1843-1844 Jegyzőkönyvek 2. • Felséges Első Ferdinánd ausztriai császár, Magyar- és Csehorszagnak e' néven Ötödik Apostoli királya által szabad királyi Pozsony városában 1843dik esztendei pünkösd hava 14dik napjára rendeltetett magyarországi közgyűlésnek naplója a' tekintetes Karoknál és Rendeknél. / Pozsonyban / Az Országgyűlési Irományok Kiadóhivatalában / 1843-1844
1844 / 100. ülés
C. ülés naplója. Februarius i3-án 1844. 384 Kir. városoknaállitás alkalmával: szinte ezen 4 városokra kivetették az ország rendei azon számot, mellyet nekiek állitrendezese. nj0k j^ug^. — a' porták kiszámításában szinte ezen négy városra külön porták vettettek ki : tehát mind ezeknél fogva ime1 városokat törvénykivüli állapotban hagyni nem lehet; továbbá a' jelen országgyűlésnek saját tette is — miszerint a’ 16 szepesi városoknak elrendezését is elhatározták , pedig azok sincsenek itt az országgyűlésen képviselve — mutatja , hogy ezen városokról is kell rendelkezni, mert ez az administratiónak előmozdítására szolgál. -— Ezt felhozám annak támogatására, mikint ezen négy városokat a' szerkezetből kihagyni nem lehet. — Szükségesnek tartom még azon ellenvetésre is felelni, melly gróf Dessewffy család jogára nézve emlittetett, ’s azt mondom : hogy Eszék városa ellen nem foly a’ per: mivel pedig jelenleg nincsen kérdés arról, hogy Eszék városa visszaköveteltetik , hanem gróf Dessewffy család csak indemnisatiót követelhet: t. i. azért, hogy Eszék városa fel van szabadítva, és hogy régi jogainak fejében neki fizettessék azon summa, mellyel Eszék városa magát az úri hatalom alól megváltotta ; ennek természetes következése az, miszerint nem lehet azt többé követelni, hogy Eszék városa fizessen : hanem ha joga bebizonyittatik a' maga utján , minden esetre a' kamara fogja fizetni gróf Dessen ily családnak azt, mit Eszék városától kapott. — ’S igy a’ t. RR. szellemét követve, természetesen nem lehet mást feltenni, mint azt: hogy a’ t. RR. soha nem fogják engedni, hogy ezen város ismét colonicalis állapotba visszamenjen, — habár gróf Dessewffy család saját jogát bebizonyítaná is. Szabolcs megye követe Bónis Sámuel: Megnyugodtam volna a’ többség akaratában, mennyiben a' felszólaltak közül majd minden egyes tag azt jelentette ki, hogy ezen megemlítés a' beczikkelyezést még nem feltételezi, — és nem is szólottám volna fel, ha elnök ő nagyméltósága utoljára fel nem állott volna ; de ő nagyméltósága, fejtegetvén a’ városokra nézve a’jus publicumot, azt adá elő, hogy minden kir. város először kapja a’ privilégiumot, és ezután lassankint szavazatot az országgyűlésen.— Ezen beszédből azt veszem ki, hogy elnök ő nagyméltósága ez alatt azt érti: hogy ha ő felsége által valamelly város kir. városnak neveztetik, az szükségkép ülést és szavazatot nyerjen az országgyűlésen. — Miután ezt elnök ő nagyméltósága kijelentette, bátor vagyok — minthogy első indítványom kisebbségben maradt — indítványozni: hogy ha következetesek akarunk lenni, és el nem rejtve valamit keresztülvinni, vigyük vissza a' kerületi ülésre ezen tárgyat, és ezen városok beczikkelyezését tárgyaljuk ex professo. Egyébiránt Yerőcze és Borsod megyék tisztelt követeinek azt felelem, hogy a' dolog érdemére nézve mindegy: valljon a’ gróf Dessewfly család effective folytatja-e a‘ pert Eszék városa ellen, vagy sem, ad viam instantiae van-e relegálva , vagy sem? mert elég az, hogy gróf Dessewlfy családnak Eszék városa ellen keresete van. Elnök: Mi az előttem szólott követ ur előadásának második részét illeti: gróf Dessewffy családra nézve, véle tökéletesen egy véleményben vagyok; mert minden privilegium „salvo jure alieno" adatván ki, itt gróf Dessewlfy családra nézve semmi praejudicium nem következhetik. Mi azonban a' követ ur előadásának első részét illeti: nem mondottam , nem is mondhattam , hogy a‘ beczikkelyezés nem a' t. RRtől függ ; — én csak azt mondottam, hogy mint most vannak a’ tekintetek az országban, a’ beczikkelyezés ellen nem gondolnám hogy a’ t. RRnek különös észrevételei lehetnének, ha a‘ többség korszerű elveihez hiv akar maradni. Mi pedig azt illeti, hogy más kir. városok mikint lettek kir. városokká: azt újra erősítem , hogy úgy van, mint mondám ; mert Szentgyörgy és egyéb városok szinte privilégiumot nyervén, csak hoszasb idő múlva czikkelyeztetíek be. Újvidék város követe Polzovich Gábor: Küldőim ezen még be nem czikkelyezett 4 városra nézve pártolják a‘ szerkezetet; de egyszersmind kívánják e’jelen városok belszerkezetét Buccari városára is kiterjesztetni, annyival inkább, minthogy Buccari város az 1807: 27 t.cz. szerint nem külön kiváltságos kerület, hanem mint szabad kir. város az ország 4-ik rendének sorába beczikkelyeztetvén, alkotmányilag illyennek tekintetik, és mint illyen részesül a’ törvényhozásban. A’ 154. §-ra nézve: Elnök: Ezen egész progressiva tabellát kihagynám: minden ember megteszi kötelességét, és igy minden testület is. A’ mostani körülményekhez szabtuk a’ törvényt, a’ többit az Istenre és a' jövendöségre bízzuk. Ha a’ városokban a’lakosok száma szaporodni fog: akkor meglátják maradékaink, hogy mit tegyenek : bízzuk tehát a' dolgot jövőre. („Maradjon!") — Ha t. RRnek úgy tetszik , hogy maradjon, — tehát maradjon! A’ 155. 156. 157. 158. és 159. §-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 160. §-ra nézve: Pest város követe Koller Ferencz: Igazolásom tekintetéből kénytelen vagyok kijelenteni: hogy az én küldőim csak akkor kívánják az együttválasztást, midőn a' polgárok száma 600, és nem több. A’ 161. 162. 163. 164. és 165. §-okra nézve észrevétel nem volt. A’ 166. §-ra nézve : Somogy niegye követe Somssich Pál: Küldőim kívánják, hogy csak ollyanok választassanak, kik 24 pengő forintnyi censust fizetnek. Buda város követe Házmán Ferencz : Küldőim ezen 166. szakaszt a’ szerint kívánják módosítani, miszerint a' megválasztandó képviselők száma az illető kerületekre aránylag osztassák fel; a’ kerületi polgárság azonban jogosítva legyen az illető számnak nem csak ön kerülete , hanem a’ város valamennyi polgárai közül leendő szabad megválasztására.
