1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844

1844 / 104. ülés

i 00

CIV. ülés naplója. Februarius 17-én I84V.

‘én ugyan nem irigylek, sőt szivemből örülök rajta, — csakhogy azt városomnak is kívánom, és kötelességem szerint követelem; de több portái vannak városomnak, mint néhány megyéknek is, jelesül Tornának és Ugocsának: ezekből tehát kitetszik , hogy ezen számítás hiányos. — Azért bátor vagyok a’ t. KKat és RRet, mit ezelőtt is már tettem, megkérni: hogy városomnak a’ törvény értelmében ötét illető egész egy voksot, mellytől tettlegesen kirekesztetett, visszaadják , annál inkább, mivel e' jelen coordinatio a’ t. KKnak és RRnek tetszésök szerint, városok befolyása nélkül történt: ennélfogva ezen kifogásoknak, mellyek itten több városok ellen tétettek, többé helyük nem lehet.

Körmöczbánya város követe Freyseysen János: Küldőim a’ 385. §-t el nem fogadván, a’szent igazság alapján kívánják, hogy minden sz. kir. beczikkelyezett városnak az ö egész törvényes szavazata maga épségében maradjon, — és a' 3—ik rendnek azon erőszakos tettét, hogy a’ 4-ik rendet szavati jogának gyakorlatában egy ideig gátolá, mélyen fájlalják ; mert a'városok semmi olly veszélyes merényekre nem vetemedtek, hogy a' haza megmentése, vagy alkotmányunk biztosítása tekintetéből az ö törvényhozói közhatásukat megsemmisíteni kellene ; már pedig csak a' parancsoló kénytelenség menthetne illy étén erőszakoskodást. De a" jelen §-ban javaslóit szavazatok leszállítása sem igazolható; —• tegyük, hogy a’követek táblája föképen két önálló országos rendből áll: akkor egyik rendnek csak nem lehet joga a’ másikat törvényhozási részvétében annyira megszorítani, és magának alárendelni, hogy ez többé nem képes maga érdekeit hivatása szerint képviselni, — és valamint ezen elnyomás hazánk közboldogitását még inkább gátolná: úgy a' 3—ik rendnek azon igyekezetével, hogy a1 városokat a' kir. kincstártól függetlenné tehesse, nyilvános ellentétben állana. Tegyük tovább, hogy az alsó tábla az ország törvényhatóságának követeiből áll , és ezek által alkotmányi rendszerünk szerint az egész nemzet képviseltetik: akkor, ha a’ törvényhatóságoknak egy része olly tulnyomóságot tulajdonit magának, hogy mellette a’többi jurisdictiók törvényhozási jogukat nem gyakorolhatnák, — bizonyosan az Alkotott törvények, mint nem az egész nemzet , de csak egy osztálynak emanatiója, a' lenyomott helyhatóságokban elégiiletlenséget, ez pedig hazánk gyarapulását hátráltató antipathiát, vagy ellenhatást szülendne; holott a’ jelen átalakulási időben az erők és kedélyek élesztősére ’s egyesítésére kell működni; — ha pedig a’ 3—ik rend a’ képviseleti rendszert kívánja behozni, mi a’ 4-ik rend hozzájárulása nélkül nem történhetik: akkor is, ha a nemesség és polgárság száma összehasonlittatik , sokkal kedvezőbb arány mutatkozik a’ városok részére , mint a’ miilyen a’kerületi választmány szerkezetében kitétetik; — méltányosság szempontjából tekintvén pedig a’városok ügyét, — ki tagadhatná, hogy ők alkotmányos jogaik bírására méltók ? midőn a’ városok mind nemnemeseket , mind nemeseket illető terheket századok óta állhatatos készséggel viseltek , — és mióta a‘ nemesség a’ haza védelmének súlyos kötelessége alól kimenekült, ez is egyedül a’ polgárokon és jobbágyokon nehézkedik: midőn tehát a’városok az ország közszükségeihez olly nagy mértékben járulnak , bizonyosan alkotmányos jogaik teljes élvezetét megérdemlik; — de azonkívül — a’mennyiben hazánk ipari, kereskedési, műveltségi, csinosodási tekintetben emelkedett — azokat is többnyire a’ városok költséges fáradozásainak köszönhetni, — és ezeknek is nagyobb tenyésztői leendettek, ha alkotmányi rendszerünk merevültsége haladásukat nem gátolta volna, mint ezt több jeles honi íróink megmutatták: mindazáltal, miután némelly kis városok annyira elszegényedtek , hogy keblükből külön követeket az országgyűlésre nem küldhetnek, szabadjon nekik más várossal, mellyhez bizodalmuk leend, egyesülni, és közös követ által magukat képviseltetni; mert a’ bizodalmát senkire sem lehet rá tolni. — A’mi pedig különösen városomat illeti, melly mindig saját kebléből küldött követeket, és tovább is küldeni képes: ez ama' legrégibb városok közé tartozik, mellyeknek — az 1608. k. e. 8. t. ez., és Ulászló VII. Recretumának 3. t. ez. bizonysága szerint — már akkori időben országgyűlési szavazatuk vala, — melly város nagy áldozató bányai szorgalmával több millió körmöczi aranyakkal gazdagitá hazánkat, a bányászati szükségekre évenkint több mint 40,000 ölfát erdőiből ingyen szolgáltat ki, az egyetlen országos pénzverőházat privilégiumával keblében fentartotta, jelenleg már három nagyobbszerü fabrikákat ápol szinte kebelében, a' hét szövetséges bányavárosok rendes appellatorium fórumának kiváltságos elnökletével felruházva vagyon, és terjedelmes jószágokat bir, — külön egész országgyűlési szavazatának megtartását méltán megérdemli, és azon statusgazdasági tekintetnél fogva is igényelheti, hogy a’ nagy érdekű honi bányaművelés egyedül a’ sz. kir. bányavárosok által képviseltetik az országgyűlésen: ha mindazáltal az egész szavazat neki és a' többi városoknak megtagadtatnék , és a’ városok szavazataik száma leszállítása miatt országos rendi jogaikat nem gyakorolhatnák: akkor a’ 4-ik rend kénytelen leend a’ 3—ik rendtől elválni, ’s külön táblát képezni. Melly utasításaimnál fogva tett nyilatkozásomat ’s kérésemet, magam igazolására, a' naplóba bejegyeztetni kérem.

Verőcze megye követe Szallopek Lajos: Azon utasításomat, melly szerint Eszék városa beczikkelyezésének sürgetése, ’s Arad , Pécs és Felsőbánya városoknak pártolása nekem meghagyatott, már kerületi ülésben előadtam; de a’ t. kerületi RR. azon oknál fogva, hogy ezen 385. §-ban említett szavazati jognál csupán azon városokra nézve lehet szó, mellyek beczikkelyezvc vannak , ez iránti indítványomat el nem fogadák; én azonban mind utasításom, mind pedig saját belső meggyőződésem szerint azt tartom, hogy épen e’ helyen, hol a’sz. kir. városok népességük-és portáikhoz arányosítandó szavazatainak számáról történik intézkedés, legalkalmasabban lehet ezen még be nem czikkelyezett városokat elfogadni. Nem akarom hoszas előadással feszegetni Eszék városának az egész országra nézve nevezetességét; mert ez úgy-