1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 101. ülés

marnám

12

Cl. ülés naplója. Februarius 14-én 1814.

Hír. városok lut tendentia vádjára okot nem adott, ’s annyival inkább, mivel ezen tárgyról is fog atyailag gondoskodni azt kir. előadásaiba is betette, mi által eltökelett tenni-valo szándékát mutatta ki, ’s e’ szerint most még a’ tanácskozások kezdetén a’jövendőről semmit nem szólhatunk , és ha valaha, a’ mostani időkben valóban az absolut tendentiáról szó nem lehet; hisz különben is, ha czélt akarunk érni, valamint az egész világon, úgy nálunk is a' kormánynak a' nemzettel együtt kell menni, ’s különösen olly országban, mint a’ miénk, melylyet a’ követ ur nem a' legkellemesebb színekkel festett le. Hazánkat kifejlődési tekintetben más nemzetekkel hasonlitni nem lehet, mellyek talán túl is mentek némi tekintetben; nálunk a hátramaradás sem a’ kormány , sem a’ nemzet hibája; mert hazánk a’ külső veszedelmektől nem régen szabadult meg. — Természetes azonban, hogy a’ haladási vágy feltámadt bennünk is ; tegyünk eleget ezen vágynak , mindnyájan összevetett váltakkal, mind a’ kormány mind a' nemzet, egymás iránt teljes bizodalommal, — ez a legbiztosabb ut; mert a’gyanúsítások jóra nem vezetnek. — Arra nézve, mit a’ derűsről mondott a’követ ur, tagadni senki nem fogja, hogy az iskolai intézeteket hazánkban régi időtől fogva, mennyiben ájtatos fundatiókon alapulnak , nagyobb részben a’ cathol. clerusnak lehet tulajdonítani. Hogy az iskolák a’ legjobb állapotban nincsenek, sem egy , sem más vallásbeli felekezetnél, az kétséget nem szenved; hisz azért vagyunk itt, hogy segítsünk ez állapoton, — ámbár a' papok kizárása által nem fogjuk elérni a’ legnagyobb tökélyt; mert az idő legujabbi kivánataihoz képest is a’ papokat — legyenek azok catholicusok , vagy más vallásunk — a' nevelési systemából kizárni nem lehet; ha némelly országokban egy túlfeszített liberalis philosophiának rövidlátása és türelmetlensége által egy időre kizárattak is, ismét visszavétettek; mert átlátták, hogy vallás nélkül, mellynek , ha hatni akar , az egész nevelési rendszeren keresztül kell szőve lenni, a' politicus törvényeknek nincsen elegendő fentartó erejük. — Az mondatott ugyan, hogy a’ papok a’ más világról tartoznak gondoskodni: de ha az ember a' más világról akar gondoskodni, ezen a’ világon kell jónak lenni , ’s a'mi az embert a’más világon boldogíthatja, az közönségesen földi boldogságunkra is szolgál; mert a’ keresztény vallásnak tiszta szent tana már ezen a’földön is békét, szeretetet tanít. Azonban hagyjunk fel ezen általános elvekkel, tegyünk eleget előttünk álló kötelességünknek, senkit ne vádoljunk ’s ne gyanúsítsunk; igy Isten szent segedelmével mi is az európai nagy és müveit nemzetek sorába bejuthatunk; de ha egymás ellen bizodalmatlanok leszünk, mindig hátráltatni fogjuk a’ dolgok természetes folyamát és szerencsés kifejlődését; mert — mint a’ deák mondja — „vis unita fortior.“

Göniör megye követe Ragályi Miksa: Mi a' helybeli káptalani követ ur előadását illeti: azt az 1844. évben szó nélkül hagyni nem lehet, hogy t. i. azt mondá, hogy a’ mi jó van , ’s a’ mi kifejlődött, annak a’ magyar clerus vetette meg alapját; ezt mondani könnyű, de bebizonyítani nehéz, ’s ezzel adós is maradt a’ káptalani követ ur. Ha végignézzük a’ históriát: azt hiszem, hogy annak adatai ellene fordulnak a’ clerusnak; mert kérdem: mit tett a’ clerus száz évtől fogva Magyarország javára? — Épületeket emelni s azokban a' professoroknak fizetést adni, anyagi tekintetben érdeme ugyan annak, ki alapitó volt: de a’ ki azon épületeket nem valódi népnevelésre, hanem czéliránytalan ferde nevelésre fordította, és azon czéliránytalan nevelést századokon át máig folytatja, annak bizony nincs érdeme. Nem arra igyekezett-e mindig a’ papság, hogy a’ polgárok közt az egyenetlenség magvait elhintse, és hogy mint vallási hivatalnok elsőséget vívjon ki magának a’ többi polgárok fölött, és nem élt-e hivatalával mindig vissza? —Egyébiránt hogy a’ papság a' nevelést kezei közt meg akarja tartani, azon nem csudálkozom ; mert úgy van vele, mint a’ hajótörést szenvedett , ki az utolsó deszkadarabba kapaszkodik; ’s azért akarja megtartani a' befolyást, mert mig a’ clerus kezében lesz a’ nevelés , ‘s inig azt úgy folytatja, hogy általa nem világosságot, hanem vakságot terjeszt, addig biztosan áll, addig hatalma törhetetlen. Mit a’ gymnasiumokról és universitásokról mondott a’ követ ur, azt nem veszem olly nagy körülménynek; mert igazsága van elnök ő nagyméltóságának , hogy protestáns ’s catholicus iskola a’ roszaságra nézve csaknem mindegy, ’s alig van különbség közöttük. Én csak a’ szorosan vett népnevelésről szólok ; népnevelésnek pedig azt hiszem , melly a népiskolákban , a’ falusi iskolákban történik ; mert a’ ki már annyira ment, hogy universitásban, gymnasiumban nevelteti magát, az privát szorgalma által könnyen helyrepótolja azt, mit kisebbkori nevelésében a’ clerus elmulasztott; de mikor a’ 6—-7 éves gyermek szivébe azt csepegteti a' clerus, hogy: „féljed az Istent és utána a’ papot“, ez által ugyan belőle jó polgárt nem nevel, ’s a' pap nem gondol vele, akárhogy neveltetik; nem tanít egyebet semmit, csak mindig catechismust; és mikor a’ szegény gyermek fejébe már annyira beverte a’ catechismust, hogy azzal kél, azzal fekszik, ’s mikor azon rettenetes és túlbecsült tiszteletet megadja a’ clerusnak, az azután jó iskola, a’ gyermek mindennel készen van, ’s dicsőséget arat a' clerus! — Mit a’ veszprémi káptalan követe mondott, hogy a’ real- és kereskedési iskolák alatt sem protestáns , sem catholicus iskolát érteni nem lehet, hanem ollyant, mellyet nem vallásbeli felekezet, de polgári érdek alapított, — nekem a’ kerületi ülésben sem volt véleményem, hogy az 1791 : 26 t. ez. ezen §-ba betétessék ; — nem^volt azért, mert nem képzelhetek olly helységet és várost, hol a protestánsok különös kereskedelmi iskolát állítanának. — A’ pozsonyi káptalan érdemes követe azt mondá, hogy ha a szüléknek szivükön fekszik gyermekeik nevelése, a’ papságnak is szivén fekszik kötelességének teljesítése; — de erre azt mondom , hogy azon kötelességet, mióta a’ nevelés kezei közt van , soha sem teljesítette, ’s mást nem bizonyított, mint hogy ezen kötelesség teljesítése szivén nem feküdt: miután tehát szivén nem ollyasokra kell azt átruházni, kiknek szívükön fekszik. — Mondá továbbá azt is , hogy miután megyékhez akarjuk assimilálni a’ városokat, ö meg nem foghatja , hogy miután a megyékben a pap-