1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 104. ülés
98 ClV. ülés naplója. Februarius 17-én Í8Í\. Kir. városok tezik; mert Fényes statisticája szerint Mosonynak csak 388 nemese és így 97 választója van, és mégis endezese. Ugyanazon szavazattal bir, mint Borsod megye, több mint 32,000 nemesével, és több mint 8,000 választójával; Csanádban 463 nemes és 110 választó van, és szinte egy szavazattal befoly a’ törvényhozásba, mint Pozsony megye 32,000 nemesével és 8,000 választójával; Pozsegában létezik 614 nemes személy és 178 választó, Szatmárban van 30,000 nemes és több mint 7,500 választó ; Szerémbcn 730 nemesember és 182 választó van , és Veszprémben 29,000 nemesember ’s több mint 7,000 választó; és igy tovább; — nincs olly kis város, mellynek — a’ választóknak számát tekintvén — meg nem felelne épen olly kis megye , — nincs olly nagy megye , mellynek meg nem felelne épen olly nagy város ; igy Ruszt ellenében áll Mosony, Libetbánya ellenében Csanád , Bélabánya ellenében Pozsega, Zólyom ellenében Szerém, Pozsega város ellenében Esztergom , Bakabánya ellenében Verőcze, Szeben ellenében Békés , és igy tovább , — Borsod megye ellenében Pest város, Pozsony megye ellenében üebreczen, Szatinár ellenében Szeged, Veszprém ellenében Szabadka, Mármaros ellenében Buda , és igy tovább. — Mindaddig tehát, mig a’ magyar országrendi alkotmány fenáll, mig municipiumok képviseltetve vannak az országgyűlésen, a’ kitett anomáliának mind a’ két részről meg kell maradnia, és azt igazságtalanság nélkül csak az egyik rendnél megszüntetni nem lehet, — annyival kevesbbé, minthogy mindenki átlátja, hogy 16 városi szavazat elégséges nem leend, hogy azzal a’ hazát nagy bajaiból kisegíthessük. — Beszterczebányának nagyérdemű követe a’szomszéd testvérhazának példáját már érintette; én is arra hivatkozom: t. i. Erdélyben a’ nemesség, melly 16,000 személyből áll, az országgyűlésen 25 megyei municipium által képviseltetvén, 25 szavazattal bir, — a’ polgárság mind a’ városokban, mind a’ taxalis helyekben 135,000 főre rúg, és 28 municipium által képviseltetvén, ugyanannyi szavazattal bir; — de ezen méltányos arány nem csak Erdélyben, hanem széles e’ világon mindenütt létezik, a’ hol egy nemzet, vagy repraesentativ, vagy országrendi alkotmánynyal el van látva; igy Angliában a’ megyék csak 252 tagot, a’ városok 400 tagot küldenek az alsóházba, — pedig a' megyében nem csak a’ nemes, hanem a’ nemtelen is választ; — Bajorországban a’ városoknak képviseltetése a’ nemesekéhez úgy áll, mint 2: 1, — Szászországban úgy, mint 3: 2, — Badenben az alsó kamarában a’ nemesség nincs is képviseltetve, és a’ nemesség egyedül az első kamarában van repraesentálva. — Minthogy tehát a’ fenálló és élő törvények a’ sz. kir. városoknak 47 voksot adnak, — minthogy a’ szavazatoknak ezen száma a’ városoknak népessége tekintetéből, mig a’ magyar országrendi alkotmány fenáll, méltányos, — minthogy végre valamennyi alkotmányos országokban a’ világon illy kedvező és még sokkal kedvezőbb arány a’ nemesség és a’ polgárság közt létezni szokott: kérem a’ t. KKat és RRet: méltóztassanak küldőimnek indítványát elfogadni. »Soprony város követe Érti János: Megvallom, hogy szándékom volt a’sz. kir. városok szavazatjogának körülményesebb taglalásába bocsátkozni; minthogy azonban az előttem szólott érdemes követ urak ebben megelőztek, a’ t. KK. és RR. türelmét hoszasabb ismétlésekkel kifárasztani nem akarván, — egykét eszmének előadására szorítkozom , mellyeket t. i. azok vagy érintetlenül hagytak, vagy egészen ki nem fejtettek: a’ mennyiben van t. i., a’ mit ezen utóbbiakhoz hozzáadni tudok; jelesen Pest városának érdemes követe már megmutatta, hogy az 1608: 1 t. czikkben felhívott 1514: 3 törvényczikkben nem csak 8, hanem 23 kir. város foglaltatik, — én csak azt adom hozzá: hogy az ország RReinek, midőn az 1687: 17 t. czikkben azt mondták, hogy a’ 4-ik rend a’ többi RRet számmal nem csak utoléri, hanem majd felülmúlja, nem lett volna mit aggodalmaskodniok a' sz. kir. városok és voksaik szaporodásán, ha akkor csak ama’8 város és az időközben szavazati joggal felruházotté város, úgymint: Zeng, Kőszeg, Kismarton, Kézsmárk, Breznóbánya és Ruszt, tehát összesen 14 város lett volna. Egyébiránt midőn az 1608: 1 törv. czikkre hivatkozunk , azt is szokták ellenvetésül felhozni, hogy ezen törvényben nem csak a’ kir. városokról van szó , hanem másokról is , kiknek szavazati jogot kellene adni, értik t. i. az úgynevezett absentiumokat, vagy jelen nem lévők követeit; — igenis ott vannak; ha van joguk, azt meg kell adni; de én csekély véleményem szerint azt tartom, hogy figyelemmel kell lenni arra is, mi következik a’ törvényben az absentiumok votuma említése után , t. i. „more antiquitus consveto.“ Ez a’ mos antiquitus consvetus arra vonatkozik , hogy a’kétkamarai rendszernek, melly országunkban nem eredeti, keletkezése előtt, sőt még azután is gyakorta mind a’ négy országos rend együtt tanácskozott, együttszavazott, a szavazatok mind összeszámítottak; — a’ kétkamarai rendszer keletkezése után is ez gyakrabban igy volt; igy p. o. 1600-ban is , a’ mint ez kitetszik Zalatnoky György pécsi püspök és kir. tanácsos Mátyás főherczeg-és kormányzóhoz 1600-iki majus 12-én irt hivatalos leveléből, illetőleg jelentéséből, melly igy szól: ^Cum domini praelati, barones una cum aliis regnicolis in palatio archiepiscopali simul fuissent congregati, et dominus personalis praesentiae suae majestatis caesareae, Joannes nimirum Joo, ex officio sibi incumbenti vota singulorum colligens , petivisset etiam a’ civibus Modrensibus, qui regalibus literis ad illam diaetam vocati fuerant, votum: quo audito magnificus dominus Stephanus Illésházy, et pie defunctus dominus Pálfly et aliqui ex inferioribus magna vi reclamarunt: quod nempe praescripti cives inter regnicolas nullam prorsus vocem haberent, quia non essent liberae civitatis cives, nec etiam possessionati, sed solum rustici et ignobiles etc.“ — Hogyan adott alkalmat a’ modoriak ezen megtámadtatása, a bécsi békekötés 5. pontja 6. §-a, az 1608. k. u. 1. t. czikk alkotására? ide nem tartozik ; kitetszik ezekből azonkívül az is, hogy a’ sz. kir. városok egyenkint szavaztak: illy esetekben tehát, midőn mind a' négy országos rend vegyes ülésben együtt tanácskozott, és szavazatra került a' dolog , lehetett és volt ’s ma is
