1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 104. ülés

112

CIV. ülés naplója. Februarius 17-én 1814.

Kir. városok már a' régibb időben is az 1687: 17 t. czikknek hozására birta , molly t. i. szól: „De non angendo liberarendorese. rum ac regiarura civitatum numero.“ Annyira idegen volt ugyanis a’ törvényhozás már ekkor a’ kir. városok szaporításától , hogy a’ többek között még azt is mondotta: „contra vero praesentem articulum , in futurum aliquo pacto nefors recipiendi, pro non receptis habeantur.“ Melly szavak oda mutatnak, hogy már az akkori törvényhozás megelégelte, sőt sokalta az akkori kir. városok számát. Mindazáltal ha erről bővebben majd ex professo fogunk szólani, oda halasztóm észrevételeimet; addig pedig részemről meg nem egyezhetem küldőim nevében, hogy más egyéb városoknak, mint a’ jelenleg beczikkezetteknek szavazat adassék.

Horvátország követe Ossegovich Metéli: Midőn a városok országgyűlési szavazatáról szóló törvényjavaslatot tekintetbe veszem , fel kellene ugyan akadnom azon, hogy a’ t. KK. és HU. a’ 385. §-ban csak arról az arányról tesznek említést, mellyet a' vármegyei és a" városi voksok közt állapítani kivannak; mert ekkép olly hiedelemre szolgáltathatnék alkalom , mintha ezen tábla többi Hiteinek voksai jövőben tekintetbe sem lennének vétetendők; de mivel fel nem tehetem, hogy a’ t. KK. és RH, midőn egy statust jogaiba visszahelyezni óhajtanak , akkor a1 többinek jogait netalán kétségbe vonni szándékoznának : ennélfogva azon törvényes, és aránylagosan a1 kapcsolt országok képviselőit a’ köztörvényhozási tárgyakban az 1625: 61 és 1662: 52 t. czikkelyek szerint illető országgyűlési voksoknak sérthetetlenségét jövőre is kérdésen kívül lenni hiszem; és azoknak az általánosan elfogadott elvvel megegyező arányban járuló számolásához jövő igazolásom végett ez úttal is ragaszkodván, ez iránt itten semmi további észrevételeknek szükségét nem látom; hanem inkább magára a’kérdés alatt lévő tárgyra átmegyek. — Küldőim ugyanis minden sz. kir. várost alkotmányos tekintetben egyenlő jogokkal felruházott municipiumnak tartván , a’ városok közt az országgyűlési voksra nézve semmi különbséget tenni nem kívánnak; hanem mind azon városnak egy-egy szavazatot az országgyűlésen megadni készek, melly azonban egy vármegyei voksnak csak negyedrészével lenne hasonló ; — mi ha el nem fogadtatnék, minthogy küldőim Eszék és a' többi városoknak , mellyek az illető vármegyei követeknek pártfogása alatt állanak, beczikkelyeztetését és ehhez képest országgyűlési szavazattal való felruháztatását nem ellenzik: akkor a’ kerületi javaslatban indítványozott 16,

vagyis 32 kettőztetett szavazatnak

4-ik rendre nézve megadására én is küldőim nevében reáállok ; de ezen voksokat nem a’ kerületi megállapodás szerint, hanem minden városok közt egyaránt, azaz: nagyságukat és kiterjedésüket semmi figyelembe sem vévén, megosztatni kívánom ; mert magok a’ városok közt nemkülönben , mint a’ többi törvényhatóságok és képviselői joggal bíró testületek között meghatározandó voksok minőségét nem erre az alkalomra, hanem azon időre tartozónak vélem , mikor az országgyűlésnek elrendezése és minden ezzel kapcsolatban lévő kérdéseknek elintézése ex professo tárgyaltatni fog. És csakugyan ha tekintjük, hogy ezen pillanatban a’ kir. városoknak az a’ legsürgetőbb kívánsága, miszerint azon jogukba, melly minden alkotmányos létünknek gyöngye, és mellynek birtokából őket csak a1 kérlelhetlen balsors taszitá ki, — visszahelyeztessenek , nem másnak, mint az előbbi állapot viszaállitásának szüksége forog fen mindenek előtt; már pedig bizonyos, hogy a’kir. városoknak egykor birt szavazata minden város közt egyenlő vala, és e’ részben egyiknek sem volt a’ másik előtt alkotmányunk és törvényeink szellemében alapult elsőbbsége: ennélfogva én a’ 16, vagyis kettőztetett 32 voksnak minden városok közti egyenlő felosztását mind az igazsághoz, mind a’ városok méltó kivánatához legközelebb járulónak tartom. — Egyébiránt, miután Hars megye érdemes követe Zeng várost Dalmátországhoz tartozónak mondá , — nem hallgathatom el , mikép ugyan mi Zeng várost horvátországi városnak tartjuk ; azonban akár Horvát-, akár Dalmátországhoz tartozónak tekintse az érdemes követ ur Zeng városát, azt mégis reményiem, hogy ezen várost, melly mindenkor a’kapcsolt országok alkotó részét tévé, ezeknek alkotmányától elszakittatni nem kívánja, ’s el nem mulasztja velünk együtt azon óhajtást keblében ápolni, és annak kieszközlésében kezet fogni: miszerint ezen város, melly 200 esztendőtől fogva alkotmányos jogai helyett, törvénykönyvünk minden holt betűje mellett is, a’ katonai hatalom alatt mostanáig nyög, de országgyűlési képviselővel is a’ t. KK. és HH. között még ezen pillanatban sem dicsekedhetik, — minél előbb alkotmányos jogaiba visszahelyeztessék. — Végre nagyon sajnálom, hogy nemes Hereg megye követét itt nem látom, a’ ki t. i. beszédében az idegen elemnek ezen táblánál létezését említvén meg, ennek a’ törvényhozó testben szaporításától idegenkedését jelenté ki; én ugyan nem tudom, kit értett legyen az érdemes követ „idegen elem“ nevezet alatt: annyit azonban bátor vagyok állítani, hogy én egy korona és egy fejedelem alatt, egy közös hazában élő honpolgárok közt semmi idegen elemet el nem ismerek; mert azokat, kik hazájok közboldogságában — melly minden egyes fiai szerencséjének öszvege — tulajdon boldogságuk alapját és feltételét látják, — kik annyi századokon keresztül a’ közhazának minden jó és bal sorsában részesültek, — kik annak közellenségei ellen történt védelmezésében vagyonaikat és életüket feláldozták, kik tehát a’ honnak földét tulajdon vérökkel itatták, — azokat — mondom — hazájokban idegeneknek tartani, sértés nélkül, csakugyan nem lehet: minélfogva az érdemes követtől azt az egyet jövőre kikérem, hogy ezen minden honpolgárban sajnos fájdalmakat gerjesztő eszmét többé ne alkalmaztassa.

Elnök : Hereg megye érdemes követe közönségesen mondá azt, mit előadott. Egyébiránt Horvátországra nézve világos törvények mondják azt ki, hogy magyaroknak tekintessenek.

Csanád megye követe Kállay Ödön: Megvallom, hogy engem a’kir. városok követeinek felszólalása egyáltalában nem nyugtalanít; mert hiszen őket érdekelheti az ügy legjobban, ’s ha az elnyomatás