1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 100. ülés
C. ülés naplója. Februarius 13-án 1844. 389 lehetett ; többet adni az illy gyűlésnek — mikint itt a’ szerkezetben van — a’ királyi városok természe- Sir. városok tével és helyezetével nem egyezik meg. Ha a’ városok mind azon tárgyakba befolynak, mellyek itt hoszasre“dezese' sorban ab a usque z előadatnak , mellyekben ollyanok is vannak, mikről most a’ megyei RR. sem szoktak közgyűléseken tanácskozni, mert ezen pontok közül némellyek némi tekintetben a’ magányperek elrendezésébe is belé vágnak: akkor — mondhatom — a’ pesti közgyűlésen az 1200 tanácskozó a’ hónapnak első hétfőjén fogja kezdeni az ülést, és az a’ jövő hónap hétfőjéig nem lesz bevégezve; ennek az lesz következése , hogy a’ legszorgalmatosabb és nyugalmasabb polgárok munkálataikat el fogják hagyni, és igy a’ városi érdekeket el fogják hanyagolni. — A’ közgyűlések tehát a' városi érdekekkel ellenkezvén, említett javaslatomat újra ajánlom a t. KK. és RR. figyelmébe. Liptó megye követe Thuránszky Péter: Küldőim a közgyűléseket pártolják ugyan, de a’felolvasott 214. §—bői a’ két utolsó sort kihagyatni kívánnák , tudnillik ezen szavakat: „de a’ tisztviselőknek bármi okból meg-nem-jelenése a’ közgyűlés tartását meg nem akadályozza mert e’ szerint a’tisztviselőknek mintegy tetszésökre bízatnék a közgyűléseken megjelenni, vagy meg nem jelenni, holott ez hivatalos szoros kötelességök , mellynek teljesítésére foganatos eszközökkel a’hanyagok szoritandók; — és igy mivel a’ tisztikar a' közgyűlések kiegészítő részét teszi , küldőim azt megállapítani és kimondani nem akarják, hogy náluk nélkül is érvényesen a1 közgyűlésekben rendelkezni lehessen. Pest város követe Koller Ferencz: Úgy látszik, Fejérvár városának nagyérdemű követe nem jól fogta fel szavaimat; én sem akarok királyi biztosokat, sőt el akarok kerülni mindennemű biztosságokat a’ királyi felügyelők által. Soprony város követe Martiny Fridrik: Utasításomnál fogva röviden kijelentem, hogy küldőim a’ kisgyülést el nem fogadják. Kőszeg város követe Nagy Károly: Küldőim sem pártolják a’ kisgyülést, hanem csak a’ polgári gyűléseket. Trencsén város követe Bakos József: A' mennyire az itteni 214. §-ban a’ városi polgárság által leendő közgyűléseknek tartása intéztetik, mi az iparos városi elemekkel és érdekekkel meg nem egyeznék , én az illy közgyűléseknek tartásáról szóló intézkedést nem pártolom. Székesfejérvári káptalan követe Petrik Ignácz: Itt a1 214. szakaszban ezt olvasom: „a1 kisgyülés áll részint a? képviselő testületből, és a’ tisztviselő karból együtt véve , de a’ tisztviselőknek bármi okbóli megjelenése“, — úgy gondolom ez nyomtatási hiba, és úgy kellene lenni: „meg nem jelenése.“ („Helyes!“) A’ 215. 216. 217. 218. és 219. §-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 220. §-ra nézve: Nyitra megye követe Batthyányi Ferdinánd: Ezen §-ra nézve azon módosítást teszem, hogy csak akkor következzék az indítványnak tárgyalása, ha annak felvételét a’ többség pártolja. A’ 221. 222. 223. és 224. §-okra észrevétel nem volt. A’ 225. §-ra nézve : Soprony város követe Martiny Fridrik: Utasításomnál fogva röviden kijelentem, hogy küldőim a’ kisgyüléseket el nem fogadják , hanem helyettük a’ tanácsot a’ városi követek munkálatában kifejtett activitással meghagyatni kívánják. A’ 226. §-ra nézve: Szabolcs megye követe Erős Lajos: Küldőim a’ közgyűlésekből a’ titkos szavazatot kizárni kívánják , miután azt a’ nyilvános tanácskozási renddel összeférhetőnek nem ismerik. Nyitra megye követe Batthyányi Ferdinánd: Küldőim ugyan nem kívánják a1 titkos szavazatot kizárni, hanem csak azon egy esetre használni, ha a’ többség kivehető nem volna. A’ 227. 228. és 229. §-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 230. §-ra nézve: Beszterczebánya város követe Szumrák János: A’ közgyűlési és törvényszéki elnökség iránt az én küldőim azt kívánják, hogy minekutána a’ városi kiváltságos levelek értelmében a’ főbíró majdnem minden városban az első városi tisztviselő, a’ közgyűlésnek és a’ törvényszéknek elnöke rendszerint nem a’ polgármester, ki úgyis — a’ mostani gyakorlat szerint — csak a’ gazdálkodási osztályhoz tartozik; és igy a’ főbírót kívánom elnöknek. A’ 231. §-ra nézve: Újvidék város követe Herger Pál: Küldőim azt kívánják, hogy a’ polgármester a’ közgyűlésen ne elnökölhessen; és nem is azon tanácsbeli, ki életkorra legidősebb, hanem az, ki hivatalra nézve legidősebb közöttük, elnököljön. Nagyszombat város követe Paulovics János: Küldőim azt kívánják, hogy ha polgármester a’ közgyűlésen nem elnökölhet, és abban akadályozva van, ne a’ legidősebb tanácsbeli vigye az elnökséget, hanem a’ közgyűlés válaszszon magának elnököt. Nyitra megye követe Batthyányi Ferdinánd: Ehhez küldőim hozzáadni kívánják: hogy ha a’ rendszerinti, vagy helyettes elnök ülést tartani nem kíván, fenyittessék meg a’ város szabályai szerint. Szabolcs megye követe Erős Lajos: Küldőim nem életkorra, hanem szolgálat idejére kívánják az elnökséget kiterjeszteni. RR. Napi. II. köt. 98
