1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 101. ülés
Cl. ülés naplója. Februarius 14-én 1844. 17 várakozott. ’S bár volnának még némelly pontjaim a’ feleletre nézve feljegyezve, nehogy a’ t. KKat és Kir. városok RRet tovább fáraszszam , azok vitatásától örömest elállók. Zólyom megye követe Radvánszky Antal: Csak röviden kívánok felelni a’Veszprém megyei káptalan érdemes követének egy kérdésére. A’ főtisztelendő ur t. i. azt a’ kérdést intézte hozzánk: .mivel vagyunk hát megelégedve?“ — Erre részemről az a felelet: „a haladással“, ha azt t. i. maga az egyházi rend nem fogja annyira akadályoztatni, a' mennyire azt eddig mindig akadályoztatta. — Megemlité tovább a- veszprémi káptalan érdemes követe azt, hogy a' Protestantismus ’s a’ nevelés a' protestánsoknál nem halad. Megvallom , nem látom itt annak helyét, hogy egymásnak számoljunk arról, valljon a’ Protestantismus , vagy catholicismus halad-e jobban? — miután azonban a'főtisztelendő ur maga pendité meg ezen kérdést, szabad legyen megjegyezni azt, hogy a' Protestantismus, valamint nevelése is, csakugyan halad. — Ezt a tapasztalás bizonyítja, s ha a külföldnek , jelesen Németországnak főuniversitásaira, de kisebb iskoláira is figyelmeziink, kénytelenek leszünk megváltani, hogy a’nevelési s oktatási intézetek jobb lábon vannak a’ protestánsoknál, mint a’ catholicusoknál; — de egyébkint Magyarországban is halad a- Protestantismus 's a' protestanticus nevelés; — ez tagadhatatlan ; mert ha nem haladna, 's ezen haladástól az egyházi rend nem tartana, akkor bizonynyal az egyházi rend a’ Protestantismus haladását a’ vegyes házasságok és reversalisok körüli uj theoriákkal újabb időkben nem kívánta volna megakadályoztatni. — Ellenkezőleg a’ catholicismus nem csak nem halad, de sőt visszament; mert jelenleg azt is megtagadja, a1 mit azelőtt megadott, t. i. az áldást. — Végtére azt állitá a' veszprémi káptalan érdemes követe , hogy ő a' protestáns iskolákkal azért nincs megelégedve, mert a' catholicus klastromok bélyegét viselik. — Ez épen a’ főtisztelendő ur ellen szóló argumentum: mert csak arra mutat, hogy a’ catholicus klastroini nevelés rósz. — Mi pedig a' nagyváradi káptalan érdemes követének azon állítását illeti , hogy az erkölcstelenség Poroszországban nagyobb, mint nálunk, melly állításból a’ főtisztelendő ur azt akarja következtetni, hogy a' nevelés dolga protestáns statusban roszabbul áll, mint egy catholicus statusban: engedje meg a’főtisztelendő ur, hogy ezen állítását tagadhassam ; mert a statisticai adatok épen ellenkezőt mutatnak. — Mikép kezeltetett ’s kezeltetik jelenleg is a’ nevelés a' catholicus clerus által, azt a’ nagyváradi káptalan érdemes követe legjobban tudhatja; mert épen a'nagyváradi káptalanban van meg azon hires könyv: -Ritus explorandae veritatis“ eredeti példánya. — Pártolom a' szerkezetet. Borsod megye követe Palóczy László: A’ veszprémi káptalan érdemes követe azt mondotta, hogy Nagy Lajos királyunkra nagy befolyása volt a’ clerusnak , és akkor hatalmas volt Magyarország. — Nem tudom, honnan vette ezt a' követ ur; de ha nagy befolyása volt is, nincs benne nagy köszönet; mert úgy a’ clerusnak kell hát tulajdonítani azt, hogy Nagy Lajos királyunk 1351. évi törvénye szerint a" szegény magyarországi jobbágy földesurainak ’s közöttük a' papoknak is kilenczedet adni tartozik. Hogy nagy befolyása volt a" clerusnak Nagy Lajosra, azért kételkedem, mert midőn a’ Nagy Lajos király András öcscsét Joanna nápolyi királyné megölette, Nagy Lajos megegyezett abban , hogy a' pápa legyen az itélőbiró a’ bűnös fölött, a' pápa pedig ártatlannak ítélte az egész világ által bűnösnek tudott Joannát, 's Nagy Lajos soha sem tudta azt megbocsátani a' pápának és a’ főpapoknak, hogy felmentették a' bűnös Joannát. — Vallásos ember volt Nagy Lajos, igaz; de csak a’ paulinusok voltak előtte kedvesek, — ezeknek itt Pozsony mellett a' máriavölgyi s Miskolcz mellett a' diósgyőri regényes tájékon levő zárdáiban fordult meg gyakran: de a'főrangú papokkal nem szeretett társalkodni; hatalom dolgában pedig nem szorult a" papokra. — Mátyás király az igaz, hogy nem csak Rómában, hanem Olaszország más főbb városaiban is tartott embereket, kik által a’tudományos könyveket magának megrendelte és leíratta : de tudjuk, hogy azon emberei papok nem voltak, mert egyáltalában ő azoknak nem volt barátja. Es hogy is lett volna? — Jól ismerte a’ papokat tetteikből Mátyás király, mertKázmér lengyel királyt ki hozta be Magyarországra, hogy ö üljön Mátyás helyett a’ trónon? — felelet: az akkori prímás Vitéz János, kit Mátyás király fogságra is vitetett; pártütő volt ellene iikkor a' Janus Pannonius név alatt ismeretes Ozezinge János pécsi püspök is, ki számkivetésben holt meg. Nem bízta magát Mátyás a’ papokra teljes életében soha, "s nem is tett mást az ő számukra, mint Kolozsvárit szülötte városában a’ franciscanusoknak egy klastromot építtetett, de egyébkint a' papoknak soha sem adott semmit. Mennyire ismerte Máty ás király a’ papokat, csak abból is megtetszik , hogy egykor azt mondá társaságban: a' papok minden bajt és nyomorúságot el tudnak tűrni és szenvedni, csak kettőt nem , 's e’ kettőtől jobban iszonyodnak , mint a’ pokoltól és kárhozattól. A’ jelenvoltak kérdezvén, hogy mi lehet azon két dolog? Mátyás azt felelte: az, a’ mit Virgilius igy fejez ki: „malesvada fames et turpis egestas.“ — A’ mi a’ mohácsi veszedelmet illeti: azt szinte a' clerusnak kell tulajdonítani, és pedig nem a" kalocsai akkori érsek Tömöri Pál miatt, mert ö mint bátor és vitéz vezér megtevé kötelességét; hanem Szalkay László akkori prímás miatt, kitől II. Lajos — igen megszorulván ■— 20,000 frtot kért kölcsön hadi költségre; ezen kérését a’ királynak nem teljesítette, pedig volt neki, de fösvény volt; el is esett Mohácsnál maga is, s mikor Szolimán török császár sátora előtt sorba rakták a Mohácsnál elesett magy ar nagyurak fejeit, ’s közöttük mutatták az elesett prímás Szalkay László fejét is, felrúgta Szolimán lábával a’ fejét, ’s igy szólt: „lám te rósz ember! teljesítetted volna királyod kérését,'s adtál volna neki 20,000 frtot, most hazád el nem veszett volna,’s te magad sem volnál itt, — mi hasznát veszed most pénzednek?!“ — Egyébiránt azt mondotta a’ tisztelendő ur, hogy a’ reformatus iskolák a’ kolostorok szellemét viselik magukon. Igazsága van; mert az első reformátorok is kolostorból kerültek ki, és maguk- RR. JSapl. III. köt. 5
