1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 104. ülés
CIV. ülés naplója. Februarius 17-én 1844. Ill nek. — A' nélkül, hogy az illető törvények fejtegetésébe, vagy későbbi beczikkelyezö törvényekre hi- Kir. városok vatkoznám, egyedül az érdemes követ ur okoskodásából merítem czáfolatomat; ő ugyanis azt mondja: hogyrendezesea’ városi követek alaptalanul követelnek 47 város számára szavazatot, miután ő csak 40 várost talál beczikkelyezve: hogy tehát a’ városi követek , a’ mennyiben a’ törvény mezején maradnak, a’ 7 be nem czikkelyezett városokra magok mondják ki a’ halálos Ítéletet. — Elismeri tehát a’ követ ur következtetéseiben azt, mit az előzményben tagad, t. i. hogy nem 8, hanem 40 sz. kir. város találtatik üléssel és szavazattal beczikkelyezve; és igy állítására önmaga mondotta ki viszont a’ halálos ítéletet. — Mi a’ gyakorlatot illeti: két állításra sarkalja okoskodásának súlyát: az 1729-iki országgyűlésre, és a’ Mária Therézia alatti időszakra; — az elsőre nézve bebizonyítani törekszik, hogy több, nevezetesen horvátországi városok ezen országgyűlésre meg sem is hivattak; mi számosabb panaszt idézett legyen elő; — én ezen állítás mivoltának fejtegetésébe nem bocsátkozván, egyedül felszólítom az érdemes követet: méltóztassék azon országgyűlés naplóját figyelemmel kisérni, és meg fog győződni, hogy a1 sz. kir. városok ugyanazon országgyűlésen — pedig az adó kérdésében — hasonlókig a' megyékhez, egyénileg szavaztak, és hogy a’ szavazók nevei is ki vannak jelelve. De valamint itt, úgy a’ 2-ik állítás tekintetében is a’ czáfolat fegyvereit önmaga nyújtja; előadja ugyanis: miképen Mária Therézia időszakában az elnöklő személynök a’ fenforgott kérdéseket szavazat alá nem bocsátotta , nehogy a’ számítás félreértésekre szolgáltasson alkalmat. Miután, az érdemes követ ur nézete szerint is, a’megyei szavazatok mennyisége iránt már akkor is kétség nem lehetett, — kérdezem: mi oka lehetett azon óvakodásnak és ellenzésnek , mellyet személynök ur úgy, mint a’ megyei RR. az egyéni szavazás iránt tanúsítottak , — és miért törekedtenek a’ többséget egyedül a’ helyeslés hangoztatásai által meghatározni ? — kétségtelenül azért, mert a' megyei követeken kívül még mások is valónak a’ szavazás gyakorlatában; nevezetesen pedig az általam idézett eset szerint a’ városi követek: az érdemes követ ur okoskodása tehát nem azt bizonyítja, hogy a’ városok a1 kérdéses időszakban nem szavaztanak , hanem épen az ellenkezőt. — Kerülték a’ RR. a’ szavazás bekövetkezését, nem tagadom; de kerülték azért, mert az országgyűlés a’ megyei és városi követeken kiviil még más elemeket is foglalván magában , ezekre nézve az aránynak meghatározása szolgáltathatott volna félreértésekre és súrlódásokra anyagot: — minthogy tehát annak ellenkezője: hogy a’ sz. kir. városok az országgyűlésen egyénileg szavaztak , be nem bizonyittatott, de be sem is bizonyittathatik, őket e’jogban jövőre is részesittetni kérem. Veszprém meyye követe Sebestyén Gábor: Hogy a’ kir. városoknak törvényeink ülést és szavazatot adnak, kétséget nem szenved; hanem a’szavazat kétféle, t. i. tanácskozási és eldöntő, votum consultatorium et decisorium. — Mi a’ tanácskozási szavazatot illeti: kérdést nem szenved , hogy a’ városok követei nem csak régen , hanem jelenleg is annak gyakorlatában vannak ; de mi a’ decisorium votumot illeti : itt már kérdés adja elő magát. A’ városi követ urak régi törvényekre hivatkoznak, mellyek nekik voksot adtak; de régibb törvények mellett régi gyakorlatot nem hoznak fel például. Én most a’ régi törvényekre való viszonzásba ereszkedni annyival inkább nem akarok , mivel az érdemben Bars megyének tisztelt követe igen helyes viszonzással élt: mindazáital arra nézve, hogy a’ városok régebben is minő állásban voltak, részemről csak egy adatot kívánok felhozni, — ez pedig igen nevezetes: t. i. Corvinus Mátyásnak 1458-iki május 12-én kelt és Bártfa városához intézett regalisában, mellyel — midőn más tenni-valót is biz reájok — a’ pesti országgyűlésre meghívja, a’végszavak ezek: „Praeterea mittere poteritis — ezen „poteritis“ szót kérem figyelembe vétetni — certos ex vobis cum pleno mandato ad conventionem generalem in civitate nostra Pestiensi octavo die festi Pentecostes nunc ventari tenendam, ut tandem accipere possitis ab eisdem ea, quae in eadem concludentur omni voto, — secus non facturi. Datum Budae.“ — Itt tehát nem az tétetett kötelességévé a’ kir. városoknak, és különösen azon városnak, hogy az országgyűlésre követeket küldjön, hanem csak küldhet; már pedig ha eldöntő voksa lett volna, más stylusban kellett volna a’regalist expediáltatni, — nem „poteritis“, hanem „de beatis“ kitétellel.— Egyébiránt ha régi törvényekről a: városok régi állására megyünk, akkor nekünk is azon időbe kell magunkat varázsolnunk, midőn Rákos mezején 80,000 nemesember, még pedig egyenkinti szavazattal biró 80,000 nemesember is megjelent; illy sok ezer szavazatok mellett pedig az akkori 8 — 9 kir. város anynyira elenyészett, hogy azon arány messziről sem közelittetik meg, mi itt a’ kerületi szerkezetben foglaltatik; de még a’ kir. előadásnak azon pontjára is figyelmeztetem a’ kir. városokat —és ez oknál fogva is erősen nem ragaszkodhatnak a’ régi törvényekhez — melly ez érdemben intézkedést kíván. Ha ugyanis olly világos volna azon törvény, mint azt némellyek követelik, bizonyosan urunk királyunk nem tette volna kir. előadásaiba: hogy az legyen a’jelen országgyűlés intézkedéseinek egyik tárgya. Hallottam egy törvényt felhozni , t. i. az 1608: 1. 11. §—át, mellyben mondatik: hogy a’ kir. városok állapota halasztatik „usque emendationem decretorum ;“ hisz épen a’ jelen állapotban vagyon az „emendatio decretorum ,u melly a’ városok irányában tárgya a’ mostani tanácskozásnak. — Egyébiránt küldőim nem kívánván a" városokat az eddigi bizonytalan állásban hagyatni, azt adák világos utasításul: hogy a’ városoknak összesen legfelebb 12 szavazat adassék. — Mi pedig illeti Arad városnak állapotát: úgy tartom, hogy egészen más kérdés valamelly városnak kir. várossá való beczikkelyezése, más pedig a’szavazat aránylagos elosztása: azért is részemről ezen tárgyat óhajtanám akkorra, mikor majd a’ beczikkelyezésről leend szó , elhalasztani; miután azonban elnök ő nagyméltósága kérdésül kitűzte, hogy ez érdemben is mondjuk ki vélekedésünket, megvallom: itt is a kir. városok szaporítására nézve osztom azon aggodalmat, melly a- törvényhozást 28*
