkor nincs módom magamról ’s több társaimról e’ gyanút elhárítani. — Előhozatott az is, hogy a’ clerus magának az iskolákra nagyobb befolyást követel, mint volt eddig; — de ez nem áll; mert a’ clerus jelen állásán túlterjeszkedni nem kíván , és a’ supremae inspectionis just, melly kezében nincs, valamint a’ kormányzási just is, mellyet egészben nem gyakorol, a’ dolgok jelen állásában nem követelhette , és nem is követelte; a’ mit a’ clerus követel, csak annyiban áll, hogy a’ népnevelésre és iskolai oktatásra nézve illő befolyást kíván gyakorolni, és hogy ha a’ kormányzás az országos kormány kezéből kivétetnék, az esetben — a’ viszonyság elvénél fogva is — az ne közös kézre menjen által, hanem csak catholicus kézre. A’ mostani rendszernél fogva elemi néposkoláknál a’ helybeli igazgatók plebánusok szoktak lenni, és ha ezt más országok mintája szerint is az egyház magának továbbra is fentartani kívánja, általa a' clerus valami uj tért elfoglalni nem akar. — Mi továbbá az oktatás hiányait illeti: ezeket palástolni nem akarom , mert én a’ javítás legnagyobb akadályainak azt tartom, ha iskoláink vakbuzgóságból minduntalan dicsértetnének: de nem kell mégis minden hézagot, vagy foltot, nagyitó üvegen néznünk; magam is oskolaigazgató lévén , körömben örömest javítgattam azon hiányokon, mellyeknek javítása erőmön, vagy hatóságomon túl nem esett, és ha nem tagadhatom , hogy sokban fogyatkozunk, ’s egy átalakulási tervtől sokat várunk, de azt el merem mondani, hogy mindenben hátra nem vagyunk. — Előhozattak itt példa gyanánt Orosz- és Poroszhon iskolái, ’s mondatott, hogy azon országok iskolái is tanítási rendszerben sokkal elébb vágynak , mint mi. — Én úgy hiszem, hogy a’ t. KK. és RR. Oroszországot maguknak még iskolai tekintetben is mintául nem veendik; mert hiszen bármennyi százezer rubelek keltetnek is ott el évenkint az universitásokra és academiákra, mégsem lehet mondani, hogy az orosz köznép akár erkölcsi, akár értelmi tekintetben elébb volna, mint hazánknak akármelly osztályzatú köznépe. — Emlékezem egy franczia Írónak Poroszországról tett ama’ megjegyzésére, hogy ott, hol legszorgalmasabban űzetik a’ néptanitás , az erkölcsiség roszabb állapotban van, mint másutt; mit a’ büntetések és perek statisticájával bebizonyított , és ebből azt következtette, hogy a’ sok tanítás nem áll mindenkor kellő arányban a’ nép erkölcsével ; már pedig a’ népnevelés czélja az erkölcsiség. — Emlittettek itt még, — és pedig a’ catholicus clerus rovására , — keresztes hadak , mohácsi ütközet, vallási belháborúk és villongások. — Azt vélem, hogy e’ téren jobb feledni a’ múltakat, mint örökké emlegetnünk; mert ha a’ keserűségek és reminiscentiák mezején akarunk egymással vitázni, van nekünk elég, mivel előálljunk; de én behegedt sebeket megújítani nem akarok, minthogy felszólalásom czélja kiengesztelés volt. — A" keresztes hadak Európából sok roszat elvittek magukkal Ázsiába, ’s midőn Magyarországon keresztülmentek, innen is jót roszat szedtek fel magukkal; de onnan is nem csak relhjuiákat, vagy betegségeket hoztak vissza, hanem sok tudományos kincset ’s megtisztított erkölcsöket; 's ma talán csak azért kelünk ki a’ keresztes háborúk ellen, mivel azon időkornak vallási lelkesedését 's keresztény lovagiasságát megfogni és méltányolni nem tudjuk. A’ ki továbbá a’ magyar históriát figyelemmel olvasta , a’ szerencsétlen mohácsi ütközetet nem a’ praelatusok túlbuzgóságának , vagy értetlenségének fogja tulajdonítani, hanem inkább azt a’ fejedelmet fogja okozni, ki már akkor is királyságra vágyván , kellő időre hadseregével meg nem jelent, hanem az ütközet kimenetelére
