1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 104. ülés
113 némi keseriiségteljes szavakat adna szájokba, kit sérthetne az? Tegyük magunkat helyzetükbe, ’s e’jele- Kir. városok net nem leend feltűnő. — Roszaltatik némelly megyék érdemes követei által, hogy a’ kir. városok régi el-rendezéseavult törvényeket hoznak követeléseik erősítése végett fel; ezt sem látom különösnek; mert hányszor teszik azt a' megyék követei közül leginkább azok, kik a’ régi mellett maradni óhajtanak? Minden esetre türelemmel kell lennünk e' tárgyalásnál, mit mi annál inkább teljesíthetünk , mert hiszen akkint, mint mondjuk, kívánjuk viszahelyezni jogaiba az eltaszított testvért. Mondattak itt némellyek , miket felelet nélkül nem hagyhatok. 1-ör is Pest városa követének az válaszoltatott: miszerint a' kir. városok jelen helyzetöket önhanyagságuk-‘s a'kormánynak köszönhetik egyedül. Legyünk igazságosak , t. RR ! ’s valljuk meg: mikép a’ kir. városok jelen nyomasztó helyzete előteremtésében a’ fentebbiek felett nem kevesbbé működött az aristocratia is; mert hiszen kivált atyáinknak érdekükben volt őket visszataszítani,—őket, kik kevesebb kiváltságosságuk mellett minden esetre a’ nemesség több kiváltságai fentartására nem igen buzgólkodtanak, már természeti helyzetöknél fogva is; — ’s valóban, ha a’ történeteket megtekintjük, látni fogjuk, hogy az 1596-iki országgyűlésen kihirdetett kiváltságos levél daczára Modor városa követei az 1600-iki országgyűlésről kiküszöböltettek, csak azért, mert az akkoriban hatalmas Illésházynak némi követelése volt a’ nevezett város ellen ; azon időkben pedig nehéz vala illy hatalmasnak ellenszólani, ki vagyonossága mellett nagy szánni harczosokkal parancsola; ’s innen következtethető, hogy a’ fegyverben nem annyira gyakorlott polgárság könnyen elnyomathatott a’ harczos urak által. — De a’ múlt, az előtti században történt harczok is nem legnagyobb kegyeletet bizonyítanak a’ nemesség részéről a’ városok ellenében; mert hiszen majd minden mozgalom egynéhány város kirablásába került; mit egyaránt cselekedett az idegen , ’s a’ felkelt magyar nemesség. — Ugyancsak Pest városa követének , ki a’ kir. városoknak a’ szerkezet szerint adott aránytalanságát a’ megyei szavazatok irányában vitatta 's minden városnak egy szavazatot követelt, az feleltetett: hogy a' városi követek nem képviselik a’ polgárokat; de a’ megyei követek igenis, nem csak a' nemeseket, de a’ népet is képviselik. Ezekre én azt válaszolom : hogy valamint igaz az , hogy a’ városi követek nem képviselik a polgárokat, úgy igaz az is, hogy mi tisztán csak a’ nemesek képviselői vagyunk, kik bennünket egyedül választanak a' nép befolyása nélkül; — ’s abból, hogy a- megyei követek, valahányszor a' kormány ujonezokat követelt, mindig a' népet védték, a’ mennyiben a’ kívánt mennyiséget megadni vonakodtak , egyáltalában azt, hogy a’ népet is képviselik, kihozni nem lehet; mert ezen állításra azt válaszolhatják, hogy azt a" nemesség önérdekéből tette, minthogy azon hatalmat, mellyel a' hatalom felett tusázott, erősitni nem ohajtá ; s másodszor az ujonczok megadása kevesíti azon kezeket, mellyeknek tel— jesitni kell azon feudális munkákat, mellyekböl egyedül a’ nemesség von hasznot. — Nógrád követe megjegyzé, miképen nemzetiség tekintetében valamint eddig , úgy ezentúl sem vár sokat a’ városoktól. Igaz, hogy a’ városok némelly része eltótosodott ’s nem magyar ajkú; de tekintsünk a' megyékre, ’s látni fogjuk, hogy ez ellenvetés is egyformán érdekli mint a’ városokat, úgy a’ megyéket. Még a’ 16. ’s 17-ik században mostani eltótosodott megyéinkben sok egyén , sőt egész községek is, 's a' nemesség általában magyar volt, mint azon korból számos hátramaradt levelek bizonyítják: ha tehát megróhatok nemzetiség tekintetében a’ városok, véleményem szerint még inkább a" megyék , kik az alkotmány sánczaiból nem csukattak ki, minta’ városok; melly körülmény hogy nem nagy energiára buzdithatá őket nemzetiségünk mellett, azt igen természetesnek látom. Én, félretéve mind ezeket, egyedül a' szükség- s azon elvből indulok ki , miszerint ne legyen polgár, ki ne képviseltetnék, a’ szerkezetbe foglalt 16 szavazatok megalapítására szavazok, — ’s Arad megye indítványát pártolom; mert azon elem erősödését óhajtóm , mellyről azt hiszem , hogy a’ valódi haladás első stádiumára csak akkor lépendünk , a’ midőn az itt valóban képviselve és szavazattal ellátva leend. Trencsén város követe Bakos József: Méltóztassanak a' t. KK. és RR. kegyesen megengedni, hogy mielőtt utasításomat és nézeteimet ezen igen fontos országgyűlési szavazatok tárgyában alázatosan kijelenteném , az ismeretes nagy hazafi Deák Ferencz által előhozott szavakra, a’ miket ö az 1832/6—iki országgyűlésen épen olly alkalomkor, midőn a’ városok egyes szavazati jogáról heves vita támadott, itt ezen teremben elmondott, — hivatkozhassam. Rölcs szavai ezek voltak: „Becsüljük meg mások jogait, hogy viszont a' mieink is mások által becsben tartassanak.“ Ezen arany szavaknál fogva én a’ 3-ik országos rendnek alkotmányos országgyűlési jogait, a' mellyek ugyanazon törvényeken, szokásokon, királyi esküvéssel megerősített coronationalis diplomákon alapulnak , mint a’ mellyeken a’ sz. kir. városok egyenkinti országgyűlési joga és szavazata egyformán gyökereztetik , igen is tisztelem, — és ezen föjognak lerontására, vagy csak gyöngitésére is soha herostratusi kezet nyújtani nem fogok ; de engedjék meg a’ t. KK. és RR, hogy ezen méltánylást az itt jelen lévő nemesi rend képviselőitől a’ kisebb sz. kir. városok iránt viszont megkívánom. A’ már itt e’ tárgyban gyakran előidézett törvényeket és elévülést (juris publici elveknél fogva) nem ismerő több százados országgyűlési szokást, mint a’ mellyen a’ 48 sz. kir. városoknak egyenkinti szavazata alapul, ismételve említeni nem akarom; de azt bátran állítom , hogy azon jog nem a’ nép számára,sem palatinalis portáknak mennyiségére — a’ mi ugyan időről időre változik — volt irányozva, nem is onnét merítve, — de egyedül és tisztán aristocraticus elvekből, mint a’ mellyek az országot védő — defensivus — rendszeren gyökerezve valának , az egyes sz. kir. városoknak minden megszorítás nélkül adatott, a' mint is ezt sz. kir. Trencsén városához 1601. és 1608-ban elbocsátott két rendbeli kir. meghívóleveleknek szoros tartalmai világosan bizonyítják, e' következő foglalatuk által: „Prudentibus ac circumii fi. JSapl. III. köt. 29 CIV. ülés naplója. Februarius 17-én 1844.
