1843-1844 Jegyzőkönyvek 3. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 104. ülés
97 gnoscitur, iterato reassumendam decernunt.“ — '8 igyr Szeged város, minekutána a' török kezéből kikerült, jure postliminii szavazati jogába visszahelyeztetett, azon kitétel mellett: „jure, quo et olim ex vi legum gavisa dignoscitur;“ pedig nincs más törvény, mint az 1514: 3 czikk, mellyben Szeged városának beczikkelyeztetése előfordulna : tehát 1715-ben a’ KK. és RR. erre a’ törvényre hivatkoztak ; ebben a’ törvényben pedig Szeged város nem az 1. §-ban, hanem a’2. §-ban érintetik. És igy tökéletesen van bebizonyítva, hogy az 1608-iki törvény által a’ nevezett 22 sz. kir. város egyenkinti szavazattal ruháztatott fel. — A’ mi a többi sz. kir. városokat illeti: ezekről következő törvények szólanak: Zengről az 1638. évi 42. czikk 3. §-a: „Civitas Portosegniensis regalibus literis ad diaetam evocetur.“ — Szentgyörgy és Bazin iránt az 1638: 63 t. czikk 1. §-a: „supplicant proinde, ut eadem oppida sacratissima sua majestas regalibus literis ad diaetas regni Hungáriáé inposterum vocare dignetur.“ — Kőszeg iránt az 1649: 39 t. czikk l.§-a: „proinde ipsa civitas ad benignam suae majestatis requisitionem, a SS. quoque et OObus ad publicos regni consessus et vota in coetum reliquarum liberarum et regiarum civitatum recipitur.“ —Kismartonról szól az 1649: 40 t. ez. 1. §-a: „eapropter ipsa quoque ad publicos similiter regni consessus et vota adinstar aliarum liberarum et regiarum civitatum admittitur.“ — Kézsmárk és Breznóbánya iránt az 1655: 65 t. ez. 1. §-a ezt mondja: „SS. quoque et 00. pari omnium voto easdem pro liberis et regiis civitatibus acceptantes , in numerum reliquorum SS. et 00. liberarumque civitatum regni Hungáriáé partiumque adnexarum recipiendas statuunt.“ — Ruszt iránt az 1681 : 60 t. cz. 1. §-a igy szól: „Ideo SS. quoque et 00. regni pari omnium voto, idem oppidum pro libera regia civitate acceptantes, in ordinem reliquarum civitatum regni Hungáriáé partiumque eidem adnexarum annumerandum statuunt, in numeroque SS. et OOnum regni publicos consessus habere annuunt.“ — Uebreczenről az 1715: 108 t. cz. azt mondja: „§ 1. Adeoque ut in numero reliquorum SS. et 00. regni sessionem et votum habere possit, annuunt.“ — Szatmárnémeti iránt az 1715: 109 t. cz. azt rendeli: „§ 1. Idcirco a SS. et OObus etiam regni ad publicos consessus et vota et in coetum reliquarum liberarum et regiarum civitatum collective sumptim, sub ipsa denominatione Szatmárnémeti recipiuntur.“ — Az 1751: 27 t. cz. Győr, Komárom, Újvidék és Zombor iránt igy rendelkezik: „Quemadmodum sua majestas sacratissima meritis et publica utilitate clementer permota, oppida antehac: Jaurinense, Komaromiense, Neo-Plantense et Zomboriense numero reliquarum liberarum regiarumque civitatum annumeranda benigne censuisset, SS. quoque et 00. regni eadem in numerum aliarum liberarum et regiarum civitatum cum voto et sessione recipiunt.“ — Temesvár, Szabadka, Pozsega és Károlyváros iránt az 1791: 30 t. cz. azt rendeli: „Ita SS. quoque et 00. easdem in numerum aliarum liberarum et regiarum civitatum cum competente sessione et voto diaetali recipiunt.“ — Világos tehát ezen számos törvényekből, hogy valamennyi sz. kir. város, melly folyton-folyvást az országgyűlésre hivatott, egyenkinti szavazattal ruháztatott fel. I)e hogy a' kir. városok az egyenkinti szavazatot nem csak a’ törvényekben kapták meg, hanem valósággal gyakorolták is, előttem szóló Beszterczebánya városnak érdemes követe több diarium által, mikre hivatkozott, bebizonyította ; legyen nekem is szabad az idézett esetekhez még egyet hozzáadni, t. i. az 1578. évi országgyűlésnek diariuma azt mondja: „Tandem suffragiis omnium baronum, praelatorum , liberarum civitatum et quorumdam comitatuum Ernestus archidux tam in absentia, quam in praesentia suae majestatis prorex et totius regni gubernator declaratus est:“ valamennyiszer tehát az országgyűléseken a1 KK. és RR. egyenkint szavaztak, ugyanannyiszor szavaztak egyenkint a’ sz. kir. városok is; különben nem is lehetne megfogni, mikint történt az, hogy — a’ mit ő excellentiája a’ personalis ur helyesen mondott — az 1687: 17 t. czikkely attól tartott, hogy a’ megyék a1 városok által elnyomatni fognak , és azért a’ városoknak szaporítását tiltotta. — Ennyit bátor valék a- törvényekből annak bebizonyítására felhozni: hogy jelenleg is a’4-ik rend 47 szavazattal bir; de a’t. KK. és RR. a’szőnyegen levő munkában a’ 4-ik rendnek jövendőre csak 16 voksot akarnak adni, azaz: azokból, mellyekkel a’ törvény szerint felruházva vannak, 31-et elvenni. Ezen cselekvésüket a1 t. KK. és RR. két főokra alapítják: t. i. a’ népességre és a’ teherviselésre. A’ mi a’ népességet illeti: engedjék meg, hogy a’ két rendet, mellyé ezen táblánál képviseltetve van, összehasonlítsam. — Fényes statisticája szerint az 52 megyében létező nemességnek száma 500,000 személyre rúg; ezek közt ha minden negyedik személy választónak vétetik, volna összesen 125,000 nemes választó; a' 47 kir. városban jelen munka szerint 600,000 lakos van, és ha az uj elrendezés szerint csak minden hatodik lakos felvétetik választónak, a’ polgári választóknak száma 100,000 leszen : ezen két szám összevetéséből kiviláglik, hogy a’ felállított arány a’ 16 városi és 52 megy ei szavazat közt nem méltányos. — Az mondatik úgy an, hogy a' megy ei követek nem csak a' nemességet, hanem a’ megyéknek valamennyi lakosait képviselik: a’ mi megint nem áll; mert a' ki sem közvetlenül, sem közvetve, sem a’ választásba, sem az utasítás-adásba be nem folyr, az nincsen képviseltetve, és a’megyei követek nem a’jobbágyságot, csak a’ nemességet képviselik. — Az mondatik továbbá, hogy mikint lehetne megengedni, hogy Ruszt városa, melly Fényes statisticája szerint csak 1,091 lakossal bir, és melly nek jövendőben 181 választott polgára leend , ugyanannyi vokssal bírjon, mint Pest városa, mellynek 80,000 lakosa van, és 1,200 választott polgára leend? — hogy lehetne megengedni, hogy Libetbánya 1,683 lakosával és 281 választójával szinte egy szavazattal foly jon be a’ törvényhozásba , mint Debreczen városa, mellynek 50,000 lakosa van, és több mint 800 választója leend? — épen úgy áll Bélabánya 1,740 lakossal és 290 választóval Szeged városa ellenében, melly nek 33,000 lakosa és több mint 500 választója leend, és igy tovább; de ezen anomalia nem csak a’ városoknál, hanem a’ megyéknél is ugyanazon mértékben lélili. Napi. III. hűl. 25 C1Y. ülés naplója. Februarius 17-én 18 111.
