1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 101. ülés

Cl. ülés naplója. Februarius 14-én 1844. 11 lést bírja az iskolákban , azé lesz az iskolának szelleme is. Mit akar hát a’ komáromi követ ur iskoláink- Kir. városok kai? — Mi nem kívánunk a’ protestáns iskolákba befolyni egy szóval sem, sajátoknak ismerjük, £srendezese rájuk bízzuk azokat , — vigyék a’ dolgot úgy, a’ hogy nekik tetszik; de hogy ők a’ miénkbe befolyja­nak, azt sem akarhatom. Végre azt, hogy midőn a’ catholicus a’ protestáns iskolába sehogy sem foly be, — hogy akkor a' protestáns a’ mi iskoláinkba tulnyomólag, azaz : még a’ cathol. egyház hierarchiájának kizárásával és kirekesztésével is, befolyhasson, — ezt nem értem , ezt fel nem foghatom! Tolna megye követe Perczel Móricz: Nem volt ugyan kedvem e’ tárgyban felszólalni: de az előt­tem beszélő káptalan érdemes követének nagy elbizakodottsága hangulattal ejtett szavai felhívtak ellenné­zeteim előterjesztésére. Az osztrák kormánynak az administratio egy ágazatára nézve sincs dicsekedni­­valója; akár a’ külországok és európai események iránti politicáját, akár kereskedési mozgalmait és finan­ciális munkálódásait tekintjük, mindenhol gyengeségre, tétovázásra, szegénységre ’s ingatagságra aka­dunk ; — a’ közneveltetés kezelése pedig minden bírálaton alól áll , úgy hogy bátran elmondhatnék, hogy az absolute rósz. De még a’ zsarnoklott orosz birodalomnak iskolai institutiói is megelőzik a’ miein­ket. Az osztrák ministerium borzasztó következetességgel folytató eddigien tendentiáit honunk ellenében; egy oldalról a’ vámkorlátok , a’ vámdíjak önkényes szabályozásával az osztrák szomszédok kizsebelék a’ magyar polgárokat, és minden szorgalmat ’s industriát elfojtának, midőn más részről ismét a" nyilvános ok­tatásnak a’ papság kezeiben hagyásával a’ világosodás, az öntudatra-ébredés terjedését nehezité; obscu­­rantismus és depauperatio volt azon két gonosz fegyver, mellyel az absolutismus hősei a' szabadság és al­kotmányosság ellen harczoltak. Es remekül is sikerült e' törekvésük ; mert csakugyan nem tagadható, hogy kézmüvészet, tudományosság, pénzviszonyok tekintetében még a’ zsarnoklott orosz nép sorsát is irigyelheti a’ magyar nemzet. Nem akarok itt a‘gymnasiumokról szólani, hol a’deák nyelvvel piaristák és cisterciták agyonkínozzák a’ növendéket; hanem keserűséggel kell visszaemlékezni az academiáknál ’s pesti universitásnál történtekre. — Az én tanulási koromban a’ mathesist a’ 80 éves agg Hadaly tanitá, kinek hangját senki sem volt képes megérteni, — 20 esztendeig kínozta a’ publicumot. —- A’ magyar nyelvet egy Czinke nevezetű individuum adá elő , kinek külseje 's beszéde nem tiszteletet, hanem nevet­séget és hahotát tuda előidézni. A’ philosophiáról értekező professor pedig ördögök és angyalok léteiét akará bebizonyítani. Gondolható, hogy illyes individualitásoktól mit lehete tanulni? mennyi idő , mennyi erő pazaroltatott el hasztalan! És talán változtak azóta az intézkedések? — koránsem! — a’ köznevelés még most is a’ régi kezekben, a’ rendszer a’ régi idomtalanságában és tunyaságában, a’ végrehajtás régi lajhaságában! — Azt mondá excellentiád, hogy a’ német tartományokban nem a’ laicusok emelék olly vi­rágzásra a’ nevelést, hanem a’ clerus; és igy kér, hogy hagynók mi is ezt reájok. Épen ellekezőleg áll a’ dolog. Az orosz és porosz statusok alapítóinak a’ nagy Fridriknek, Péter czárnak köszönheti e’ két nemzet jelen nagyságát 's dicsőségét; de mindkettő kormányzásának hasisát és főbb, sőt első törekvését az ipar, a’ tudományosság, a’ művészet terjesztésében, jó iskolák és tanodák alapításában helyezé; ők mindketten kiragadák a’ clerus kezeiből a’ közoktatást, és azt polgáriakra, polgárok felügyelése alá ren­­delék. És bátran ki merem jelenteni, hogy honunknak mindenbeni hátramaradása nagy részben a’cathol. clerusnak tulajdonítandó ; miért is merőben valótlan a- pozsonyi káptalanbeli követ urnák azon előadása, mintha minden haladás, előmenet csirája a’ cathol. clerus eljárására, alapítványaira lenne vezethető. Én inkább a’ polgári háborúk, a’ belviszályok kútforrásait úgy , mint mindenbeni szükölködéseinket, nagy részt a’ cathol. clerus status-érdek elleni hatalmaskodására tudnám visszavezetni. Voltak és vannak ugyan dicséretes kivételek, hiszen a’ pécsi püspöki megyében ki tudná a’ dicső emlékezetű Szepessyt feledni? ’s utóda a’ mostani püspök nem kevesb buzgalommal követi előde nyomdokit: de én részemről nem szeretem individualitások önkényére és vaksors kegyére bízni e’ nagyszerű tárgyat, mellyen alapul ép úgy az egyes polgárok, mint az összes ország boldogsága. Egyébkint nincs arról itt szó, hogy a clerus a’ vallás tanítá­sától fosztassék meg, — Isten mentsen! ez az ő hivatásuk , ebben senki őket háborgatni nem szándékol­ja; hanem hogy ők az élet szükségeit illető tudományokról rendelkezzenek , ollyas dolgokról, minőkhöz ők mit sem értenek, de mikhez másvilági rendeltetésüknél fogva sem idejük , sem hivatásuk nem lehet, — ez a’ legnagyobb fonákság volt, és lenne ezentúl. A’ német felismerte hiányait, bajait, azok okát és ere­detét is: kötelessége tehát a’ törvényhozásnak azok elhárításáról gondoskodni, és a’ nevelés rendezését, az arra való felügyelést olly kezekre bízni, kiknek az közvetlen érdeke és természeti kötelessége is, t. i. az atyákra. — Excellentiádnak azon szavaira, hogy holmi ide nem tartozók belékeverése által a' munka­lat jövendője veszélyeztetnék , — csak azt felelem: hogy bár én sem akarnék mindent, mi itt tervezte­tik , a’ városok szavazatjogának rehabilitatiójához — el nem maradható feltételkint — kötni, mégis úgy hiszem, hogy akkor, midőn egy testület, egy hatóság coordinatiójáról intézkedünk , tilos és kárhozatos mulasztás lenne kifeledni és javítás nélkül hagyni olly tárgyakat, miilyenek a' polgárokat legközelebbről érdeklik, a’ miilyennek ismerjük a’ közoktatás feletti őrködést és az abba való befolyást, mellyet eddig a’ mostoha kormány és a' felvilágosodástól remegő clerus igen ügyetlenül, igen hanyagul gyakorla. 11a a kormány nem akarja magára hárítani az absolutismusra való törekvés vádját: úgy bizonyosan nem tagad­hatja meg olly törvényjavaslattól a’ sanctiót, melly egy tagadhatlan hiány pótlásáról gondoskodik. — Ezen okoknál fogva a’ szerkezet fentartására szavazok. Elnök: Mi a’ követ ur beszédének végét illeti: azt tartom , hogy ö felsége a’ legújabb időkben abso-3*

Next

/
Thumbnails
Contents